Az IMF a friss jelentésében jelentősen felfelé módosította korábbi előrejelzését az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozóan. Az IMF az árak további emelkedését várja átmenetileg, és fokozatos helyreállást a munkaerőpiacon.
Miközben az S&P 500 a lehetséges monetáris szigorítás és az új delta Covid-19 variáns ellenére rekordmagasságokat ér el, David Roche veterán befektető szerint a befektetőknek óvakodniuk kell a lufi kipukkadásától.
A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP adatok, valamint az eredményes vakcinázási folyamat által lehetővé tett fokozatos nyitás miatt a GDP idei évi növekedési prognózisát érdemben, 7,7%-ra javította a korábbi 6,6%-ról a TakarékBank, a gyermeket nevelők szülők jövő év elejére tervezett jövedelemadó visszatérítésének köszönhetően pedig a jövő évi növekedési előrejelzésüket 7%-ra emelték. A járvány előtti szintet már akár a második, de legkésőbb a harmadik negyedévben érheti el a GDP, azonban egyes ágazatok, mint az ipar, építőipar, infokommunikáció, már bőven meghaladhatják, míg más ágazatok helyreállása csak lassabb lehet, ami jövőre folytatódhat. A második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számítanak, amit a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése határoz meg. Az MNB enyhe szigorítása és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb kilábalás hatására a forint megőrizheti az erősödését, sőt, kismértékben tovább erősödhet.
A Fed egyre jobban aggódik a lakások és otthonok erős drágulása miatt, ami akár az ingatlanpiac túlhevüléséhez is vezethet - írja a Financial Times. A túlhevülés utáni hirtelen visszaesésnek komoly következményei lennének az USA pénzügyi stabilitására, de szerencsére a Fednek megvannak az eszközei, hogy kordában tartsák a piacot.
Az infláció hatásait a különböző vagyoni helyzetben lévők különböző mértékben érzékelik, köszönhetően eltérő fogyasztási szokásaiknak. Az érzékelt árszínvonal-emelkedés eltérése miatt az infláció egyenlőtlen mértékben sújthatja a szegényeket és a gazdagokat, az MNB napokban publikált inflációs jelentése szerint azonban Magyarországon az elmúlt években meglehetősen alacsony volt ez a különbség.
A koronavírus-járvány első, akut szakasza után az árak nagy mértékű emelkedése volt megfigyelhető a nyersanyagok széles körénél. Az árak emelkedésében egyszerre játszott szerepet az újranyitással koncentráltan megjelenő kereslet, valamint a kínálati szűkösség, mivel a pandémia miatt leálló termelés csak nehezen tud újraindulni és bővülni - írja friss inflációs jelentésében az MNB.
Az európai metodológia nem, illetve alig tartalmazza a lakásárak emelkedését, az amerikai módszertan szerint számítva pedig már az elmúlt években is simán 6-7 százalék infláció lett volna idehaza, nyilatkozta a Magyar Narancsnak Zsiday Viktor.
A lakossági megtakarítások meghatározó szerepet töltenek be a koronavírus-járvány következtében kialakuló válságból történő kilábalásban, mivel ezek csökkenése a háztartási fogyasztás bővülésével párosulhat – írja az inflációs jelentés keretes írásában az MNB. A megtakarítások változása befolyásolhatja az inflációs folyamatok jövőbeli alakulását, és a jegybank szerint az elmaradt fogyasztás pótlását célzó hirtelen élénkülő kereslet nagyobb mértékben emelheti a piaci szolgáltatások inflációját.
A várt 0,4%-os emelkedés helyett stagnáltak májusban a lakossági személyes kiadások, és a várt 0,6% helyett „csak” 0,5%-kal emelkedtek havi szinten a volatilis elemektől megtisztított fogyasztói árak – közölte az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma pénteken. Ez látszólag megnyugtató, de valójában továbbra is intenzív fogyasztói inflációról beszélhetünk havi alapon fél százalékos, éves szinten pedig 3,4%-os emelkedés mellett.
A mexikói jegybank nagyon meglepte ma az elemzőket, a várakozásokkal ellentétben ugyanis 25 bázisponttal 4,25%-ra emelték az irányadó kamatot - írja a Reuters.
A keddi MNB kamatemelés és további szigorításokkal kapcsolatos üzenet határozott forinterősödést váltott ki a 356 körüli szintről 350-ig az euróval szemben, amit szerdán megtartatott, csütörtök délelőtt pedig fokozni próbált a forint. A 349-es szintnél azonban ma is elakadt a magyar fizetőeszköz, és délutánra 351-ig visszagyengült az euróval szemben. Mindez azután történt, hogy az MNB ma közzétett inflációs jelentése még inkább rávilágított: az alap inflációs mutatókban láthatóromlás miatt kellett lépnie a jegybanknak és a következő hónapokban is jöhet további szigorítás.
Az inflációs pálya az MNB várakozásai szerint alakult eddig, ám annak szerkezete növekvő kockázatokra utal - derül ki az MNB ma megjelent inflációs jelentéséből. A piaci szolgáltatások áremelkedése, a feszes munkaerőpiac, illetve a világgazdaságban megfigyelhető súrlódásos problémák együtt vezettek oda, hogy az inflációs kép jegybanki beavatkozást igényelt - utalt Balatoni András jegybanki igazgató a keddi kamatemelő lépésre.
Tegnap komoly lefordulás volt a kriptovaluták piacán, a bitcoin jegyzése 30 000 dollár alá is benézett, ma azonban egyelőre kisebb visszapattanást láthatunk. Ma a kedvező nyitás után leginkább rossz teljesítményt láthatunk az európai tőzsdéken, a magyar börze azonban az OTP-vel az élen kifejezetten jól teljesít, a befektetők vélhetően ma is "emészthetik" a tegnapi eseményeket, közel 10 év után ugyanis alapkamatot emelt az MNB. Remek hangulatú piacnyitást láthattunk a tengerentúli tőzsdéken, a tech-túlsúlyon Nasdaq új történelmi csúcson kezdte a kereskedési napot. Tegnap este volt Jerome Powell Fed-elnök kongresszusi meghallgatása, ahol is Powell inflációval kapcsolatos megnyugtató hangvételét jól fogadták a befektetők azután, hogy az amerikai jegybank a múlt héten elmozdult a szigorúbb monetáris politika felé.
A héten megindított kamatemelési ciklusról, az inflációs kockázatokról, a monetáris és fiskális politika összhangjáról, valamint a kormány és a jegybank eltérő gazdasági helyzetértékeléséről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
A cseh jegybanki tanács szerdán 0,25 százalékról 0,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte Markéta Fiserová, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője a testület ülése után Prágában.
Hamarosan egy újabb olyan eszköz kerül a magyar adóhatóság kezébe, amely lehetővé teszi, hogy valós kontrolt tudjon gyakorolni a saját adóbevételei kapcsán. 2024. január elsejétől ugyanis a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például a bankoknak) a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekről is jelentést kell tenniük. Ez a lépés véget vethet a külföldi webshopok árelőnyének és a fogyasztókra magasabb árak várhatnak.
A foglalkoztatottság az Egyesült Államokban még mindig elmarad a válság előtti szinttől, ezért a Fed-nek nem szabadna túl korán szigorítania - mondta az Atlantai Fed elnöke.
Egyre több jel mutat egy elhúzódó inflációt okozó ár-bér spirál kialakulására az Egyesült Államokban - írja az ING legújabb, inflációt körbejáró tanulmányában. A kérdés azért nagyon fontos, mert az ár-bér spirál jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az infláció gyors csökkenésének forgatókönyvére. A nyugati világ (benne a Fed del és az EKB-val) magas, de csak átmeneti inflációt remél, ám eközben egyre nagyobb figyelemmel tekint a munkapiaci folyamatokra.
Csak átmeneti a magas infláció az Egyesült Államokban, a koronavírus-válsághoz kapcsolódó ellátmányi problémák enyhülésével visszaáll az áremelkedés éves 2% köré – mondta el Jerome Powell Fed-elnök a Kongresszus előtt az AP beszámolója szerint.
A Magyar Nemzeti Bank ma megemelte hivatalos alapkamat és valódi irányadó kamatát is, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette a Növekedési Hitelprogram kivezetését. A lépésekre a forint erősödéssel reagált, megkezdődött a montáris kondíciók szigorodásának rég nem látott korszaka Magyarországon.
Az EKB továbbra is óvatos maradhat.
Kiterjeszthetik az alkalmazását.
A Reuters értesülései szerint.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
