Deák András

2024. december 05. 06:10 | Deák András

Kiéheztetés helyett ketrecbe zárni – Mire lehetnek jók az Oroszország elleni szankciók?

Amilyen rosszul teljesít Oroszország hadserege a csatamezőn, olyan meglepően rezisztens a gazdasága a szankciós hatásokkal szemben. A nyugati közösség a gazdasági hadviselés szinte teljes arzenálját bevetette Moszkva ellen, ehhez képest egy átmeneti, halvány recessziónál többet sem sikerült elérni. Nyilván csak a szuperoptimisták számítottak összeomlásra vagy Vlagyimir Putyin meghátrálására. De azzal azért lehetett számolni, hogy nem egyszerűen egy technológiai-pénzügyi ketrecbe tesszük az orosz gazdaságot, hanem valamilyen jelentősebb gazdasági veszteséget is okozunk, megnehezítjük az orosz mindennapokat és háborús erőfeszítéseket.

2024. október 24. 11:00 | Deák András

Gazdasági semlegesség – Miként csinálták ezt más országok?

A gazdasági semlegesség pusztán szemantikai értelemben azt jelenti, hogy egy zajló vagy eljövendő katonai vagy gazdasági hadviselésben a semlegességét deklaráló fél kereskedelmi, üzleti értelemben nem szeretne részt venni. Jellemzően kis, kiszolgáltatott országok üzenetei a külvilág felé, legfőképpen az őt fenyegető nagyhatalmak irányába, miszerint ők nem fognak senki oldalára állni, nem segítik az ellenséget sem, tessék őket békén hagyni. Ugyanakkor a kinyilatkoztatásnak önmagában alig van jelentősége. A gazdasági hadviselésnek még a valós háborúknál is kevésbé létezik nemzetközi jogi szabályozása, legfeljebb szélsőséges esetekben, blokádok és szabotázs esetén van mire hivatkozni. A gazdasági háborúk esetében a vadon törvénye és a gazdagabb akarata érvényesül. Ennek megfelelően a semlegesség próbája a hosszabb távú viselkedés, a nagyhatalmakat egyedileg kell meggyőzni arról, hogy az ország nem pártos fél.

2022. október 10. 15:00 | Deák András

A "gázárcsúcsok halálzónáiba" kerülhetnek a térség kis gazdaságai

Az energiaválságokról élő elképzeléseinket nagyjából az 1970-es évek nyugati olajválsága határozza meg. Ennek is része volt egy rövid ideig valós, majd ezt követően a pánikreakciókból fakadó hiány, többszörös, 1970 és 1980 között nominálisan negyvenszeres áremelkedés és az ezt követő makrogazdasági problémák és strukturális változások. Speciel Magyarország, a szovjet tábor részeként csak mérsékelt mértékben és ütemben szembesült ezekkel a hatásokkal, így az energiaválság a mostani drasztikus formában számunkra új „élmény”. Ugyanakkor semmi bizonyosság nincs, hogy a mostani gázválság is az 1970-es évek dramaturgiája mentén zajlana, fontos érzékelni a hasonlóságokat, de a különbségeket is.

2022. szeptember 05. 14:55 | Deák András

Energiaválság: sok sebből vérzik az európai ársapka ötlete

A múlt hét végén a G7 pénzügyminiszterek Oroszország olajkivitelére, az Európai Bizottság pedig a gázexportjára kezdeményezte ársapkák bevezetését. Mindkét felvetés meglehetősen vérszegény.

2022. július 27. 12:18 | Deák András

Magyarország az egyetlen kimaradó - Miért nem vagyunk "gázszolidárisak"?

Egészen elképesztő! Nem csatlakoztunk az uniós gázszolidaritási mechanizmushoz. Nem mintha meglepő lenne, hiszen mit szoktunk megszavazni mostanában. Az is igaz, hogy maga a mechanizmus elég pongyola, vannak benne sötét foltok, még szuverenitást is átruház vész esetén – ezek azok, amikre a legtöbb esetben és sokszor nem alaptalanul hivatkozni szoktunk elutasítás esetén. Mégis, a mostani helyzetben ez a kurucos kiállás azt feltételezi, hogy nem vagyunk az orosz csapelzárás által veszélyeztetett zóna szélén, többet fizetnénk egy ilyen dologba, mint amennyit kapnánk belőle. Illetve, hogy nekünk az orosz gáz akkor is jönni fog, amikor mindenki másnak nem.

2022. június 30. 12:00 | Deák András

A Nyugat elment a szankciókkal a falig, most Oroszország köre jön

Az orosz-ukrán háború kapcsán a nyugati országoknak két eszközük van azt befolyásolni: az Oroszország ellen elrendelt gazdasági szankciók és az Ukrajnának szánt fegyverszállítások. Jelen pillanatban a gazdasági korlátozások területén totális nyomást fejtünk ki az oroszokra, miközben Kijev legvehemensebb támogatói, az Egyesült Államok, Lengyelország és az Egyesült Királyság is ódzkodnak kritikus fegyverrendszerek, illetve érzékenyebb területeken nagyobb mennyiségű eszköz átadásától. Legutóbb Mihail Hodorkovszkij orosz ex-oligarcha is értetlenkedett, hogy miközben a nyugati országok sok száz milliárdos többletköltséget vállalnak fel egy szerinte elhibázott olajbojkott és gazdasági szankciós mechanizmus oltárán, addig nem hajlandóak pár tízmilliárd dollárnyi fegyvert adni oda, ahol a háború valóban megfordítható, esetleg megállítható.

2022. április 28. 15:00 | Deák András

Milyen szankciós politikát érdemes folytatni Oroszországgal szemben?

A szankciós politikákra a haszonelvűség és üzleti érdekek oldaláról leselkedő veszélyek közismertek. Ugyanakkor a szankciós kudarcok jelentős része egy másik szereplőhöz, a radikális választói csoportokhoz kötődik. Ezek azok a külpolitikában aktív, az agresszor feltétel nélküli és gyors megbüntetését szorgalmazó tömegek, amelyek gyakran cselekvési kényszert teremtenek a döntéshozóknál. Jelenlétük szükségszerű, ideális esetben az ő szempontjaikat kellene összeegyeztetni a célországnak okozott, gyakran hosszabb távú károkozás maximálásával, a szövetségesek megsegítésével és az el nem kötelezett országok megnyerésével. Túlzott befolyásuk irreális célkitűzéseket, a társadalmi támogatás gyors elapadását, kudarcélményt okoz. A szankciós krónikákban oly gyakori ez utóbbi torzulás, hogy a szakirodalom növekvő része a belpolitikai (látszat)cselekvést tarja a szankciós politikák fő értelmének és sikerkritériumának, azt tartja az elemzés meghatározó kontextusának.

2022. február 27. 18:02 | Deák András

A Nyugat megbünteti Oroszországot - Mire számíthatunk és mire nem a szankcióktól?

A gazdasági szankciókkal kapcsolatos közgondolgodás erősen polarizált. Viszonylag sokan potenciális csodafegyverekként tekintenek rájuk, amelyekkel háborúkat lehet eldönteni, míg mások csak haszontalan, farizeus és szemforgató eszközöknek tartják azokat, amelyekkel a döntéshozók csökkenthetik a tétlenség látszatát. Mindkét vélekedés lehet igaz, sokszor az adott helyzet függvénye, melyik helytálló. Éppen ezért érdemes áttekinteni, milyen a szankciós alaphelyzet a mostani orosz-ukrán konfliktusban, mire számíthatunk és mire nem a nyugati gazdasági büntetőintézkedésektől.