gazdaságfejlesztés

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Jelentősen lazultak, az építőipari életszerűség és a kisebb társasházban (jellemzően sorházban) élő magánszemély pályázók igényei felé mozdultak el a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei a ma kiadott módosítással, amely szabályok október 4-től lépnek hatályba és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult. Közben a jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.

Kiszivárgott: akár 500 milliárd forintnyi EU-s pénzbüntetést is kaphat Magyarország

Legrosszabb esetben akár közel 500 milliárd forintnyi pénzbüntetést is kaphat Magyarország a 2014-2020-as EU-támogatásokkal összefüggésben - rajzolódik ki a G7 birtokába került nem nyilvános kormányzati jelentésből. Ez úgy jönne össze, hogy az egyedi szintű projekteknél 103,4 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést javasol az Európai Bizottság, amelyet ha elfogadnának a magyar hatóságok, akkor a pénz más projektekre még felhasználható. Emellett viszont rendszerszinten is javasol pénzügyi büntetést a brüsszeli testület, amely a lap által közölt adatok alapján a Portfolio becslései szerint mintegy 380-390 milliárd forint is lehetne, ha ezt az utat választaná a kormány és ez a pénz véglegesen is elveszne az ország számára.

Ötször olyan nagy a jólét Budapesten, mint Nógrádban

Ötször olyan nagy a jólét Budapesten, mint Nógrádban

A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - villantotta fel a minapi Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában a látványos ábrát Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyúttal azt is hozzátette: a jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram, bár ezekkel együtt is igaz, hogy a beruházási teljesítmény azokban a megyékben volt jóval erősebb, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak.

Mi kell ahhoz, hogy könnyebben cseréljenek gazdát a magyar cégek?

Most lenne érdemes kiszállni a magyar vállalatokból a tulajdonosoknak, ha eladni akarnak. Lehet is látni tranzakciókat, de ezekből sokkal több is lehetne még. Furcsa sajátossága a piacnak, hogy elég sok magyar céget megfuttatnak a piacon, de az eladási szándék nem mindig komoly. Mindez annak fényében igazán meglepő, hogy a következő években megint eltűnhetnek a vevők, és akkor sokkal nehezebb lesz jó alkut kötni.

Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!

A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.

Öttinger: vágni kell a kohéziós pénzeken, jogállamisághoz kötjük a kifizetéseket

A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.

Alig lépett előre 10 év alatt Magyarország, így nyomunkban a románok

Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.

Brüsszel alig fizet Magyarországnak - Nagy döntéseket hozott a kormány

Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.

Elfogadták a Sargentini-jelentést, mi lesz így Magyarországgal?

Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Veri Magyarország az egész régiót az EU-pénzek gyors elköltésével

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásfelhasználásának mind a négy fontos mutatószámában a nyolc régiós ország között az élen jár Magyarország - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása egyik ábrájával Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.

Nagy a veszélye, hogy 2022 előtt nem tud Magyarország az új EU-pénzből költeni

Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.

Takács Szabolcs: teljes képtelenség, hogy ki akarnánk lépni az EU-ból (2.)

"Teljesen nonszensz, hogy ki akarnánk lépni az európai államok közösségéből, se nem érdekünk, se ideológiailag vezérelt lépés nem lehetne ez" - jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. A miniszterelnök minapi kirgizisztáni látogatására is utalva hozzátette: az, hogy keressük a kapcsolatokat az eurázsiai rokonokkal, nem jelenti azt, hogy ne lenne érdekünk egy globálisan is erős Európai Unió. A minap egy tanulmány alapján azt mutattuk be, hogy az EU-ból való kilépés milyen drasztikus hatásokkal járna Magyarország számára, Takács kijelentése akár erre adott reakció is lehet:

"Nem akarunk többé fizetni Magyarországnak és Lengyelországnak"

Franciaország álláspontja az, hogy nem finanszíroznak olyan országokat a következő uniós költségvetési ciklusban, amelyek semmibe veszik az uniós alapelveket - mondta Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A politikus ilyen országnak nevezte meg Lengyelországot és Magyarországot. Közben az EU-s költségvetésért felelős német biztos is kemény szavakkal illette a két országot a minap.

Kiszámolták: Magyarország bukná a legtöbbet, ha összeomlana az EU, vagy kilépne belőle

Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.

Belengette a vétót Magyarország az újabb EU-s költségvetésnél

"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.