Az Apple kedden elindította az Egyesült Államokban a Buy now, pay later (BNPL) szolgáltatását, amely valószínűleg megzavarja a pénzügyi technológiai ágazatot. A felhasználók így hetekre eloszthatják kiadásaikat.
Egyre nehezebben fizetik vissza a Kínától kapott államközi hiteleket az egyes országok. Eközben viszont Peking egyre több kölcsönt folyósít az Egy övezet, egy út projektjének finanszírozására. Ebben a programban épül a magyar kormány által támogatott Belgrád-Budapest gyorsított vasút is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a januári átlagbér alakulásáról volt szó, amely bár éves összevetésben szépen nőtt, meg sem közelítette az áremelkedés mértékét, a magyarok így akkora reálbércsökkenést szenvedtek el, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében a lakossági és vállalati hitelek állományáról volt szó, a pesszimista előrejelzések ellenére ugyanis a nem fizető hitelek (NPL) állománya egyáltalán nem ugrott meg 2022 végére. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügyi diviziójának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogy egy új szolgáltatás révén bevételhez juthatnak nagyvállalatok, ha rugalmasak az energia-fogyasztás terén. Erről Nemes Tamást, az E.ON Hungária Csoport üzletfejlesztési szakreferensét kérdeztük.
A rezsiemelkedés, a vágtató infláció és a gazdasági recesszió ellenére nem emelkedett érdemben a bedőlt háztartási hitelek állománya a bankoknál 2022 végéig. Az MNB kedden közzétett adatai szerint mindössze 1,5 százalékuk volt 90 napon túl késedelmes, a követelésvásárlói piac ennek megfelelően továbbra is „száraz”. A törlesztési moratóriumnak a lakossági hitelek 3%-át érintő 2022 végi megszűnése, a munkanélküliség emelkedése és a törlesztési képességet rontó magas infláció okozhat még azonban negatív fejleményeket a következő negyedévekben. A témával május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.
A Diákhitel Központ Zrt. pályázati eljárást indított stratégiai pénzintézeti partnereinek kiválasztására és általuk kedvezményes pénzforgalmi szolgáltatás biztosítására - tudatta az intézmény az MTI-vel pénteken.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Az Európai Központi Bank elkezdett nyomást gyakorolni az osztrák Raiffeisen Bank Internationalre, hogy építse le rendkívül nyereséges oroszországi tevékenységét – értesült öt különböző forrásból a Reuters. Az osztrák bankcsoport pénteken délután közleményben reagált a hírre.
A bankválság nem bug, hanem feature, visszatérő velejárója a bankrendszer jelenlegi működésének, amelyben összekeveredik a biztonságos pénzmegőrzés és a tranzakciókra szolgáló pénz kezelése a kockázatos hitelezéssel – írja blogján Zsiday Viktor befektetési szakember, aki szerint mielőbb be kellene vezetni a digitális jegybankpénzt, amely mindezt orvosolhatná.
Javuló költséghatékonyság és növekvő ügyfélállományok mellett 36,1 milliárd forintos nyereséggel zárta 2022-t a CIB Csoport, ami több mint duplája az egy évvel korábbinak. A kamatkörnyezet emelkedése sokat segített a banknak: a nettó kamatbevételek csaknem 60 milliárd forinttal 106 milliárdra ugrottak meg, miközben a kamatstop 10, a különadók 14 milliárd forintot vontak el a csoporttól.
Miközben a hitelportfóliójuk minősége kiváló, az értékpapír-portfóliójuk esetében mintegy 620 milliárd dolláros nem realizált árfolyamveszteségen ülnek az amerikai bankok – hívták fel a figyelmet mai elemzésükben a Commerzbank szakértői. Ez „csak” azért probléma, mert ahogy a Silicon Valley Banknél is láttuk, egy jelentős betétkivonás esetén a bankoknak likividálniuk kell értékpapír-befektetéseik egy részét, ami az addig nem realizált árfolyamveszteséget tényleges veszteségbe fordíthatja. Ráadásul jelentős e bankok kitettsége a kereskedelmi ingatlanok és a startupok felé, nem véletlen tehát, hogy mind a piac, mind a szabályozók aggódnak a regionális bankok sérülékenysége miatt.
Az amerikai bankszektor elmúlt kétheti zűrzavarának volt egy jó oldala is a banki ügyfelek, különösen a lakásvásárlók számára: a jelzáloghitelkamatok csökkenése.
Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.
Megszületett az egyezség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja és az ukrán hatóságok között egy négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomagról. A tárgyalások hónapok óta tartottak, sejthető volt, hogy közel vannak az álláspontok.
Jelentős tőkeemeléseket terveznek a török állami bankoknál, hogy ezáltal pörgessék fel a hitelezést a választások előtt – tudta meg a Bloomberg.
Havonta egyszer beül egy bankfiókba, és ügyintézőként dolgozik Becsei András, akit az OTP Bank vezérigazgató-helyettesévé neveztek ki január 1-jével a Retail divízió élére. E szokása jelentősége mellett a jelzáloghitelpiac aktualitásairól, a kamatok alakulásáról, a lakás-takarékpénztári értékesítés újraindításáról és az OTP-fiókok sorsáról is beszélgettünk vele. Arra számít a bankszakember, hogy június 30-án valóban véget ér a kamatstop, és nagy lehetőségeket lát a hitelfelvétel még egyszerűbbé és digitálisabbá tételében. Utóbbiról előadást is tart a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.
Rekordszintű, összesen 20 milliárd eurós nyereséget ért el hat, Magyarországon is aktív bankcsoport 2022-ben, egyedül az OTP-nek csökkent közülük a profitja. Ritka együttállás segítette a bankokat: miközben a kamatkörnyezet emelkedése csaknem 7 milliárd euróval gazdagította őket egy év alatt, a hitelezési veszteségeik a háború és az energiaválság ellenére csak 2 milliárd euróval nőttek, köszönhetően a nem teljesítő hitelek szinte mindegyik banknál csökkenő arányának. Miközben a magas kamatok pozitív hatása még idén is kitarthat, a nagy kérdés az lesz, mennyire sikerül megőrizniük a bankcsoportoknak a most még kiváló portfólióminőségüket, és fenntartani hitelezési aktivitásukat.
Előtörlesztette az Alteo a Wallis Asset Managementtől novemberben kapott 6 milliárd forintos kölcsönt – tette közzé az Alteo.
Németországban senkinek sem kell aggódnia az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje miatt - jelentette ki Olaf Scholz kancellár kedden Berlinben.
Magas ügyfélforgalomra számít a minisztérium.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Stratégiailag fontos terület kerülhetett Moszkva kezére.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
