Most indul csak igazán Kijev ostroma: 5 kilométeres orosz konvoj halad a főváros felé
5 kilométeres orosz katonai menetoszlop tart Kijev felé – derül ki a Maxar műholdas felvételeiből, melyet a Reuters szemlézett.
5 kilométeres orosz katonai menetoszlop tart Kijev felé – derül ki a Maxar műholdas felvételeiből, melyet a Reuters szemlézett.
A gazdasági szankciókkal kapcsolatos közgondolgodás erősen polarizált. Viszonylag sokan potenciális csodafegyverekként tekintenek rájuk, amelyekkel háborúkat lehet eldönteni, míg mások csak haszontalan, farizeus és szemforgató eszközöknek tartják azokat, amelyekkel a döntéshozók csökkenthetik a tétlenség látszatát. Mindkét vélekedés lehet igaz, sokszor az adott helyzet függvénye, melyik helytálló. Éppen ezért érdemes áttekinteni, milyen a szankciós alaphelyzet a mostani orosz-ukrán konfliktusban, mire számíthatunk és mire nem a nyugati gazdasági büntetőintézkedésektől.
Az ukrajnai háború miatt több orosz bankot is elzárhatnak a SWIFT-rendszertől, és jelentősen korlátoznák az orosz jegybank mozgásterét is. Sokak szerint a lépések megerősíthetik a kriptoeszközöket, mivel segítségükkel megkerülhetők a szankciók, de közben arról érkeztek hírek, hogy Washington akár a kriptoeszközökre is kiterjesztheti a szankciókat, ami pedig akár a kriptók végét is jelentheti. Ez a két narratíva áll egymással szemben, de ezek a forgatókönyvek eléggé végletesek, és nyilván nem azonnal valósulnak meg. Láthatólag a piaci szereplők sem tudják eldönteni, melyik hatás az erősebb.
Az éjszaka folyamán betörtek az orosz inváziós csapatok Harkovba, a második legnagyobb ukrajnai városba. Az utcákon heves harcok zajlanak, folyamatosan jönnek a videók.
Közzétette szombat reggelre az ukrán haderő az orosz inváziós sereg állítólagos veszteségeit. A konfliktus elején úgy tűnt, nagyjából reális számokat közölnek, de a mostani veszteségszám már extrém magasnak tűnik.
Boris Johnson brit miniszterelnök üzenetet intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, amelyben közölte, hogy "ennek a tragédiának véget lehet és véget is kell vetni".
Súlyos harcok vannak kibontakozóban a Krímtől durván 100 kilométerre található Herszonnál. Úgy tűnik, az oroszok és az ukránok még azelőtt „lemeccselik” a város irányítását, mielőtt elérik a támadók a lakott településeket. Több száz méteres útszakaszokon állnak a kilőtt katonai konvojok.
A magyar gazdaságot több csatornán keresztül is érinteni fogják az orosz-ukrán háború hatásai. A forintárfolyamot és a kamatszintet befolyásoló hatások mellett más területeken is számítanunk kell további változásokra. Ilyen például az energiagazdálkodás biztonságpolitikai vetülete, valamint az országunk üzleti telephelyként való megítélése. A legvalószínűbb makrogazdasági hatások a magasabb infláció, a kisebb gazdasági növekedés, illetve az országkockázat megnövekedése.
Kiadta Vlagyimir Putyin a támadási parancsot Ukrajna ellen: az orosz haderő tüzet nyitott Ukrajnára. Több ukrán nagyváros, illetve azok vonzáskörzete is tűz alá került, szivárognak a felvételek. A civil lakosság egy része menekül, országszerte pedig légvédelmi rakéták hangja hallható. Időközben Fehéroroszország irányából is megindult a támadás, páncélozott katonai járművekből álló menetoszlop tört át a Szenkivka-Vjeszjalovka határátkelőnél. Csupán pár órával a támadás megkezdése után Ukrajna repülőterei működésképtelenek, légvédelme pedig lényegében megsemmisült. Volodimir Zelenszkij államfő bejelentette, hogy hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig csütörtök arra kérte a világ vezetőit, hogy sürgősen cselekedjenek, mérjenek válaszcsapást Oroszországra az Ukrajnát ért katonai támadás miatt.
A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban ezen a linken olvashatók.
Ma éjjel folytatódtak a harcok az ukrán főváros, Kijev körül: miután tegnap repülőgépekkel és deszantosokkal vették célba az oroszok, ma hajnalban már a szárazföldi egységek is elérték a térséget. Az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak, tegnap nagy áldozatok árán még Hoszomel repteret is visszafoglalták.
Folyamatosan nyomulnak előre az oroszok Ukrajna területén, de nagyon messze vagyunk még attól csütörtök este, hogy egész Ukrajnát vagy akár a stratégiai fontosságú nagyvárosokat elfoglalják. Heves harcok dúlnak Kijev és Harkov körül, a leggyorsabb haladás pedig Herszon térségében látszik. Az orosz támadás dinamikája egyébként több szempontból is furcsa.
Az orosz-ukrán háborús helyzet most minden ország piacán bizonytalanságokat és találgatásokat szül. Logikus kérdés - amellett, hogy az ukrán lakosság épsége most a legfontosabb -, hogy a tőzsdei sokkok, egy esetleges menekülthullám, illetve az egyes ukrán vagy orosz export termékek árának drasztikus növekedése (gabona, energiaárak, réz, más nyersanyagok) okozhat-e kellemetlenségeket a közeljövőben a hazai ingatlanpiacon, beleértve az építőipart, az új építésű projekteket, az üzemeltetési költségeket, az ingatlanpiaci befektetési volument, és az olyan városi, közlekedési, vagy egyéb infrastukturális beruházásokat, amelyek a két keleti országgal együttműködésben indultak volna el. Sorra vesszük az egyes részpiacok helyzetét.
Az ukrajnai Harkovban, egy metróállomáson menedéket kereső ukrán nő a CNN-nek elmondta, hogy a világa egyik napról a másikra megváltozott, amikor Oroszország megtámadta az országát.
Folyamatosan jönnek a hírek az orosz-ukrán háborúról. Úgy tűnik, az eleinte töretlen orosz offenzíva valamennyire lelassult, heves harcok bontakoztak ki az ukrán főváros, Kijev és a második legnagyobb város, Harkov körül. Összecsapások zajlanak még Szumi és Herszon térségében is. A kiszivárgott felvételek alapján mindkét oldal komoly veszteségeket szenvedett.
Csütörtökön a forint is megérezte az orosz-ukrán háború kirobbanását, hiszen hirtelen 365 fölé ugrott az euró jegyzése. Az első reakció még inkább a globális kockázatkerülésnek szól, a régiós devizák is hasonló mértékben gyengültek. A legnagyobb kérdés az lesz, meddig tart a háború és mi jön utána, ez döntheti el a forint sorsát is. Ha nem húzódik el nagyon a konfliktus, akkor akár összességében még jó éve is lehet a magyar fizetőeszköznek, főleg, ha menetközben az inflációt is sikerül megszelídíteni.
Videóüzenetben ítélte el Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Nagy a bizonytalanság az elemzők körében, hogy mi fog történni a világgazdasággal azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadta a parancsot Ukrajna megtámadására. A háború elindulásával nagyon valószínű, hogy a már egyébként is komoly gondot jelentő infláció újabb felhajtó sokkot kap, miközben a világgazdaság elvesztheti a lendületét, amely éppen csak most kezdett megérkezni a Covid-válságból való kilábalással.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy máris leszerelték Ukrajna légvédelmét és reptereinek katonai infrastruktúráját. Azt is közölték: az ukrán határőrség nem vette fel a harcot az orosz katonákkal.
Az ukránok "a legrosszabbra készülnek", miközben egyre nő az Oroszország agressziója miatti félelem – mondta egy harvardi tudós kedden. A Fehér Ház "inváziónak" nevezte az orosz csapatok kelet-ukrajnai műveletét.
A Twitteren és a Telegramon is széles körben kering egy videó, melyen az látható, hogy orosz szakadárok által kezelt harckocsik vonulnak végig az ukrán vidéken. Állítólag a harcjárművek az ukránok által irányított Mariupol felé vonulnak, de közel sem biztos, hogy a felvétel hiteles, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
Videón a képességdemonstráció.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
