• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Gigantikus karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Rendkívül felpörgött a karácsony körüli napokban az EU-pénzek brüsszeli átutalása Magyarország felé és így a Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.

A 2019-es év még erős lehet, aztán behúzhatja a féket a magyar gazdaság

A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.

Újabb hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből - Mégis mi van a háttérben?

Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.

Félidőre már 400 milliárd euró felett járt az EU-pénzek kifizetése

Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió (EU) reálgazdaságába - közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.

Hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.

Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről

Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.

Két új híd épül a magyar-szlovák határszakaszon EU-s pénzből

A közös államhatáron Őrhalom és Ipolyvarbó között közúti, Dunakiliti és Doborgaz között pedig kerékpárosok és gyalogosok közlekedésére szolgáló híd létesül - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. A határmetszéspontok kijelöléséről ma írt alá kétoldalú kormányközi megállapodásokat Pozsonyban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Érsek Árpáddal, Szlovákia közlekedési és építésügyi miniszterével.

Hatalmas környezetvédelmi EU-s projektet törölt a kormány

Különösebb indoklás nélkül úgy döntött a kormány a friss Magyar Közlöny szerint, hogy eláll a "Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása" című kiemelt projekt támogatási szerződésétől, amelyhez korábban kereken 50 milliárd forintnyi EU-támogatást ígért meg és a projekt teljes költségvetése 66,67 milliárd forint lett volna.

Belehúzott a kormány: már 100 ezer magyar nyertes örülhet ennek

Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.

Hivatalosan is lemondott Brüsszel az új EU-büdzsé jövő májusi elfogadásáról

Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.

Újabb hatalmas adag EU-pénzt küldtek Brüsszelből Magyarországnak

Az elmúlt másfél hétben a Portfolio számításai szerint újabb 124 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára, ráadásul ez a pénzmozgás kizárólag a legnagyobb fejlesztési programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programunkban (GINOP) történt meg.

Egyszerűbb, megbontás nélküli kohéziós politikát akar sok tagállam 2020 után

Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.

Hatalmas lazítás a közbeszerzéseknél: több ezer cég fejlesztései gyorsulhatnak

Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddig 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia Magyarországon a vissza nem térítendő (például uniós) támogatást elnyerő cégeknek - derül ki a Közbeszerzési törvény (Kbt.) ma hatálya lépett módosításából. Építési beruházás esetén még nagyobb a lazítás, hiszen egységesen 300 millió forintra ugrott az az értékhatár, ameddig nem kell ilyen eljárással "bajlódnia" az ajánlatkérőknek, ami a klasszikus ajánlatkérők esetén tizenkétszeres értékhatár emelés.

Gigantikus fejlesztéseket hajt végre a debreceni BMW-gyárnál a kormány

Gigantikus fejlesztéseket hajt végre a debreceni BMW-gyárnál a kormány

Közúti, vasúti és közműfejlesztési projektek tömegéről döntött a debreceni BMW-gyár, pontosabban az annak helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakítása érdekében friss határozatában a kormány, amelyek összértéke 126 milliárd forint - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez akkora nagyságrendű csomag, hogy miatta aktualizálni kellett a 2022-ig szóló teljes országos közlekedés-fejlesztési programot is, amelynek keretösszege döntően a debreceni projektek miatt 147 milliárddal 2611 milliárd forintra ugrott.

Két év alatt duplázódott Orbán Viktor vidékjáró körútjának összege

Magyarország eddigi legnagyobb városfejlesztési projektjében, a Modern Városok Programban a fejlesztések összege elérheti a 4000 milliárd forintot - jelezte ma Varga Mihály pénzügyminiszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy bő két év alatt a program teljes keretösszege több mint duplájára ugrott, noha nagyjából ugyanarról a 250-260 projektről van szó. Ha a 23 megyei jogú várossal 2017 nyarára megkötött összes megállapodás 3400 milliárdos keretére gondolunk, ahhoz képest is 600 milliárdos az ugrás. A tárca az építőipari árak meglódulásával magyarázza a jelentős keretösszeg emelkedést - amit részben a dömpingszerű EU-pályázati meghirdetés váltott ki - és azt írja közleményében, hogy erre a problémára az volt a megoldás, hogy bizonyos projekteknél a kormány engedélyezte a többletforrást.

Szép csendben újabb nagy adag EU-pénzt küldött Brüsszel

A Portfolio összesítése szerint az elmúlt két hétben újabb 211 millió eurónyi, mintegy 68 milliárd forintnyi, uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as fejlesztési ciklus terhére, és ezzel idén összesen már mintegy 545 milliárd forintnyi folyósítás történt meg. Mindez szépen beleillik abba a képbe, amit október elején előrevetítettünk, miszerint év végéig még sok százmilliárd forintnyi brüsszeli átutalás történhet meg.

Már több százmilliárdos beruházást köszönhet Magyarország a Juncker-tervnek

Az eredeti várakozásokat is meghaladva négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósított az Európai Unió tagállamaiban a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) - közölték csütörtökön Brüsszelben a frissített számokat. Ez azt jelenti, hogy a 2020 végéig megcélzott 500 milliárd eurós szám reális, tarthatónak tűnik. Magyarországon a friss számok szerint a megkötött megállapodások már 2,3 milliárd eurónyi beruházást fognak mozgósítani és több mint 12 ezer kkv-nak fognak finanszírozási segítséget nyújtani.

Rosszul indult az uniós büdzsé vitája Magyarország számára

Valamennyi tagállam közül Magyarország tűnik a legelégedetlenebbnek a soros EU-elnökség 2021 utáni keretköltségvetésről készülő tárgyalási keretével, ami az állam- és kormányfők közötti decemberi politikai vita paramétereit rögzítené. Több nettó befizető ország a jogállami elvek tiszteletben tartása mellett már a migráció terén mutatott szolidaritástól is függővé tenné a kifizetéseket, miközben a magyar kormány a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy véli, hogy az asztalon lévő bizottsági javaslatnak nincs jogalapja - írja a Bruxinfo.

Itt a nagy kormánydöntés: összekötik a Délit és a Nyugatit, két HÉV-et behoznak a belvárosba

Miután a Portfolio minapi "Budapest 2030" című fejlesztési konferenciáján már elhangzottak a 2030-ig szóló tervek, a szombati Magyar Közlönyben meg is jelent számos fontos vasútfejlesztési kormánydöntés. Így például az, hogy uniós pénzből elindul a Déli és a Nyugati Pályaudvar földalatti összekötésének tervezése, illetve a csepeli és a ráckevei HÉV Kálvin térig történő meghosszabbításának előkészítése. Utóbbi már az M5-ös metróvonal déli ágának kiépítését is célozza, északról pedig bekapcsolódik majd ebbe a nagy projektbe a szendendrei HÉV, amelynek vonalát szintén teljesen felújítják. A Kelenföld és a Ferencváros közötti Déli Körvasút fejlesztése is indul, emellett a kettes metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekapcsolása, illetve a vonalak teljes megújítása is. Most tehát valóban átfogó elővárosi és városi vasútfejlesztési döntéssorozat született.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility