A kormány szombaton elfogadta az energiaintenzv kis- és közepes vállalkozások mentőprogramját, melynek részleteiről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részéről Lóga Máté államtitkár és Gerlaki Bence helyettes államtitkár mondott részleteket egy hétfői háttérbeszélgetésen. A célzott állami programon az elmúlt hetekben intenzíven dolgoztak a tárcánál, számtalan érintett vállalkozással egyeztettek, mélyinterjúkat folytattak le, aktuális visszajelzéseket gyűjtöttek be, és a legnagyobb szervezeteket (MKIK, Kavosz, VOSZ) is bevonták. A mostani várakozások szerint a mentőöv 9-10 ezer magyar vállalkozást érinthet, és a legfontosabb célja, hogy az exportképes magyar kkv-k ne essenek ki az ellátási láncokból, mert az nagy érvágás lenne a magyar gazdaság versenyképességének.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az egyik legismertebb hazai divatmárka, a Nanushka együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a MOME Innovációs Központtal közösen találjanak megoldást a textilanyagok fenntartható felhasználására, és új divatipari alapanyagokkal kísérletezzenek. Az egyetem számos nagy nemzetközi nagyvállalattal dolgozik együtt, azonban a Nanushkával aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a hazai szakemberek kreativitását és tudását egy nemzetközileg is keresett, magyar divatmárka ruháin láthassák viszont szerte a világon. A Portfolio Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét, illetve Baldaszti Pétert, a Nanushka igazgatósági tagját, a Vanguards Fashion Group vezérigazgatóját kérdezte a globális divatipar előtt álló kihívásokról, greenwashingról és az együttműködésben rejlő lehetőségekről.
Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénz blokkolására tehet javaslatot Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte két névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava.
Az 5100 milliárd forintnyi programblokkolással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak megtiltandó EU-forrásokkal kapcsolatos kemény brüsszeli fenyegetések után mozgásba lendültek Budapesten a dolgok, hiszen több, mint száz javaslatot küldött ki a magyar kormány az Európai Bizottságnak és ezek után „hirtelen olvadás következhet be Budapest és Brüsszel között a korábban hűvös jogállami vitában” – írja vasárnap esti cikkében a német Der Spiegel. Ennek egyik jeleként az Európai Bizottságtól olyan választ kapott a lap, hogy bár "Nem állítjuk le az eljárást, de mi sem ragaszkodunk a kiindulási helyzetünkhöz”. Közben az Európai Parlament felől továbbra is adott a nyomás, hogy ne kössön rossz kompromisszumot Ursula von der Leyen Orbán Viktor kormányfővel, mert egy ilyen a bizottsági elnökasszony újraválasztásának is keresztbe tehet.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Egyetértek, hogy a kapzsiság kultúrája terjedt el itthon, ugyanakkor vannak bőven nagyon pozitív tapasztalataink – árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Kövesdi Gábor. A nemrég indult magyar Kisckstarter, azaz a Brancs alapítójával a platform debütálásáról, az első sikeres projektekről, a jelenlegi gazdasági helyzet, különösen az infláció crowdfundingra ható tényezőiről, és az esetleges nemzetközi terjeszkedésről beszélgettünk.
Megtartotta alakuló ülését a Növekedési és Versenyképességi Kabinet - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, és az első ülés napirendi pontjairól is szót ejtett.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
Hosszabb távon súlyos károkhoz vezetne az egész Európai Unióban, ha a jogállamisági viták miatt év végéig nem születne meg az alku a magyar kormány és az európai intézmények között, mert emiatt a magyar kormány később blokkolhatja az EU saját forrás rendeletét – vázolja névtelen brüsszeli forrásaira hivatkozva a kölcsönös kényszer okát a Market News portál hétfői cikke.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
A nyugat-nílusi vírus már régen itt van Európában, Magyarországon is rendszeresen tapasztaljuk a jelenlétét. Kimutatjuk PCR- és szerológiai vizsgálattal, emberben és állatban egyaránt előfordul – jelentette ki az InfoRádiónak Rusvai Miklós az Infostart beszámolója szerint.
A Bankszövetség félrevezető kommunikációt folytat az agrárhitel-moratóriummal kapcsolatban - emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.
Két nagy változás is történt a több tízezer családot érintő lakossági napelemes EU-pályázatban az elmúlt napokban: egyrészt 497-ről 1997 darabra ugrott a nyertes pályázatok száma, másrészt a rezsicsökkentés augusztusi módosítása ellenére is azt jelentette be az illetékes minisztérium, hogy aki ezzel a pályázattal akarná faragni a rezsiszámláját, az szeptember-október helyett jövő tavaszig várhat a második pályázati fordulóra. Így tehát aki kimaradt a többször jelentősen módosított első pályázati fordulóból, az a menetközben változtatott rezsicsökkentési rendszer mellett jó ideig elesik attól, hogy 100%-osra ígért támogatásból tegye energiahatékonyabbá az otthonát.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Folyamatos és konstruktív tárgyalásokat folytatunk a magyarországi hatóságokkal, a nyitott kérdések jól ismertek, és amint ezeket megoldottuk, véglegesíthetjük az értékelést – jelezte kedden a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa ülése után Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős bizottsági alelnök a Népszava tudósítása szerint arra a kérdésre, hogy a magyar helyreállítási terv valóban bizottsági jóváhagyás előtt áll-e. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis tegnapi nyilatkozatában azt érzékeltette, hogy a tárgyalások remélhetőleg az utolsó fázisban járnak és őszre megszülethet ezen a területen az alku.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni. Ez a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt.
