Szép csendben megemelték két lakossági állampapír kamatát
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
A norvég olajalap, a világ legnagyobb állami vagyonalapja 2022 első felében veszteséget könyvelt el, ami csaknem eltörölte a 2021-es piaci menetelésben elért nyereséget - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Júliusban tovább gyarapodott a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, megközelítve a 8 ezermilliárd forintos szintet, ami új rekordot jelent. Továbbra is az ingatlanalapok kezelik a legtöbb pénzt, a legjobb hozamokat viszont az árupiaci alapok szállítják: július végén már 18% feletti hozamot mutattak fel idénre.
A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
A gazdasági válság küszöbén egyre több ország kerül közvetlen csődveszélybe – derül ki a Reuters összeállításából. A hírügynökség szinte kizárólag fejlődő országokat sorolt ebbe a kategóriába.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, mostanra azonban a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni, aminek elsődleges oka egy szabályozó oldali - és tegyük hozzá, érthető - beavatkozás. Pedig a hozamok meggyőzőek, az első félévben sok esetben többet lehetett keresni egy ingatlanalappal, mint egy részvénnyel. Könnyen lehet, hogy hamarosan ismét jelentősebb tőkebeáramlás jöhet a kategóriában, mivel a 180 napos sorozatok is egyre meggyőzőbb hozamokat mutatnak fel.
Egyik oldalról a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalról az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a hazai vegyes alapok számára a hozamszerzést az év első felében. A legjobban teljesítő sorozatok között mindössze háromnak volt nulla feletti hozama, a többség mínuszban zárta a félévet. A tavaly még legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért idén már nem kapkodtak annyira a befektetők, meg is lett az eredménye.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
„Ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt nem pénzt keresni…” – írtuk még fél éve a hazai részvényalapokról szóló éves összefoglalónkban. Az elmúlt félévben azonban nagyot fordult a kocka, ez a mondat most inkább úgy hangzana, hogy „ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt pénzt keresni”. Csodálkozni mondjuk nem kell, az év első felében szinte a világ összes tőzsdéje siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. A féléves hozamokat nézve mindössze négy olyan forintos sorozat volt, amely 10% felett hozott, összesen pedig 9 olyan alap, amely nulla százalék felett teljesített. Szerencsére (vagy sajnos?), még nincs vége az évnek.
Nem volt könnyű pénzt csinálniuk az idei első félévben az abszolút hozamú alapoknak, és a többségnek nem is sikerült. A részvénypiacok visszaesése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. Ezek után nem meglepő, hogy a legjobb féléves hozamok 4%-tól indultak. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, de tovább csökkent a kezelt vagyona, igaz, hozamban már javulást mutatnak a számok. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Csütörtökön tovább emelkedett a magyar állampapírok másodpiaci referenciahozama, így lassan 10 százalékos jegyzésről beszélhetünk néhány futamidő esetében. A hozamok emelkedését egyrészt a folyamatosan emelkedő kamatvárakozások okozzák, másrészt az elmúlt két-három napban a forint piacán látott negatív hangulat a kötvénypiacra is átgyűrűzött.
A Bridgewater Associates legismertebb hedge fundja, a Pure Alpha II alap az idei első félévben 32%-os hozamot ért el ügyfeleinek – írja a Bloomberg egy forrásra hivatkozva.
A héten elindultak az Egyesült Államokban az első olyan tőzsdén kereskedett alapok, amelyek az "éjszaka-hatás" rejtélyéből keresnének pénzt a tőzsdéken – számol be a hírről a Financial Times.
Seth Klarman befektetőlegenda szerint a részvények még mindig túl drágák, az emelkedő kamatok pedig sokkolhatják a pénzügyi rendszert. A mostani helyzetben számos hatás éri a piacokat, ezek közül elsőként a kamatlábak emelkedését azonosította Klarman a Harvard Business Schoolon tartott előadásában.
Az elmúlt napok intenzív hozamemelkedése után szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB). De miért kell hirtelen lépnie a jegybanknak? Tényleg ekkora a baj a piacon?
2011 áprilisa óta nem látott szintre, 3,45%-ra emelkedett az amerikai tízéves referenciahozam kedden, vagyis a jelek szerint továbbra sem nyugszik a kötvénypiac. A befektetők elsősorban a Fed szerdai kamatdöntését várják, mely további heves mozgást hozhat majd.
Rég nem látott emelkedést mutatott ma az amerikai 10 éves kötvényhozam, egy nap alatt 26 bázispontos ugrást is láthattunk.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
A két kötvényt viszont szépen elvitték a befektetők.
Furcsa, amit az elmúlt egy hétben művelt a magyar fizetőeszköz.
Enyhe lassulás látszik a lakossági fogyasztásban.
A vártnál kevesebb munkanélkülisegély-kérelmet adtak be múlt héten.
Komoly hiányosságokra derült fény.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
