Figyelem! Már most érik az újabb nyugdíjemelés
A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelés a tovább gyorsuló áremelkedési ütem miatt. Erre majd szeptemberben derülhet fény.
A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelés a tovább gyorsuló áremelkedési ütem miatt. Erre majd szeptemberben derülhet fény.
Jelentősen növelte a román jegybank az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben.
A globális nyersanyagárak emelkedése jelenti a legnagyobb problémát a világon, amelyek magas inflációhoz vezetnek a legtöbb országban. Van, ahol élelmiszerhiány lesz, amelynek következményeként éhezés és zavargások is kialakulhatnak a fejlődő országokban, ott, ahol szinte csak Oroszországból és Ukrajnából importálnak gabonát. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint nálunk is gyors áremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, így megvan az esély arra, hogy elindul egy kedvezőtlen folyamat: a korábbi, évi egyszeri béremelkedések helyett évi többszöri béremelések időszaka jöhet, ami bérinflációs spirál kialakulásához vezet.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A török jegybank fokozott ellenőrzés alá helyezte a bankok vállalati ügyfeleinek devizavásárlásait, a központi bank ugyanis a devizavásárlások csökkentésével szeretné megakadályozni a török líra újabb lejtmenetét – számol be a hírről a Financial Times.
Téves módszertani ismeretekből kiinduló, az érzékelt inflációt a valóssal szembeállító kutatás alapján kritizálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI), azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél − hívja fel a figyelmet a KSH közleményében Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője a GKI által elvégzett és napokban közzétett kutatása kapcsán.
„Ha kitartóan keresgél az ember, 1600 forintért is lehet találni egy (alap ízesítésű) lángost, a fagylaltok ára szintén emelkedett, átlagosan 500 forint körül mozog jelenleg egy gombóc” – mondta el saját tapasztalatait Németh Tamás balatonboglári séf a Dining Guide-nek adott interjúban.
Szűk két évig valósággal szárnyaltak a világ tőzsdéi, 2022-ben viszont már teljesen más szelek fújnak, és az egymás után felszínre törő globális problémák hátán komoly szakadást láthatunk a részvénypiacokon, eddig nagyon úgy néz ki, hogy sehova sem lehet menekülni a vihar elől. Persze technikai fogódzkodókat lehet keresni arra vonatkozóan, hogy éppen mennyire lehet túlhúzva a most tapasztalt elképesztő esés és mikor várható egy kisebb-nagyobb visszapattanás, de a mindenre kiható pánikhangulat közepette a fundamentumokra is érdemes lehet fél szemmel odafigyelni. Akadnak ugyanis olyan iparágak, ahol az elemzők és a legfontosabb szereplők is a kereslet jelentős megugrását vetítik előre és már tapasztalják is a fellendülést a jól sikerülő negyedéves gyorsjelentések során, ilyen ágazat például a légiipar. Elemzésünkben a legfontosabb amerikai légitársaságokat vesszük górcső alá, megnézzük, hogy a globális pánikszerű hangulat és az egekbe szökő kerozinárak mellett érdemes lehet-e lassan lenyúlni a "hulló késért".
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Németországban áprilisban a fogyasztói árak 7,4 százalékkal emelkedtek éves szinten, ami 40 éve a legmagasabb inflációnak számít; márciusban 7,3 százalékos növekedést jegyeztek fel.
Romániában 13,8 százalékra gyorsult az éves inflációs ráta áprilisban a márciusi 10,2 százalékról - közölte a román országos statisztikai intézet szerdán.
A válságoknak majdnem mindig van egy tartós ára. Akármilyen lendületesen is lábal ki egy-egy gazdaság a válság okozta recesszióból, a legtöbb esetben nem fogja tudni teljes mértékben kompenzálni a válság miatt kialakuló veszteségeit. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen mély volt a recesszió. A nagy pénzügyi válság és a pandémia által okozott recessziók jelentősek voltak. Általában arra szoktak fókuszálni, hogy hány esztendő letelte után éri el a gazdaság a GDP válság előtti szintjét. Ez a megközelítés azonban nem mutatja ki a recesszió okozta veszteséget, amely talán be sem hozható teljes egészében. A cikk azt mutatja be, hogy öt fejlett állam, a V-4 országok, valamint az eurózóna egységesen mekkora mértékű veszteséget halmozhattak fel, azaz mekkora ára van a 2008-as pénzügyi és a 2020-as koronavírus válságnak, amely sajnos hamarosan kiegészülhet a 2022-es ukrán-orosz konfliktus okozta válsággal.
A Coinbase Global legfrissebb negyedéves számai elmaradtak az elemzői becslésektől bevétel soron, a vállalat veszteséget könyvelt el, miután a globális piacokon tapasztalható bizonytalansági tényezők visszafogták a befektetők kockázatos eszközök iránti étvágyát, beleértve a kriptovalutákkal való kereskedést is.
Tovább gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme Kínában áprilisban az ország több részét sújtó járványhelyzet, valamint a nemzetközi árak emelkedésének hatásaira, miközben a termelői árak növekedése az elmúlt egy év legalacsonyabb szintjére mérséklődött.
A lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza - közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a GKI kutatóintézet az MTI-vel.
A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22%-os áremelkedést érzékelt, és így ez mutató újra a tavaly év végi csúcsához közelít. Az erősödő inflációs várakozásokról árulkodik a jegybank kedden közzétett ábrája is, ami néhány hónap stagnálás után meredeken emelkedett.
Az infláció elleni küzdelem a legfontosabb hazai prioritása, és megérti, hogy az amerikaiak frusztráltak a magas árak miatt - fogalmazott kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
Ahogy arról reggel már beszámoltunk, a várakozásoknál is jóval erőteljesebb mértékben emelkedett az infláció Magyarországon áprilisban, a 9,5%-os árindex elsősorban az élelmiszerárak száguldásának a következménye. A jegybank inflációs folyamatokat bemutató ábrája látványosan illusztrálja a szokatlanul erős inflációs nyomást.
Áprilisban a vártnál magasabb, 9,5% volt az infláció, ami több mint húszéves csúcsot jelent. A még rosszabb hír, hogy elsősorban az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen, amit mindenki a bőrén, illetve a pénztárcáján érez. Nem ritka egy hónap alatt a 10 százalékos, egy év alatt pedig a 30-50 százalékos áremelkedés sem ebben a termékcsoportban, pedig az árstopok még fékezik is a drágulást.
Minden szakértő meglepődött a KSH friss inflációs adatain. A hivatal 9,5%-os áremelkedést mért, ilyen gyors drágulásra egyetlen makroközgazdász sem számított. Árstop nélkül 14-15%-os pénzromlás lenne, és könnyen lehet, hogy az MNB-nek jelentős mértékben még tovább kell emelnie a kamatot.
Felülvizsgálják a kiadásokat.
Zajlik a nyomozás, az embereket bezárkózásra szólították fel.
Sürgősen helyre kell állítani az olajtranzitot, és formálódik egy terv is.
Keményen visszaszólt a lengyel kollégájának is.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
