Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni. Ez a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt.
Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket és ezért az uniós intézmények addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, illetve amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat - szögezi le az Európai Parlament (EP) friss jelentéstervezete.
A MOME két évtizede kapcsolódott be az európai autóipar tervezőmunkáiba, húsz évvel ezelőtt kötött stratégiai partnerséget a Mercedes-Benz AG-val, amelynek keretében a német prémiummárka vezető tervezői tartanak rendszeres kurzusokat a budapesti campuson. A kreatív gondolatok a mindennapi forgalomban lévő autókon is visszaköszönnek, tovább erősítve a magyar tervezők nemzetközi elismertségét. A régióban egyedülálló Mobility Design Lab megnyitása lehetőséget teremt arra, hogy a hazai designerek akár a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközeivel még változatosabb feladatokat oldjanak meg, és egyre nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az európai autóipar fejlődéséhez.
A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.
A hazai piacvezető e-kereskedelmi szolgáltató Dunaharasztin építi fel legújabb logisztikai központját, amely az évek óta rohamos növekedő online vásárlás kapacitásszükségleteit fogja kielégíteni. A vállalat a beruházástól rövidebb szállítási időket, illetve a többszáz egységből álló easybox csomagautomata hálózat zökkenőmentes ellátását várja. Az eMAG további terjeszkedése a magyar piacon része egy nagyobb, 255 milliárd forintnak megfelelő összegű regionális fejlesztési tervnek, amelyben kiemelt jelentőséget kapnak a nemzetközi logisztikai fejlesztések.
Miután április 27-én elindította a Magyarország elleni jogállamisági eljárást az Európai Bizottság elnöke, rá három hétre ejtette az ellene tétlenség miatt indított pert az Európai Bíróságon az Európai Parlament – derült ki a bíróság mai Twitter-üzenetéből. A napokban fontos határideje lesz ennek a levélnek, ugyanis június 27-ig kell választ adnia a levélben felvetett problémákra a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé.
Tucatnyi minapi brüsszeli tárgyalás után azt nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EUrológusnak, hogy év végéig összejöhet a megállapodás az Európai Bizottsággal a vitás kérdésekben, de az új uniós pénzeket majd csak a feltételek teljesítése után folyósítják, azaz szavai szerint „a lengyel minta a legvalószínűbb”.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a KATÁ-t és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal - olvasható a szervezet tájékoztatójában. A fővárosi kamara úgy vélekedik, hogy Parragh László MKIK-elnök KATÁ-val kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a kamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a KATA-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele.
A különleges jogrenddel, a kormányzati igazgatással, valamint a miniszterelnök és a miniszterek fizetésével összefüggő törvényjavaslatról határoz keddi ülésén az Országgyűlés.
Változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő törvényjavaslaton pénteken. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja a Ház, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak a képviselők.
2022. május 31-én a Karmelita kolostor épületében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével megtartotta első ülését a Versenyképességi Munkacsoport.
"Ideiglenesek és célzottak" a Magyarországon kivetett különadók - jelezte Nagy Márton a Reutersnek. A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint a tőkepiaci mozgások nem tükrözik a magyar gazdaság stabil állapotát és azt, hogy az intézkedések további javítják a helyzetét.
A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
Miután kedden megszellőztette a közeli alku lehetőségét az Európai Bizottság alelnöke a lengyel helyreállítási tervről, szerda délelőtt arról beszélt a lengyel miniszterelnök is (képünkön balra), hogy a megállapodás várhatóan néhány napon belül tényleg összejöhet; és mindezt akár június 2-án látványosan is szentesíthetik Varsóban egy aláírási ceremónián Ursula von der Leyen (középen) látogatásával – derült ki a legfrissebb fejleményekből.
A magyar jogrend lehetővé teszi, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében akár az Európai Ügyészség is felléphessen Magyarországon pótmagánvádlóként, és így áttételesen kontrollt gyakorolhasson a magyar ügyészség felett anélkül, hogy nekünk csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez – gyakorlatilag ezt jelezte egy tíz nappal ezelőtti bécsi konferencián Polt Péter legfőbb ügyész, amelyről csupán ma adott ki közleményt az ügyészség.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Közzétette konkrét, az országokra szabott gazdasági ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság, amelyekre azért fontos figyelni, mert az uniós helyreállítási és kohéziós programjaink jóváhagyásának előfeltételei is ezek. Lényeges, hogy a két uniós biztos mai bejelentése alapján a 3%-os GDP-arányos deficitcélra, és a 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évvel hosszabb ideig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től már újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is minél inkább törekedni kell a zöld és digitális átállással, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.