Az eddigi 6,4% után mától 6,3%-os kamatot fizet a babakötvény, amely az újonnan értékesített állampapírok közül idén is a legmagasabb éves hozamot kínálja Magyarországon. Az inflációkövető állampapír rendszeres és egyszeri megtakarításra egyaránt alkalmas, felhalmozott összegét a gyermek 18 éves korától lehet felhasználni.
Érdekes folyamatoknak lehetünk tanúi a világ irodapiacán. Továbbra is emberek milliói dolgoznak a saját otthonukból, akik közül sokan a járvány után sem feltétlenül akarnak visszatérni heti 40 órában az irodába. Ezzel párhuzamosan viszont a korábban megkezdett irodaházfejlesztések továbbra is folytatódnak, miközben a bérlők többsége kivár. Hogy mi lesz tíz, öt vagy akár három év múlva senki nem tudja megmondani, mind a hozamok, mind a bérleti díjak várható alakulásában nagy most a bizonytalanság. Hogy valamivel mégis tisztábban lássunk, a korábbi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkhöz hasonlóan a kereskedelmi ingatlanok esetében is összefogtuk a hazai szakmát, aminek keretében fejlesztőket, befektetőket, finanszírozókat és tanácsadókat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a mostani bérleti díjakról és hozamokról, valamint mire számítanak a budapesti piacon a következő 12 hónapban.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
Az MNB 150 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az angliai Goldsten Limitedre, és 25-25 millió forintot a társaság egy korábbi magyar vezető tisztségviselőjére, illetve egy magánszemélyre betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz jogosulatlan gyűjtése miatt. Az ügyfeleinek irreális hozamot és tőkegaranciát ígérő társaság nem végzett semmiféle befektetési tevékenységet. A jegybank az ügyben már korábban büntetőfeljelentést tett - derül ki az MNB közleményéből.
A brüsszeli jogalkotók figyelmeztetést küldtek a tagállami felügyeleti szerveknek arról, hogy január végégig pontot kell tenni a PRIIPs-szel kapcsolatban felmerülő kérdésekre – írja a Financial Times.
Kijött a lista arról, melyek voltak tavaly a legjobb hozamokat elérő hedge fundok a világon. Az biztos, hogy érdemes volt a portfóliómendzserek döntésében bízni az algoritmusok helyett - írja a Bloomberg.
Az eddigi ütemben folytatja eszközvásárlási programját az MNB, a keddi aukción újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt meg, amivel lassan az 1100 milliárdot közelíti a teljes állománya. Két sorozat esetében látszólag átlépte az 50%-os limitet is a jegybank, ebben azonban még nincs benne a múlt heti aukciók eredménye.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
A 2020-as év sok megpróbáltatást hozott, ez már igen elcsépelt frázis, a tőzsdei piacokon viszont rég nem látott izgalmakat, meglepetéseket, lehetőségeket tartogatott az év. A márciusi beszakadás után a mai napig tart az emelkedés, és a főbb tőzsdeindexek kimagasló hozamot értek el 2020-ban, olyat, ami még normál időkben is szép teljesítmény lett volna.
A tavaszi koronavírus-válságnál látott megtorpanás sem tudta kiütni a nyeregből a magyar vegyes alapokat, amelyeknek vagyona év végére új csúcsra tört. Az járt a legjobban, aki nem félt kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 10% felett is lehetett keresni. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata lett 24,4%-os hozammal.
A magyar befektetési alap kategóriák közül egyiknek sem jött olyan jól a koronavírus, mint a részvényalapoknak: bár márciusban megijedt a világ, azt követően rég nem látott részvényvásárlási láz robbant ki a magyar befektetők körében. Aki jól választott, nagyon vonzó hozamokat tehetett zsebre tavaly, a legjobban teljesítő alap az OTP Klímaváltozás lett több mint 70%-kal. És van még ott, ahonnan ez jött.
Látványos visszatérést mutattak az abszolút hozamú alapok a tavaly márciusi mélypont után: a vizsgált 146 lakossági alap sorozatból 107-nek pozitív hozamot sikerült elérnie, a legjobb teljesítményt felmutató sorozatok közé pedig 10% alatti hozammal be sem lehetett férni. Tavaly a legjobb éves hozamot az MKB, az OTP és a Budapest Alapkezelő alapjai érték el, a legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, amely a második legrosszabbul teljesítő lakossági sorozat lett 2020-ban.
A novemberi elnökválasztást követő piaci felívelésben nagyot hajráztak a magyar nyugdíjpénztárak is, ennek köszönhetően a koronavírus miatti tavaszi veszteségeket év végére szinte mindegyik pénztári portfólió le tudta dolgozni, sőt, egész szép hozamokkal zárul 2020.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Lassan kilenc hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár még sok alap van mínuszban idénre, jó hír, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége is szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, november végéig 16,5%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de a magyarok által legkedveltebb alapok is mind pluszban vannak.