Hét területre koncentrál a kormányzati gazdaságpolitika annak érdekében, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány negatív hatásait és gyors fejlődési pályára állítsa a gazdaságot - mondta el a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.
Tizenkét ország - köztük Dél-Korea, Franciaország, Olaszország, Kanada, Németország és Nagy-Britannia - külügyminiszterei ígértek összehangolt fellépést az új koronavírussal szemben, hogy mérsékeljék annak hatását a globális gazdaságra - számolt be a szöuli külügyminisztérium szombaton.
Az elmúlt hetekben rendkívül éles vita alakult ki a közgazdászok között: Kell-e helikopterpénz? Milyen a jó Kurzarbeit? Milyen piactisztító hatása van a mostani helyzetnek? Joggal kérdezheti az Olvasó, hogy miért merülnek fel egyáltalán ezek a kérdések. Ha az orvostudományban nagyon sok betegségre megvan a gyógyszer, akkor a közgazdaságtanban miért nincs? Nos, a helyzet a közgazdaságtanban is hasonló, mint az egészségügyben: valami újjal állunk szemben.
A globális vírusjárvány következtében a hazai és a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban találkozni azzal a gondolattal, hogy a járvány után már semmi sem lesz úgy, mint a járvány előtt. És - talán meglepő módon - az írások legtöbbször nem arról szólnak, hogy a jövőben milyen közegészségügyi és hatósági intézkedések és járvány-megelőző nemzetközi megállapodások lesznek szükségesek, hanem arról, hogy (1) a gazdaság és a társadalom milyen módon tud most kikerülni a koronavírus által okozott válságból, és hogy (2) a normalizációt követően milyen új szempontokat és normákat kell majd érvényre juttassunk annak érdekében, hogy az emberi civilizáció létfeltételeit, - ezen belül kiemelten a bioszférát és a gazdaságot -, semmiféle fenyegetés ne tudja megrendíteni. Surányi György március 25-én a koronavírus válság kezelésének egy lehetséges irányáról szóló, a Portfolio-n megjelent írását a azzal fejezi be, hogy "Ez az írás a célját akkor érné el, ha szakértők kormányon belül és kívül a javaslataimat felhasználva vagy éppen cáfolva olyan mentőcsomagot állítanának össze, amely a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést tenne lehetővé." Miután cikkének végén maga szólít fel közös gondolkodásra, vitára e kérés elől hosszú idő után most nem akarok kitérni. Az általa felvetett válságkezelő megközelítés helyesen hangsúlyozza az elengedhetetlen szakítást a már korábban idejétmúlt tabukkal.
A koronavírus-járvány néhány hét alatt rendkívüli helyzetet teremtett a világban. A rendkívüli helyzetekben a problémák megoldásához újabb és újabb kreatív javaslatokra van szükség. Ezekből szép számmal olvashattunk e portál oldalán is. Ami azonban ezúttal sem visz előre, azok a megalapozatlan kritikákra épített javaslatok. Ezekből kaptunk jó párat Surányi György, korábbi MNB-elnök legutóbbi írásában. Gondolataira a válságkezelés irányait illetően az alábbiakban röviden reagálunk néhány alternatív megoldási lehetőséget is bemutatva.
A koronavírus-járvány okozta válság, ami mélységét tekintve nagy valószínűséggel a gazdaságtörténet legsúlyosabb megrázkódtatásainak egyike, kettős kihívás elé állítja a kormányokat: a megélhetési forrásaikat elveszítő emberek megsegítését és az aggregát kereslet zuhanásának csillapítását egyszerre kell megoldaniuk. A munkanélküliek és eltartott családtagjaik részére nyújtott rendkívüli pénzbeli állami segítség mindkét követelményt kielégíti. A kiesett jövedelmet – részben – pótló állami források támogatják a kárt szenvedett családok talpon maradását, akik a kapott források elköltésével bevételhez juttatják a termelőket és szolgáltatókat, ezzel pedig segítik a kínálati oldal stabilizációját is. Ezért minden okunk megvan támogatni Surányi György javaslatát, aki a munkájukat elvesztők és eltartott családtagjaik részére célzott támogatásként havonként 100 ezer forint, illetve 50 ezer forint költségvetési juttatást kezdeményez. Én azonban ennél tovább mennék. Az alábbiakban alapvetően közgazdasági fogalmakkal operálok, de alapvetően a túléléshez vezető utat keresem.
Komolyabb gazdaságpolitikai lépésekre van szükség a koronavírus-járvány miatt – hívja fel a figyelmet az az online petíció, amelyet „Magyar közgazdászok levele” alcímmel írt alá eddig csaknem 200 magyar közgazdász, köztük sok ismert személyiség.
„Vannak pillanatok, amikor higgadt, hideg fejjel végrehajtott, határozott, széles összefogáson alapuló döntésekre van szükség. Ez nyilvánvalóan ilyen pillanat.” Ezzel a gondolattal indítottam hozzászólásomat 2008. október 8-án a Nemzeti Csúcson. Ma sem kezdeném másként, annak ellenére sem, hogy akkor javaslataimra nem volt kellő nyitottság. Mégis - bár a makrogazdasági környezet nem összehasonlítható - ezúttal is elengedhetetlen az összefogás és a szakítás a már korábban is idejétmúlt tabukkal.
Messze nem csak a közegészségügyi helyzet alakulását követik figyelemmel a magyarok a médiában: az online hírportálok olvasottsági számaiból jól látszik, hogy napról napra fontosabb lesz az, hogyan alakul a magyar és az európai gazdaság helyzete. Ahogyan előre jeleztük: szerdán ismét történelmet írt a Portfolio.
A világszintű járványhelyzet extrém történései közepette érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen lehetőségeket javasolt most fontolóra venni a világ kormányainak, annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalomra gyakorolt káros gazdasági következményeket. Ez kötelességük mellett egyben elemi érdekük is, mivel lesznek olyan kormányok, amelyeket (jogosan vagy nem) elsöpör majd a járvány és annak kezelése okozta elégedetlenség, még lesznek olyan helyek, ahol felelős és professzionális hozzáállás megerősíti a kormány helyzetét. Írásomban saját javaslataimmal egészítettem ki a már máshol megjelent javaslatokat, intézkedéseket. Szebeni Dávid írását közöljük.
A miniszterelnök a Facebookon megjelent videójában beszélt arról, hogy a kormány a mai ülésén a koronavírus okozta gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Orbán Viktor 5 konkrét intézkedést jelentett be, melyek egy része az adósoknak jelent nagyon fontos könnyítést (és várható volt az MNB javaslatai alapján), másik része pedig célzott intézkedéssorozat a járvány által leginkább sújtott ágazatok számára. Cikkünk végén már megtalálható gyorsértékelésünk is.
Új szakaszába lépett a koronavírus-járvány – jelentették be tegnap a magyar hatóságok. Az új szakasz abból a szempontból is változást jelent, hogy világossá vált: a koronavírust csak a gazdasági teljesítményt súlyosan visszavető lépésekkel lehet megfékezni szerte a világon. Éppen ezért eljött a gazdaságpolitikai akciók ideje, amelyek a gazdasági áldozatokat hivatottak mérsékelni. Mégpedig nagyon gyorsan, mielőtt ugyanúgy elkésünk, mint ahogy a járvány kezelésében elkésett Európa.
Miért is ne ismerhetnénk fel a rokonságot a Rubik kocka és a magyar gazdaságpolitika között: elvégre mindkettő magyar, leleményes és sikeres – írja legfrissebb cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Növekedés.hu-n.
A gazdasági reformok folytatását ígérte Han Cseng kínai miniszterelnök-helyettes a davosi Világgazdasági Fórumon kedden.
Orbán Viktor az Európai Tanács új elnökével tárgyalt: "együttműködésre és a jó válaszok megtalálására törekszünk".
Számol a globális gazdasági növekedés lassulásával a magyar kormány, és erre egyrészt stabil, kiszámítható üzleti környezettel és fiskális politikával, a fiskális és a monetáris politika jó együttműködésével készül a magyar kormány, másrészt lényeges, hogy 2023-ig csaknem duplázódik a magyar autógyártás kibocsátása és az elektromos akkumlátorok piacán is nagy kapacitásbővítések lesznek – mutatott rá a Budapest Economic Forum konferencián tartott előadásában Rákossy Balázs. A Pénzügyminisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára számos alkalommal emelte ki előadásában azt, hogy a kormány az együttműködésre, a szakmai párbeszédre épülő gazdaságpolitikát szeretne vinni a következő években is.
A Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének meghívására Budapestre látogat Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdász professzora. A világhírű közgazdász az MNB Tanszék blogjának, az Economaniának adott interjút.
Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.
Monetáris, vagy fiskális dominancia címmel tartott előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen Kopits György közgazdász-professzor, aki arról is beszélt, hogy miként látja a magyar gazdaság helyzetét. A makrogazdasági mutatók összességében kedvezőek, azonban már látni lehet olyan folyamatokat, amelyekre figyelnünk kellene. Kopits szerint a sérülékenységi faktorok miatt könnyen elképzelhető, hogy Magyarországon stagnálás alakul ki.
A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?
A rendőrök nem találtak robbanószerkezetet.
Utasszállító repülőgép és egy katonai helikopter ütközött.
A család kérésére nem hozzák nyilvánosságra nevét.
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
