Az Európai Központi Bank döntéshozói aggódnak a magas infláció miatt, és csak abban alakult ki vita köztük, hogy meddig és milyen mértékben szigorítsanak - derül ki az áprilisi ülés jegyzőkönyvéből.
A G7-ek csoportjának pénzügyi vezetői 18,4 milliárd dollárral segítenék Ukrajnát az elkövetkező hónapokban esedékesség váló számlái kifizetésében, és ha kell, készek ennél többet is tenni - számol be a hírről a Reuters.
Esther George, a Kansas City Federal Reserve elnöke csütörtökön kijelentette, hogy most magasabb kamatlábakra van szükség az infláció csökkentéséhez, és a döntéshozók nem arra összpontosítanak, hogy ez milyen hatással van a részvénypiacra.
Volatilis időszakot élünk a tőzsdéken, nem csak a részvénypiacok, de a kriptovaluták is nagyot estek néhány hét leforgása alatt. Minden befektetőben hasonló kérdések fogalmazódnak meg ilyenkor. Meddig folytatódhat az esés? Meg volt már a piac alja? Mit kell venni ilyenkor? Ezekben a kérdésekben nagy segítséget jelenthetnek az olyan alapkezelői felmérések, mint amilyet a Bank of America is havi rendszerességel szokott elkészíteni a profi Wall Street-i befektetők körében. Ennek májusi kiadása a héten jelent meg és kiderült belőle, hogy a befektetők jelenleg milyen piaci kockázatoktól tartanak a leginkább, milyen eszközöket preferálnak, és mire számítanak a következő időszakban.
Az amerikai jegybankkal az élen felvették a harcot a világ gazdaságai az egyre tarthatatlanabb inflációval, a likviditásszűkítések pedig egy rég nem látott tőkepiaci zuhanásban csapódtak le, ami gyakorlatilag minden eszközosztályt érint. Tegnap a vezető amerikai kiskereskedelmi cégek baljós előrejelzései öntöttek rá még egy kis olajat a lángoló tűzre, a Target és a Walmart zuhanása mentén közel két éve nem látott esést láthattunk az egyik legfontosabb amerikai részvényindexnél, az S&P 500-nál. Egy ilyen vészjósló és felfokozott közegben némi iránymutatást nyújthat a befektetők számára az elemzők, szakértők és a befektetések világában tapasztalt guruk hozzáállásai, a tegnapi nagy esés apropóján összegyűjtöttük a legfrissebb megnyilvánulásokat és előrejelzéseket.
A gazdasági egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat, egy intenzív növekedési pályára való átállás - ezt a három fő feladatot nevezte meg Matolcsy György MNB-elnök a jegybank kétéves stabilizációs programjának bemutatóján.
A Portfolio Heti podcast vendége volt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, az Antall-kormány minisztere, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki egyebek mellett beszélt a hazai gazdasági kilátásokról, a kormány potenciális mozgásteréről, az inflációs pályáról, de arról is, hogy miképpen lett ilyen magas az idei első negyedéves GDP-adat.
Erős állítások és őszinte kinyilatkoztatások. Az építőiparban bőven van mit vizsgálni és rendbe tenni, és mikor, ha nem most! Lesz bőven feladata az ágazat felelőseinek a következő években a kormányban és a szakmában egyaránt. Számos kihívással kell az utóbbi időben szembenézniük az építőipari szereplőknek, melyek egy része megfelelő beavatkozással kezelhető lenne. Az áremelések mögött álló okokról, a termékek minőségéről, az oktatás modernizálásának fontosságáról, a jövő technológiáiról és magáról a rendszer működéséről Derczó Istvánnal, a Weinberg 93 Építő Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
(A beszélgetést május 9-én, az új kormány összetételének megismerése előtt rögzítettük.)
A lakossági megtakarítások fele olyan eszközökben hever (bankszámla, készpénz, lekötött betét), amelyeknél jellemzően esély sincs arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben megőrzik a reálértéküket. Nem csoda tehát, hogy bár nominálisan 1,4%-kal több megtakarításunk volt március végén, mint három hónappal korábban, reálértéken mintegy 2,7%-kal „lettünk szegényebbek” egy negyedév alatt. A választások előtti egyszeri állami kifizetések nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ezek sem robbantották fel a megtakarítások piacát: az első negyedév el nem költött, 1112 milliárd forintnyi friss megtakarításainak a 86%-a készpénzben vagy bankszámlán maradt, a kockázatvállalóbb eszközök közül pedig csak tőzsdei részvényekbe áramlott érdemben több tőke most, mint egy évvel ezelőtt.
Július elejéig tart az üzemanyagárak befagyasztása, ahogy az élelmiszer-árstop és a kamatstop is egyelőre. Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt a mai bizottsági meghallgatása után az RTL-nek azt mondta, hogy vizsgálják, hogy a Mol, a kereskedők, illetve a bankok ki tudják-e gazdálkodni a folytatást. Szerinte hosszabbítás jöhet.
Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás során 2021-ben ismét rekordot döntött a lakásárak növekedése, amely elsősorban a vidéki településeken tapasztalható kiemelkedő mértékű áremelkedésnek köszönhető. Az MNB lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a jelenlegi ciklusban rekordmagasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. Budapesten az előző év végén 11,3 százalékkal tartózkodtak magasabban a lakásárak az egy évvel korábbi szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban szintén a legmagasabb, 25 százalékos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Az elmúlt napokban megint reflektorfénybe került a forint, hiszen hatalmas kilengéseket mutat az euró árfolyama. Néhányan már új történelmi mélypontot, 400 feletti árfolyamot sem tartanak elképzelhetetlennek azzal szemben, hogy korábban még csendes megnyugvásra számítottak a piacon. A forint sérülékenysége nem most kezdődött, részben a közelmúlt kormányzati és jegybanki nyilatkozatai után erősödött fel ez a folyamat.
Kilenc ország is van az Európai Unióban, ahol magasabb volt az éves infláció, mint Magyarországon - derül ki az Eurostat friss összesítéséből. Ez nagyrészt a hatósági árstopoknak, főleg a rezsicsökkentésnek és a benzinár-stopnak köszönhető. Az eurózóna éves inflációja 7,4% volt áprilisban.
Négy évtizede nem mért ütemre gyorsult áprilisban az éves brit infláció. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9 százalékkal emelkedett a márciusi 7 százalékos növekedés után.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor rendhagyó volt, mivel azt nem lapunk stúdiójában, hanem a Portfolio Hitelezés konferenciáján rögzítettük, amely kedden, a budapesti Kempinski Hotelben került megrendezére. Az adásban előbb Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, másodikként Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, végül pedig Jelasity Radován, az ERSTE elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szólalt meg. Az interjúkban egyebek mellett szóba került, hogy az infláció látszódik-e már a hazai hitelkeresleten, hogy fennáll-e a credit crunch veszélye, hogy milyen hatásai vannak a kormányzati kamatstopnak, és persze arról is megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy a költségvetési kiigazítás tekintetében mennyire reális a bankszektortól a jelenleginél nagyobb befizetést várni a magyar büdzsébe. Az interjúkat egymás után, minimális szerkesztéssel közöljük.
Mi lesz a magyar gazdaság egyensúlyával, az inflációval és a forinttal, mi lesz a hitelezéssel és mibe érdemes fektetni most? Bod Péter Ákos, Tardos Gergely és Zsiday Viktor válaszolt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének makrogazdasági kérdéseire a Portfolio mai Hitelezés 2022 konferenciájának utolsó panelbeszélgetésében.
Megosztottak a piaci szereplők annak kapcsán, mi vár a személyi hitelezésre 2022-ben: vannak, akik visszaesésre számítanak, mások szerint nem lesz jelentősebb megtorpanás. Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján a piaci szakértők beszélgettek a külföldön egyre gyorsabban felfutó BNPL-jelenségről, a személyi hitelek kamatszintjéről és a hitelkártyák jövőjéről is.
2020 óta évről évre 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a cégek többsége is dolgozik a bérfejlesztéseiken a munkavállalóik megtartása érdekében, lekövetve az inflációt – derül ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján készített, friss jelentéséből.
Az Európai központi Banknak júliusban 25 bázisponttal kell emelnie a kamatot, de nem zárható ki az 50 bázispontos emelés sem - mondta Klaas Knot európai jegybankár a holland College Tour TV-műsorában.
Mostanában az árupiaci termékek a legkeresettebbek, főként a búza és az olaj, de megnőtt a hazai piacon befektetni kívánók aránya – árulta el a prémium banki ügyfelek preferenciáit Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A Portfolio-nak adott interjúban a szakember beszélt arról is, milyen devizában érdemes megtakarítani, mely eszközök adhatják a legnagyobb védelmet az infláció ellen, és melyek azok a szegmensek az árupiacokon, ahol lehet még pénzt keresni.