• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott

Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.

Vállalkozást indítanál? - Hatalmas EU-pályázatok jönnek

Egy minapi kormányhatározat jelentősen átrendezte a már korábban megnyitott EU-s gazdaságfejlesztési (GINOP) pályázatok keretösszegét és kiderült az is, hogy a kormány még idén két új, jelentős keretösszegű pályázatot indít az álláskeresők és a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására. A határozat értelmében jócskán megemelték annak a kkv-knak szóló pályázatnak a keretét is, amelyről holnap országos tájékoztató rendezvény sorozatot kezd a Portfolio és a Takarékbank.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja

Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.

Végleg betehet a Brexit huzavona az új EU-büdzsé gyors elfogadásának

Az osztrák uniós soros elnökség a decemberi EU-csúcson akarja megnyitni a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló hivatalos vitát az állam- és kormányfők között, de ha a Brexit-megállapodás is arra az ülésre csúszik, akkor az uniós büdzsé gyors elfogadási terve végleg kisiklik - hívja fel a figyelmet aktuális helyzet összefoglalójában a Bruxinfo. A lap azt a hat témát is bemutatja, amely mentén a legtöbb vita várható a 2020 utáni EU-s költségvetésről és felvillantja azt a lehetőséget is, hogy ha kitolnák a Brexit átmeneti idejét, az segíthetne csökkenteni a 2020 utáni büdzsé finanszírozási rését is.

Környezetvédelmi csomagot hagyott jóvá az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 243 millió euró (kb. 78 milliárd forint) összegű beruházási csomagot hagyott jóvá az uniós költségvetésből olyan projektekre, melyek a LIFE program keretében a természet és a környezet védelmét, valamint az életminőség javítását hivatottak előmozdítani Európa fenntarthatóbb és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdasági termelésre való átállása során.

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

Szép csendben újabb 52 milliárd forintnyi EU-pénzt átutalt Brüsszel!

Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.

Módosította a legnagyobb EU-s programot a kormány

Jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű EU-s programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program módosítására irányuló javaslatot a részére benyújtott tervezet szerint a kormány és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt nyújtsa be az Európai Bizottságnak - derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Sajnos a módosítás tartalma nem ismert, a rövid jogszabály nem tartalmazza.

Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el?

Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:

Küzd az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséért az uniós biztos

Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:

Nagy hír Brüsszelből: sok százmilliárd forintnyi EU-pénz jöhet karácsonyig

Nagy hír Brüsszelből: sok százmilliárd forintnyi EU-pénz jöhet karácsonyig

Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.

100 ezer EU-s projekt csúszhat, ha májusig nincs új uniós büdzsé

Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.

Varga: három fontos EU-s költségvetési javaslatot is ellenzünk

Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.

Nagy döntésekre készül a kormány a kutatás-fejlesztés és innováció terén

A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szervezeti és anyagi kereteinek jelentős átalakítási terve rajzolódik ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent 10 pontos kormányhatározatból. Az átalakítások indokaként Magyarország versenyképességének növelését jelölte meg a kormány és olyan tervek tűnnek ki a határozatból, mint például egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozása, egy új Kutatási Alap felállítása, egy új KFI stratégia és finanszírozási keretrendszer kidolgozása, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba való beolvasztása.

Nagy durranás az MFB-től: jön a tőkeági segítség a kkv-knak!

Még idén várható egy MFB Fix névre hallgató, kkv-knak szóló finanszírozási program, amely kiegészíti majd a jegybanktól várható új NHP Fix programot és lesz majd egy tőkepótló része is, mivel a hitel 40%-át majd csak a futamidő végén kell visszafizetni - jelentette be a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Bernáth Tamás. Az MFB elnök-vezérigazgatója szerint ez a program jelentősen segíthet majd a kkv-szektor tőkeági problémáinak enyhítésén, miközben az MFB az uniós és saját forrású programjai abban fognak segíteni, hogy a vállalatok finanszírozáshoz jutásában a problémákat oldani tudják.

Három EU-s programunk is veszélyben lehet

Nem célja az Európai Bizottságnak, hogy a magyarországi uniós forrásfelhasználás problémái miatt horizontálisan, minden Operatív Programot érintően felfüggessze a pénzkifizetést, de míg a magyar kormány legvalószínűbb forgatókönyvként két uniós Operatív Program felfüggesztésével számol, addig a 24.hu brüsszeli forrása szerint három programunk van veszélyben. A Portfolio több forrásból származó információi szerint teljes Operatív Programok helyett inkább azok bizonyos alprogramjai lehetnek veszélyben, másrészt a magyar kormány éppen ezekben a napokban hozhat fontos döntéseket, és ezeket írásban Brüsszelbe kiküldve a brüsszeli pénzkifizetések is megindulhatnak, illetve felgyorsulhatnak.

Tényleg nem jön év végéig Brüsszelből pénz az egyik nagy uniós programunkban?

Tényleg nem jön év végéig Brüsszelből pénz az egyik nagy uniós programunkban?

A Portfolio júliusi cikkében már felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik uniós fejlesztési programban (TOP) olyan súlyosak az Európai Bizottság aggályai az itthoni pénzkifizetési rendszerrel kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok még nem küldtek ki számlákat kifizetés céljából, nehogy megszakítsák, majd felfüggesszék azok kifizetését. Jávor Benedek EP-képviselő friss blogbejegyzése megerősíti mindezt és bemutatja a probléma lényegét. A Párbeszéd képviselője azt is vázolja, hogy a problémák rendezése és így a TOP-ban uniós pénzkifizetés év végéig nem is várható, azonban a Portfolio múlt héten is jelzett, illetve frissebb információi ennél kedvezőbb kilátásokról szólnak.

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Újabb fontos részletek derültek ki

Minden eddiginél kedvezőbbek a nulla százalékos lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás hitel feltételei a tegnapi módosítással és az igénylők körét érdemben szélesíti, hogy immár a friss használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok tulajdonosai is kérhetik a pénzt. Ők például a korábban be nem tervezett napelemet már ebből finanszírozhatják, hogy az új ingatlan rezsije még alacsonyabb lehessen. Az is lényeges a hitel kapcsán, hogy az energetikai szakértő költségének elszámolásához a szerződés helyett elegendő lesz a számla benyújtása is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility