A Bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Franciaország, Spanyolország, Írország, Hollandia és Belgium ellen, hogy érvényt szerezzen az úgynevezett kirakodási kötelezettségnek. Ez a szabály előírja, hogy minden halat – még a véletlenül kifogottakat is – vissza kell hozni a partra és meg kell számolni, ahelyett, hogy a tengerbe dobnák. A jogi figyelmeztetések az első lépést jelentették egy olyan folyamatban, amely a tagállamok elleni bírósági eljáráshoz vezethetett volna.
Az ügyek ejtéséről szóló, csütörtökön nyilvánosságra hozott döntés azon vádak közepette született, hogy Brüsszel enyhíti az egységes piaci szabályok betartatását. Üzleti csoportok és tagállamok bírálták az uniót, amiért az elmúlt négy évben jelentősen csökkent a jogsértésekkel szembeni fellépés. A Bizottság nem válaszolt a Financial Timesnak az ügyek lezárásának okairól szóló megkeresésekre.
A környezetvédelmi csoportok aggodalmukat fejezték ki a döntés miatt, Arthur Meeus, a ClientEarth halászati jogásza pedig úgy fogalmazott, hogy a döntés része annak a „nagyon nyilvános tendenciának, hogy az EU lemarad az óceánok védelmében”.
Steve Trent, a Környezeti Igazságosság Alapítvány vezérigazgatója azzal vádolta a bizottságot, hogy megszegte az Ursula von der Leyen által kidolgozott európai „óceánpaktumban” megfogalmazott, a világ tengereinek védelmére tett ígéretét. A kirakodási kötelezettség kritikusai azzal érvelnek, hogy a politika hozzájárul a túlhalászáshoz, mivel megnövelt halászati kvótákat követel meg a nem kívánt és alulméretezett halak miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
