Az orosz fosszilis energiahordozókról való 5 éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében egy 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amely akár komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is, feloldva az orosz olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – rajzolódik ki a Financial Times szerda esti cikkéből.
Újabb körös befektetéssel, ezúttal 185 millió forinttal száll be a prémium minőségű libamájról ismert RoyalPaté-ba az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures. Az egyedülálló gyártástechnológiával rendelkező vállalat új gyártósorokat, valamint kapacitásbővítést és létszámnövelést tervez megvalósítani a tőkebefektetésből. A mostani összeggel együtt így már összesen 250 millió forintot tesz majd ki a Hiventures RoyalPaté-befektetése.
Eurómilliárdok múlnak a Magyarország ellen nemrégiben elindult jogállamisági eljárás eredményén. Az Európai Bizottság és a hazai bírálók egyik visszatérő kritikája a magyar közbeszerzési rendszerről szól. Konkrét, érdemi szakmai javaslatból azonban sokkal kevesebb van, mint kritikából. Mivel azzal a kevés javaslattal pedig sokszor gyakorlati szakemberként nem értek egyet, ezért közzéteszem saját javaslataimat a közbeszerzési rendszer reformjára.
Magyarország északkeleti része keveseknek jutna eszébe, ha az ország fejlett régióit kéne sorolni, inkább az egykori szocialista ipar – mára gazdátlanná vált, rozsda rágta – mintagyárai, az Acélváros felett magasodó Avas paneltömbjei rémlenek fel, jobb esetben természeti értékei, mint az Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaji borvidék vagy a Lillafüredi Palotaszálló és környezete. Pedig az elmúlt bő tíz évben jelentősen megváltozott ez a vidék, amelyről nemcsak a gombaként szaporodó ipari parkok és ott felépülő gyártóüzemek árulkodnak, de a KSH idevágó gazdasági statisztikái is, nem beszélve az infrastrukturális és turisztikai beruházásokról.
Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a jogállamisági eljárást elindító levél kapcsán úgy fogalmazott, hogy az alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának”, mert csaknem minden vitás kérdésben megállapodtak, így már csak az Európai Bizottságon múlik a program aláírása, a testület szóvivője azt jelezte a Népszavának, hogy még számos nyitott kérdés van. Mindez persze nem zárja ki, hogy a magyar kormány úgy látja: a felrótt problémák orvosolhatók és majd például a jövő hétfő-keddi brüsszeli egyeztetéseken tett felajánlásokkal el is simíthatók. Mindenesetre bizottsági oldalról a jelek szerint annyira azért még nem tekintik nagyon közelinek a megállapodás lehetőségét és egyébként is arra figyelmeztetett a szóvivő, hogy a jogállamisági levél és a helyreállítási programról szóló tárgyalások két külön dolog.
Az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – ezt szűrte le a kormány a levél gyors tanulmányozása alapján, mondta el a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, és Johannes Hahn költségvetési biztos (képünkön) még aznap el fogja küldeni a brüsszeli testület hivatalos írásbeli értesítését a magyar kormány illetékeseinek – írja a várható menetrendet a Népszava.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
Az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján szerdán.
Szűkszavú közleményt adott ki szerda este a Pénzügyminisztérium, amelyben egyrészt közlik, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt a mai napon őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát”.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Az éves jogállamisági párbeszéd keretében "országspecifikus megbeszélést" tartanak keddi luxemburgi ülésükön a tagállami Európa-ügyi miniszterek, így egy korábban eldöntött menetrendben Magyarország mellett Hollandia, Ausztria és Málta jogállamisági helyzetét tekintik át az Általános Ügyek Tanácsában. Ennek kapcsán küldött fontos, a párbeszédet hangsúlyozó üzeneteket az ülésre érkezve Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, illetve Varga Judit magyar igazságügyi miniszter.
Az Európai Bizottság fokozza a nyomást a magyar kormányon az EU-pénzek terén, a helyreállítási forrásokat belátható ideig nem fogják kifizetni, de közben tartanak attól Brüsszelben, hogy az új politikai felhatalmazás mellett a magyar kormány elkezdi blokkolni a közös uniós döntéshozatalt - rajzolódik ki a Reuters helyzetelemzéséből, amelyben név nélküli brüsszeli forrásokat szólaltattak meg.
A jogállamisági eljárás bejelentésével kedden már a második váratlan lépést tette meg az Európai Bizottság az EU-pénzeink terén bő két hét alatt, ami egyúttal kinyitott egy megegyezési lehetőséget/kényszert is a felek között. Ezt azonban nem könnyű elérni egy-két érzékeny feltétel miatt, így valószínűleg leghamarabb csak ősszel várhatók érdemi új EU-pénzek Brüsszelből – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio összesen hat brüsszeli és budapesti forrással folytatott.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés leépítését szolgáló beruházásokra 3, a hazánkba érkezett ukrajnai menekültek ellátására, integrálására szolgáló lépésekre pedig 18 napon belül rendkívüli támogatási igényt nyújthatnak be az érintett tagállamok, így Magyarország is az Európai Bizottsághoz – derült ki a testület hétfői közleményéből.
2022 tavasza izgalmasnak ígérkezik: összességében több mint 350 milliárd forint vállalati támogatást számolt össze a Via Credit az év első félévében. Idén a GINOP Plusz program fog dominálni, beindul a DIMOP Plusz program, ami az informatika területén kínál támogatásokat, illetve sokan várják az NKFIH hiánypótló KKV START Innováció kiírását.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
