Hány önkiszolgáló kassza működik Magyarországon?
Jelenleg 5-6 ezer lehet a számuk országosan. Ez úgy áll össze, hogy mintegy 200 ezer online pénztárgép van forgalomban, ebből 50-60 ezer úgynevezett PC-alapú, amelyek már komplex műveletek elvégzésére is képesek és ezek 10 százaléka önkiszolgáló. Mi, a Laurelnél nagyjából 6 ezer pénztárgépet telepítettünk eddig, ebből 750 önkiszolgáló.
Továbbra is nő az önkiszolgáló kasszák száma, vagy megtört a kezdeti lendület?
A növekedés töretlen, hiszen egy stabilan megtérülő beruházásról van szó. Nem hallunk olyanról, hogy valaki visszakozna és adott esetben leszerelné az önkiszolgáló kasszákat. Pár éve egy belvárosi diszkont kapcsán ugyan jöttek ilyen hírek, de ott is főként arról volt szó, hogy készpénzelfogadási opció nélkül álltak át önkiszolgáló kasszára, illetve a bolt kosárméretét és dinamikáját nézve szükség volt még hagyományos pénztárakra. Azt tudni kell, hogy az önkiszolgáló kassza 15-20 termékig kényelmes, afölött kevésbé.
Annak, hogy Magyarországon későn kezdtek el terjedni az önkiszolgáló kasszák Európához és Amerikához képest, tényleg az az oka, hogy most érte el a kasszások bérszínvonala azt a szintet, hogy érdemes váltani? Ennyire egyszerű?
Ha a megtérülés oldaláról nézzük, akkor két oka van ennek, és az egyik valóban a bérszínvonal, hiszen Nyugat-Európában egy pénztáros bére sokkal magasabb, mint Magyarországon. Mi már 2006-ban próbáltuk bevezetni ezt a technológiát itthon, de akkor ez nem volt kifizetődő, mert könnyű volt embert találni, ráadásul olcsón. Ma már munkaerőhiány van. A másik tényező, hogy olcsóbbá vált a technológia. Korábban az eszközárak viszonylag magasak voltak, de az utóbbi 5-6 évben technológiai ugrás történt. Mi is saját technológiát fejlesztettünk, mert azt láttuk, hogy a korábbi 8-10 éves megtérülni idő leszorult 2-3 évre, sőt – extrém esetben egy jól összerakott üzleti modellel – 8-9 hónap is lehet.
Akkor ebből már nagyjából ki is lehet számolni egy ilyen berendezés bekerülési költségét, ha abból indulunk ki, hogy egy kasszás bolti dolgozó teljes bérköltsége 600-700 ezer forint lehet havonta.
Igen, bár a megtérülés nagyban függ attól, hogy milyen technológiát vezetünk be. Erre jó példa a készpénz. Magyarországon még mindig nagyon magas a készpénzhasználati arány – vidéken 70-80 százalékos. Egy önkiszolgáló kassza telepítési költségének a felét elviszi, ha fel kell ismernie a készpénzt. Egy önkiszolgáló kassza bekerülési költsége konfigurációtól függően 3-7 millió forint körül lehet. Fontos kérdés még, hogy mérleges-e a berendezés vagy sem, mekkora a pakolótér, milyen vázat szeretnénk köré stb.
Említette, hogy 15-20 termék felett már nem kényelmes az önkiszolgáló kassza. Akkor jelenleg a hibrid modell tűnik a legjobbnak?
Nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, hogy az optimális modellt alakítsanak ki a boltok. Meg kell nézni, hogy a vásárlók hány százaléka nagykosaras és az sem mindegy, hogy ők jellemzően melyik napszakban érkeznek. Tudok olyan boltról, ahol pontosan meg tudják mondani, hogy mikor jönnek azok az emberek, akik miatt hagyományos kasszát kell nyitni. De van olyan is, ahol jellemzően 3-4 termékért mennek be az emberek, ott gyakorlatilag száz százalékban önkiszolgálók működnek. Mi – amikor telepítünk egy rendszert – elemezzük az adatokat a historikus eladási számok alapján, hogy optimális működést alakítsunk ki.
Bizonyára nem csak nekem van olyan tapasztalatom, hogy amikor belépek egy önkiszolgáló kasszatérbe, ahol működik 6-8 ilyen berendezés, egy-két vásárló mindig segítséget kér, mert elakadt a folyamatban. Ez alapvetően a technológia kiforratlansága miatt van így, vagy mi emberek nem vagyunk elég „érettek” a kezelésre?
Jelenleg az önkiszolgáló kasszás vásárlások 15-20 százalékához kell kezelő segítsége, de ennek mintegy a fele az alkoholvásárlással és az ehhez kapcsolódó jóváhagyással függ össze. Erre most nehéz megoldást találni, bár a teljesen távfelügyelt üzletkoncepciónknak köszönhetően kapcsolatban állunk egy digitális irattárca szolgáltatóval, és az azonosítás is végrehajtható biometrikus módon vagy telefonon. Vagyis a jövőben a kezelői beavatkozások mintegy fele kiváltható lehet. Kisebb arányban szokott gond lenni a különböző fizetési módokkal, elakadó vagy koszos bankjegyekkel, illetve a kontrollmérlegekkel. Ez úgy működik, hogy van egy bolti súlyadatbázis, amelyet a rendszer összevet a vonalkóddal.
Ezt akár megzavarhatja egy, az eladótérben félig megevett túrórudi is.
Nyilván a súlyadatbázisban nem grammra pontosan szerepelnek az adatok, hiszen egy egykilós liszt sem pontosan 1000 gramm, néha több, néha kevesebb.
Külföldről egyértelműen olyan hírek érkeznek, hogy sok boltban leszerelik az önkiszolgáló kasszákat részben a lopások, részben pedig a sok hiba miatt.
Volt pár klikkvadász cikk, de ha megnézzük az iparági kutatásokat, akkor látjuk, hogy 10 százalékos éves növekedés várható az önkiszolgáló kasszáknál a következő 10 évben. Emellett érkeznek a teljesen automatizált kioszkok a régióban is. Mi csehországi példa alapján indítunk itthon egy ilyen rendszert ősszel. Sok bolt alakítja át a működését úgy, hogy nappal személyzettel, éjjel teljesen távfelügyelettel üzemel. Az ugyanakkor igaz, hogy a kamera alapú és a gépi látáson alapuló rendszerek még kiforratlanok, éretlenek.
A lopásokkal kapcsolatban elég ijesztő dolgokat hallani: nem csak arról van szó, hogy valaki nem húz be egy csokit, hanem teljes kosarakkal sétálnak ki az emberek a boltokból.
Mi dolgoztunk közösen egy biztonságtechnikai céggel, hogy megnézzük, hogyan viszik ki az árukat a boltokból a tolvajok a hagyományos kasszákon keresztül.
A vizsgálatból az derült ki, hogy sok lopás a bolti dolgozók közreműködésével történt.
Az ellen, hogy egész kocsikat kitoljanak jók lehetnek a blokkra nyíló kapuk. Persze meg lehet próbálni „vonatozva” kimenni egy másik ember után, de ezt látják a dolgozók. Ha összevetjük azoknak a boltoknak az áruhiány-adatait ahol önkiszolgáló kasszák működnek, azokéval ahol nem, nincs lényeges különbség. Ha pedig már a lopásokról beszélünk, a legtöbben még mindig az eladótérben próbálkoznak hagyományosnak nevezhető módon, vagyis hogy eldugnak egy-egy terméket a ruhájukban.
Van olyan sportszeráruház Magyarországon, ahol nem is kell vonalkódot leolvasni a termékeken, hanem a kassza felismer mindent. Ez milyen technológia és alkalmazható-e az élelmiszerboltokban?
Ott gyakorlatilag egy chip van minden egyes terméken, amelyet az általunk fejlesztett kassza rádiófrekvenciás elven leolvas, de ami működik egy ruhánál vagy sportszernél, az nem fog a narancsnál és a kiflinél.
Említette a teljesen automatizált boltokat, amelyekből már több működik tőlünk nyugatabbra. Én Ausztriában láttam ilyet és furcsa volt, hogy – látszólag – semmi sem védte az árukat.
Igen, én is találkoztam ilyennel. Ott könnyen lehet, hogy az árrésbe beépítik azt, hogy az emberek egy része fizetés nélkül fog távozni. Vannak azonban lopásbiztos megoldások, mi is vizsgáltunk ilyeneket, például Csehországban és várhatóan ezt Magyarországon is be fogjuk vezetni. Ennek a lényege, hogy a boltba való belépés előtt szükséges egy előzetes regisztráció, majd biometrikus azonosítással tud valaki vásárolni.
Ez mikor jelenhet meg itthon?
Dolgozunk rajta, én azt mondanám, hogy kora ősszel szállíthatjuk az első ilyen megoldást. Van olyan lánc, amelyikkel már a megvalósítási szakaszban vagyunk. Ezek alapvetően nem konténerboltok lesznek, hanem hagyományos kisebb egységek, amelyeknek a nyitvatartási idejét meg lehet növelni olyan időszakra, amikor nincs bent eladó.
Egy kicsit még visszatérve a kontérnerboltokra. Lehetségesnek tartja, hogy a Magyarországon jelentős piaci részesedéssel bíró kiskereskedelmi cégek a kisebb településeken ilyen módon vessék meg a lábukat komoly konkurenciát állítva a helyi vegyesboltoknak?
Szerintem ezek a cégek logisztikailag nincsenek erre felkészülve.
Csehországban ugyanakkor láttunk olyan megoldást, hogy az egyik helyi kiskereskedő megállapodott a 300-400 fős települések önkormányzataival, hogy kapnak egy épületet és egy 1-2 órában dolgozó árufeltöltőt, aki kipakolja az árut. Ehhez viszont az kell, hogy a logisztikai hálózatuk fel legyen készülve a kisebb volumen kiszállítására sok lokációra. A Magyarországon működő diszkontok például nem arra vannak felkészülve, hogy minimális mennyiségű áruval töltsenek meg egy kisboltot.
Ha lesz egy megbízható távfelügyeleti rendszer, amellyel eladó nélkül is lehet működtetni a boltot, akkor mi a garancia arra, hogy a cégek nem csökkentik drasztikusan azt az időintervallumot, amikor élő emberrel találkozhatunk az egységben? Magyarul ez lesz az, amely az önkiszolgáló kasszák mellett még egy szöget ver be ennek a szakmának a koporsójába?
A kasszázás a bolti munkáknak nagyjából 30-40 százalékát teszi ki mind idejét, mind erőforrását tekintve. A többi az árufeltöltés vagy a takarítás, tehát teljesen kiváltani az emberi tényezőt még nem lehet. Nagy forgalmú időszakban pedig továbbra is szükség van élőerős kasszára vagy felügyelőre. Alacsonyabb forgalom esetén pedig éppen a technológia teheti lehetővé a költséghatékony nyitva tartást, szóval véleményem szerint nem szöget ver a koporsóba, hanem pont hogy a felszínen tud tartani olyan helyszíneket, amiket amúgy potenciálisan bezárnának. Ettől függetlenül persze csökkenthető az a nyitvatartási idő, amikor személyzet van a boltban.
Címlapkép forrása: Laurel Kft.
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
