Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Belgium 24%-os, Hollandia 21%-os forráscsökkenése után Magyarország a harmadik legnagyobb, 18%-os forráscsökkenésre számíthat az EU helyreállítási alapjából amiatt, mert a korábban vártnál jóval kedvezőbb lett a 2020-2021-es együttes gazdasági teljesítménye – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója a Népszavának.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Február 16-án, tehát három hét múlva szerdán hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett tavaly márciusban az uniós jogállamisági rendelet, illetve az abban foglalt szankciós mechanizmus ellen - közölte kedden az uniós bíróság sajtóreferense.
Az orosz-ukrán konfliktus miatt megnövekvő pénzügyi igények miatt egy kételemű pénzügyi támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára az Európai Bizottság elnöke.
Magyarországon a regionális támogatások széles körű alkalmazhatósága kézenfekvő, de a támogatás elnyerésének van egy olyan feltétele, amelyről a legtöbb kedvezményezett nem tud, vagy a szabályt nem kellő mélységben ismeri, és emiatt úgy vesz igénybe állami támogatást, hogy egy alapvető jogosultsági feltétel sérülhet.
Napi másfél millió eurónyi bírságot görget maga előtt a lengyel kormány amiatt, mert nem akarja végrehajtani az Európai Bíróság két jogerős ítéletét, ezért rövidesen 69+50 millió eurónyi összegről fog fizetési felszólítást küldeni az Európai Bizottság a lengyel kormánynak; ha pedig ezt nem teljesítik a lengyelek, akkor ennek az összegnek kamatokkal megnövelt részét zárolni fogja a Lengyelországnak szóló EU-támogatásokból a brüsszeli testület – jelezte a Financial Timesnak az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
A sok tagországnál gyorsabb magyar gazdasági kilábalás abban az értelemben visszaütött, hogy a helyreállítási programunk keretösszegéből 440 milliárd forintnyi forrást el fogunk veszíteni és további tízmilliárdokat bukunk el a REACT-EU forrásokból is – derült ki a Pénzügyminisztérium szerdán közzétett középtávú költségvetési kitekintő anyagából. Az ok egyszerű: ezeknek a pénzeknek a felosztása a gazdasági és munkaerőpiaci teljesítményen, így tehát a válság alatt elszenvedett visszaesésen, majd kilábaláson múlik és ezeken a területeken jól teljesített az ország.
Az eddig igényelt 504 millió eurón felül további 147 millió eurónyi, mintegy 54 milliárd forintnyi kölcsönt kért Magyarország a koronavírus-válság enyhítésére felállított munkaerőpiaci programból, a SURE-ból és ezt jóváhagyta az Európai Bizottság – derült ki a testület keddi döntési listájából.
Nemcsak a régebbi lakossági napelemes és megújuló energiás EU-pályázat aktuális folyósításait állította le a kormány az év végéig előírt költségvetési takarékosság miatt, amint azt a Portfolio elsőként megírta, hanem például a tavasszal elindult Újraindítási gyorskölcsönét is – tájékoztatta a Népszavát egy érintett vállalkozó, aki majdnem megkapta a folyósítást. A lap által jelzett brüsszeli pénzátutalási felfüggesztésről azonban szó sincs, a Portfolio megbízható információi szerint mind a napelemes, mind az újraindítási gyorskölcsönös, mind egy harmadik, MFB-n keresztül koordinált hitelalapú termékben csak idén év végéig érvényes a kifizetési stop, aztán a jövő év elején a 2022-es büdzsé terhére ezeket már mind ki lehet fizetni. Frissítés! Szombat délutáni közleményében az MFB azt hangsúlyozta, hogy zavartalanul folyik az említett hitelkonstrukciókban is az esedékes folyósítások kifizetése, így tehát még a jövő év elejéig sem kell várnia a folyósítási fennakadásról esetlegesen levelet kapott érintetteknek.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
Nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország uniós helyreállítási programjait még az idén jóváhagyja az Európai Bizottság – jelezte a gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) mai brüsszeli tanácskozása után újságíróknak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Népszava tudósítása szerint. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási programból lényegében hiába várja idén a magyar költségvetés a 13%-nyi előleget, 326 milliárd forintot.
Semmilyen pénzt ne adjunk előre a kivitelezőknek, vagy a pályázatíróknak, mert az ilyen jellegű kiadásokat nem lehet majd elszámolni a hétfőn induló nagy lakossági napelemes pályázatban – hívta fel a figyelmet a pályázat kapcsán illetékes államtitkár a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.