A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Idén általánosságban 15% körüli visszaesésre számítanak a hazai szakemberek az új lakáshitelek volumenében, az ügyfelek érzékenyen reagálnak a kamatszintek emelkedésére. A Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának lakáshiteleket érintő panelbeszélgetésében szóba került a zöldhitel iránti kiugró kereslet, ahogyan az is, hogy a jelenlegi piaci kamatok mellett ilyen kamatkülönbség a piaci és támogatott hiteltermékek között nem fenntartható. A banki szakértők a lakáspiaci árakról is megszólaltak, szerintük idén még vélhetően emelkedni fognak a lakásárak, de jövőre eljöhet a csökkenés.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
Egyre nő az esélye a "kemény landolásnak" az Egyesült Államokban, a részvény- és kötvénybefektetők aggódnak a lassú gazdasági növekedés miatt - hívja fel a figyelmet a Morgan Stanley.
Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.
Áprilisban ismét az ingatlanalapoké lett a legnagyobb vagyont kezelő kategória a befektetési alapok között, azt gondolhatnánk, hogy a magyarok elkezdtek ismét nagyobb pénzeket tenni a kategóriába. A számok mögé nézve azonban a valóság mást mutat. Mindeközben az árupiaci alapok menetelése tovább folytatódik, a kategória az év első hónapjában már 16,5%-ot hozamot hozott.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, azonban az orosz-ukrán háború komoly felhőket hozott az égre – kezdi friss értékelését a magyar gazdaságról az Európai Bizottság. A brüsszeli testület számításai szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9%-os hiánycélja, részben azért, mert a rezsicsökkentés hatalmas terhet ró a költségvetésre.
Az elmúlt 50 év amerikai tőzsdetörténelmében három nagyon komoly medvepiac volt. A három évszám, amikor megindult az S&P 500 index lefeleződése, az 1973-as, a 2000-es és a 2008-as volt. Jelenleg szinte minden világgazdasági kockázat fennáll, amelyek ebben a három büntetőévben egyedileg voltak jelen. A kérdés már csak az, hogy ezen büntetőidőszakok árnyéka milyen mértékben vetül rá az idei évre?
Februárban 546 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint, ami közel 32%-os (!) növekedés éves alapon. Ebben a hónapban az alapbér mellett 6 havi jutalmat (fegyverpénz) kapott a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy része, ami jelentősen felhúzta az átlagot. A KSH szakértői a Portfolio-val közölték: fegyverpénz nélkül számolva 472 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 14%-os növekedés éves alapon.
Ezen a héten érkezik a magyar GDP-adat, és az Eurostat jóvoltából azt is megtudjuk, hogy az első negyedéves magyar növekedés hol helyezkedik el az európai mezőnyben. Az EU-s GDP-rangsor mellett az inflációs rangsort is megismerjük, de a két legfontosabb jegybank elnöke is felforgathatja a piacokat a héten.
Az infláció az Egyesült Államokban a legkevésbé tehetős embereknek fáj a legjobban – hívta fel a figyelmet Twitter-posztjában Jeff Bezos, az Amazon főnöke, reagálva Joe Biden elnök állítására is, amely szerint a gazdag vállalatok megadóztatása segíthetne az infláció csökkentésében. Bezos szerint ez a két téma félrevezető összemosása - írta meg a CNBC.
Nagyon jelentős áremelkedéssel néz szembe az élelmiszeripar, miután gyakorlatilag minden alapanyag ára kilőtt. A növényi olajok és más alapanyagok árának szárnyalását pedig a fogyasztók is megérzik. A gyártók ráadásul nemcsak olyan problémákkal néznek szembe, hogy emelkednek az árak a világpiacon, hanem olyanokkal is, hogy egyszerűen nincs elég belőlük. Ezért új beszerzési piacokat kell keresniük, például a kieső ukrán termelés helyett is. A mostani helyzet egyben felveti azt a kérdést, hogy Európa lehet-e önellátó élelmiszerből.
Amikor infláció elleni védelemről van szó, a legtöbbször a Prémium Magyar Állampapír jut eszünkbe a lakossági állampapírok között, pedig van két másik konstrukció is a piacon, amelynek szintén inflációkövető kamatozása van. Mostani cikkünkben megnézzük, melyik ez a kettő és azt is, mikor érdemes ezeket választani megtakarításainknak.
A vártnál magasabb, 8,5%-os áprilisi inflációról számolt be a KSH a héten. Ugyanakkor a hétköznapokban sokszor halljuk, hogy az emberek ennél is jóval magasabb áremelkedési ütemet érzékelnek. Ha a boltba mennek, biztosan igazuk van.
Az elmúlt 2 év a globális pandémia ellenére meglepően jól alakult a nemzetközi tőkepiacokon. Az idén azonban, különösen február vége óta drámaian megnőtt a bizonytalanság. Egy évtizedek óta halottnak vélt démon árnyéka vetült a világgazdaságra és a tőkepiacokra, a stagflációé. A stagfláció egy olyan gazdasági környezetet jelent, ahol az infláció annak ellenére magas szinten marad, hogy jelentősen lassul a növekedés. A félelmeket elsősorban két tényező táplálja: egyrészt az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és az ezzel összefüggő szankciókkal kapcsolatos európai energia krízis, másrészt az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy a Federal Reserve küzdelme a 40 éves csúcsokat verő inflációval nem vezet-e végül recesszióhoz az amerikai gazdaságban.
Nehéz helyzetben van a jegybank, az infláció elleni harc fájdalommal járhat - mondta Jerome Powell Fed-elnök a Marketplace-nek adott interjújában. Powell az interjúban többször is kihangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az infláció mérséklése, és a múltkori üléssel ellentétben ezúttal a 75 bázispontos kamatemelést sem zárta ki.
Az amerikai szenátus csütörtökön megerősítette Jerome Powell második mandátumát az Egyesült Államok központi bankjának szerepét ellátó szövetségi tartalékrendszer, a Fed élén - jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap.
Iránban váratlanul, drasztikusan, egyes esetekben háromszorosára emelték csütörtökön az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint az étolaj, a csirkehús, a tojás és a tej.
Menekülnek a befektetők a kriptoeszközökből, a teljes kriptovaluta piac a tavaly novemberi csúcs óta több mint 1600 milliárd dollárral lett kisebb, csak az elmúlt egy hétben közel 600 milliárd dollárral csökkent a kriptók értéke. Az esésnek több oka van, az általános nemzetközi tőkepiaci hangulatromlástól a jegybanki szigorításokon át kényszerlikvidálásokig. Azt még mondhatjuk, hogy a bitcoinnál a normál üzletmenet része az 50-70 százalékos esés, az viszont már elég komoly, ha egy 40 milliárd dolláros eszköz néhány óra alatt gyakorlatilag megszűnik létezni.
