Elképesztő emelkedést lehetett látni az utóbbi pár hétben az amerikai 10 éves állampapír hozamában, a befektetők a gazdaság és a fogyasztás beindulásával jelentős inflációemelkedést várnak, ezt árazzák most a piacok - írja a Reuters.
A Fidelity International, egy összesen 706,3 milliárd dollár összegű ügyfélvagyont kezelő globális alapkezelő és a Moonfare, egy magánpiaci alapokkal foglalkozó digitális befektetési platform bejelentette, hogy exkluzív stratégiai értékesítési partneri együttműködésre lép egymással. Ennek köszönhetően a Fidelity ügyfelei a Moonfare magánpiaci alapokból álló, egyedileg összeállított portfóliójához is hozzáférést nyerhetnek.
Csütörtökön 10 bázisponttal emelkedett a tízéves amerikai referenciahozam, mely így 1,75%-on áll. Ez tavaly január óta a legmagasabb annak ellenére, hogy tegnap a Fed igyekezett megnyugtatni a piacot.
Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 4,13 százalékos nettó hozamot értek el 2020-ban, a tagok hosszútávú, infláció feletti reálhozama 2-4 százalékos sávban alakul. A koronavírus tavaly tavaszi első hullámának tőkepiaci sokkja a nyugdíjpénztárak hozamteljesítményét is lerontotta. A nemzetközi tőzsdék és a BUX mélyrepülése után a járvány nyárra enyhülő nyomása optimista befektetői hangulatot, növekvő hozamteljesítményt hozott. A második vírushullám enyhébb visszaesést okozott a második félévben, decemberre azonban a pénztárak hozama újra jelentősen növekedett - közölte az MNB.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Idei csúcsára, 1,62%-ra emelkedett pénteken az amerikai tízéves kötvények referenciahozama miután az előzetesen vártnál kedvezőbb munkaerőpiaci adatok jelentek meg.
Teljesen összekuszálták a befektetési piacot az inflációval kapcsolatos félelmek, és ez a magyar befektetési alapok teljesítményére is kihatott: a tavaly nagyot bukó alapok törtek idén az élre, a tavalyi kiemelkedő hozamot elérő alapok közül pedig sokan most a sor végén kullognak. A legnagyobbak közül az OTP Supra tovább növelte veszteségeit februárban.
2008 óta a legmagasabb szintre emelkedtek az amerikai inflációs várakozások, a befektetők a következő öt évben 2,5% feletti éves áremelkedési ütemre számítanak – írja a Bloomberg. Az utóbbi hetekben már jelentősebb emelkedést láttunk az amerikai hosszú hozamokban, ezzel párhuzamosan kezdtek magasabb inflációt árazni, mivel a többség arra számít, hogy folytatódik az amerikai gazdaság erőteljes kilábalása.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
Akár már ebben a hónapban reagálhat az amerikai jegybank az utóbbi hetek hozamemelkedésére – írja a CNBC. A lap szerint a Fed kezében két eszköz is van, melyekkel csillapíthatja a piaci turbulenciát.
Az Institutional Investor állította össze azt a friss listát, amely a tavaly legjobban kereső befektetési szakembereket vonultatja fel. Koronavírus ide vagy oda, a profik ilyen évben is sok pénzt tudtak keresni, a lista legelején szereplő 25 befektető összesen 32 milliárd dollárt tehetett zsebre, a legelső 10 helyezett pedig több mint 20 milliárdot, ami 2019-hez viszonyítva 50% feletti emelkedés.
Hullámvasút-szerű teljesítményt mutattak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, de a negyedik negyedévre sikerült talpraállni, köszönhetően a részvénypiacokon is eluralkodó jó hangulatnak. Tavaly mindkét pénztártípusnál nőtt a részvények aránya a befektetéseken belül, miközben a bankbetét és készpénz aránya tovább csökkent. Az adatokból az is kiderül azonban, hogy nem sikerült megálljt parancsolni a taglétszám fogyatkozásának, az önkéntes pénztárakban több mint 5 ezer fővel, a magánnyugdíjpénztárakban 740 fővel csökkent egy év alatt a tagok száma.
Szokatlanul heves mozgás indult be az év elején a globális kötvénypiacokon, főleg az amerikai hosszú hozamok emelkedése aggasztja a befektetőket. Ebben szerepük van az inflációs félelmeknek, a gazdaság várható kilábalásának, illetve az ezekből következő esetleges jegybanki szigorításnak. A szakértők egyelőre nem látják drámainak a helyzetet, a többség szerint csak átmeneti lesz a folyamat, és helyreáll majd a piac. Akik viszont a kockázatokra figyelmeztetnek, azok többnyire az általános kamatszint-emelkedés miatt bekövetkező erőteljes részvénypiaci korrekció és a fenntarthatatlan államadósság-folyamatok miatt aggódnak.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
A világ legjobban kereső 15 hedge fund vezetője összesen 23,2 milliárd dollárt keresett tavaly – számol be a hírről a Bloomberg.
Felemásan indult a tőzsdék szempontjából az idei év, januárban kaptak hideget és meleget is a befektetők. Ennek ellenére voltak olyan alapok, amelyek egy hónap alatt is 5% feletti hozamot értek el, de voltak olyanok is, amelyeknek nem sikerült még talpra állniuk a tavalyi koronavírus-sokkból. A legnagyobb lapok közül például az OTP Supra idén eddig még mínuszban van.
Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
