gazdaságfejlesztés

Ezermilliárdokkal tartozik Brüsszel - Benyújtja végre a számlát a kormány

Legalább 3,1 milliárd eurónyi, de lehetőleg 3,58 milliárd eurónyi EU-pénzt le kell hívnia az illetékes minisztériumoknak év végéig az Európai Bizottságtól és közben december végéig a 7 évre szóló összes EU-pénzről itthon döntést kell hozni - ezeket írta elő a kormány egy friss határozatban. A lépések összhangban vannak a Portfolio azon minapi információival, hogy formálódik az egyezség a Bizottsággal a vitás kérdésekről, amelyek után késő ősztől többmilliárd eurónyi brüsszeli átutalás várható. Most tehát ezek elérését adta írásbeli utasításba a kormány és közben akár hathavi céljuttatást is belengetett az ezen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak.

Még tovább emelték a legnépszerűbb uniós pályázat keretösszegét!

Az eddigi 108,94 milliárdról 120 milliárd forintra megemelték a mostani uniós ciklus talán legnépszerűbb gazdaságfejlesztési (eszközbeszerzési) pályázatának, a GINOP-1.2.1-16-osnak a keretösszegét - derült ki a hivatalos pályázati oldalon ma megjelent szűkszavú közleményből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eredeti keretösszegnek már több mint hatszorosára (!) emelték a támogatási keretet, és így az erre a konstrukcióra valaha pályázatot benyújtó cégeknek mintegy kétharmada nyert is pénzt.

Hozzányúlt a kormány két EU-s programhoz

Két nagy uniós fejlesztési program tartalmi módosítását is jóváhagyta még július végén a kormány, így azok most brüsszeli jóváhagyásra várnak és most az egyik program módosításának hátteréről is kapott tájékoztatást a Portfolio.

Átlépte a bűvös határt a kormány pénzosztása

A júniusi 141-ről júliusban 183 milliárd forintra, január óta a legmagasabbra, ugrott az uniós támogatások nyerteseknek kiutalása és ezzel átlépte az Orbán-kormány a bűvös 5000 milliárd forintos kifizetett pénzállományt - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottsággal vívott, százmilliárdos méretű elszámolási viták és az emiatt extrém nagyra hízott költségvetési hiány mellett sem lassítja az intézményrendszer a kifizetéseket. Sőt az is lehet, hogy mivel már látszik az ősszel Brüsszelből megérkező átutalások esélye, ezért bátran zajlik itthon a nyerteseknek járó támogatások kifizetése.

Új autópálya szakaszt kap Magyarország

Az EU közel 200 millió eurós (64 milliárd forintos) támogatást nyújt a Kohéziós Alapból a kelet-magyarországi autópálya-hálózat Berettyóújfalu és Debrecen közötti szakaszának kivitelezésére - jelentette be pénteki közleményében az Európai Bizottság a projekt jóváhagyását. Ez sorozatban a hatodik nagy közlekedésfejlesztési beruházás a 2014-2020-as uniós ciklusban, amit az EU jóváhagyott az elmúlt hónapokban. A maival együtt immár kb. 475 milliárd forintnyi brüsszeli támogatásról van szó. A mostani hír a szakasz finanszírozásáról fontos, de érdemes kiemelni, hogy a szakaszt 2016 nyara óta építik.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.

Hatalmas EU-pénzt kap a dél-balatoni vasútfejlesztés!

Az eddigi négy után ma újabb nagy közlekedésfejlesztési projektünk támogatásáról döntött az Európai Bizottság, ugyanis ma bejelentette, hogy 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére.

Hirtelen triplájára emelte a kormány a határmenti gazdaságfejlesztési keretet

Az idei költségvetési törvényben rögzített 15,8 milliárdról kereken 50 milliárd forintra emeli a 2019-es büdzsében a határ menti gazdaságfejlesztési programokra szánt vissza nem térítendő források keretösszegét a kormány - derült ki a friss Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy az illetékes minisztereknek villámgyorsan meg kell találniuk a szükséges forrásokat a jövő évi költségvetésben erre a célra, hiszen arról holnap szavaznak a parlamentben.

Túllőtt az eredeti célon a Juncker-féle uniós fejlesztési terv

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap túlteljesítette az eredeti 315 milliárd eurós beruházási célt, és indulása, 2015 júliusa óta 335 milliárd euró beruházást mobilizált az Európai Unióban - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán. A Juncker-tervnek becézett programot tavaly év végén kibővítették, így az új cél szerint 2020-ig összesen 500 milliárd eurónyi beruházás mobilizálását kell elérnie, amire az eddigi előrehaladás alapján minden esélye meg van.

Túl bonyolult lehet a 2020 utáni agrártámogatási rendszer

Az uniós agrárminiszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság 2020 utáni Közös Agrárpolitikai javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén elhangzottak alapján kiadott közleményében.

Elmagyarázták, miért buknának a magyarok fejenként 24 ezer forintnyi EU-pénzt

Hozzá kell nyúlni egy 20 éve változatlan forráselosztási képlethez és közben figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió számos országában jelentős negatív gazdasági és társadalmi folyamatok történtek, miközben Magyarország szépen fejlődött - lényegében ezekkel indokolta egy mai előadásában egy vezető brüsszeli döntéshozó azt, hogy miért bukna fejenként 75 eurót, mintegy 24 ezer forintot Magyarország 2020 után a felzárkóztatási uniós pénzekből a mostani ciklushoz képest fix áron. Jó hír, hogy Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója szerint a következő időszak tárgyalásain van esély arra, ennél azért kicsit kevesebb lesz a forrásvesztés Magyarország számára és főként az agrárkasszánál vázolt jelentős forrásvágásnál lesz kisebb a végső kimenetel. Arra, hogy Pest megye a közigazgatási szétválasztás után végülis mire számíthat az EU-pénzek terén, csak 2020-ban dőlhet el.

Kecskemét mellett kétsávosítanak egy fontos útszakaszt, 9 milliárdból

Megkezdődik az 54-es főút M5-ös autópálya és 5-ös főút közötti szakaszának kapacitásbővítése; az alapkőletételen az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a következő évek egyik kiemelt feladatának nevezte a közúthálózat hiányzó elemeinek pótlását, továbbá a sztrádák elvezetését az országhatárokig.

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Az M3-as metróvonal budapesti felújítása a negyedik nagy magyar közlekedésfejlesztési projekt, amelyre az Európai Bizottság rengeteg pénzt ad a Kohéziós Alapból a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban és ezekre együttesen 1,11 milliárd eurót, mintegy 352 milliárd forintot fordíthat Magyarország - derül ki a Portfolio rövid összesítéséből.

Olimpiai bajnokok és az EU fő pénzosztója is ott lesznek a debreceni Közgazdász-vándorgyűlésen

Berki Krisztián tornász és Knoch Viktor gyorskorcsolyázó személyében olimpiai bajnok előadói is lesznek az 56. Közgazdász-vándorgyűlés sportközgazdasági szekciójának, de a meghívottak között megtaláljuk például Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjának és Liam Benhamnek, az IBM európai alelnökének nevét is.

Több pénzt ad az EU a hármas metróra

Az eddigi 137 milliárd forint helyett mai árfolyamon mintegy 154 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást ad a Kohéziós alapból az Európai Bizottság - jelentették be a mai déli sajtótájékoztatón Brüsszelben. A közlemény egyelőre csak angolul ismerteti a projektet és magának a hármas metró felújításának jelentőségét ezen a linken.

Bűvös számot közelít az EU-s pénzosztás - De mi lesz 2020-tól?

A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.