A május-júliusi időszakban Magyarországon 4,476 millió ember dolgozott az elsődleges munkapiacon. Ez további emelkedést, és újabb történelmi csúcsot jelent, a rendszerváltás óta sosem volt ennyi foglalkoztatott hazánkban. A munkanélküliségi ráta 4,1%-on stagnál.
Csökken a munkaképes korosztály száma, egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, kihívást jelent az öregedő társadalom jelensége, a gazdaság újraindulásával tovább nő a foglalkoztatottság, és újból megjelenhet a munkaerőhiányos környezet, a nők foglalkoztatásában vannak még tartalékok - egyebek mellett ezekről az aktuális munkaerő-piaci trendekről esett szó a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder sajtóbeszélgetésen, amelyen friss Mobilitási és Elégedettségi Indexeket is bemutatták.
Csökkent az álláskeresők száma Magyarországon, így már nem sokkal magasabb a létszámuk, mint a válság előtt volt.
A koronavírus-járvány újbóli erősödése és néhány vártnál gyengébb makroadat már egyébként is törékennyé tette a fejlett részvénypiaci hangulatot, és a Fed szerda esti kamatdöntési jegyzőkönyvének üzenete, miszerint már idén elkezdődhet az eszközvásárlási program visszafogása, csak „rátett erre egy lapáttal”. Mindezek hatására az amerikai, majd ázsiai, illetve európai részvénypiacokon intenzív esés kezdődött, a menedékkeresés jegyében pedig kilenchavi csúcsra erősödött a dollár, a fejlett piaci hosszú kötvényhozamok süllyedtek. De miért ijedt meg ennyire a piac és mi várható a Fed-től? Ezt foglaljuk össze röviden az eseményeket tágabb kontextusba helyezve.
Az előzetesen várt 695 ezer helyett mindössze 330 ezer új álláshely született júliusban az amerikai magánszektorban – derül ki az ADP index szerdán megjelent adatából.
Már több mint 23 ezren vesznek részt a Nyári diákmunka programban országszerte, a járási és kerületi hivatalok továbbra is várják a jelentkezőket - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán szombaton.
Az Önfoglalkoztatók 219 ezer forintos egyszeri kompenzációs támogatására már több mint 42 ezer igénylést nyújtottak be összesen 9,2 milliárd forint értékben – emelte ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 12,7%-kal – nőttek. 2021. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 425 400 forintot, a nettó átlagkereset 282 900 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Már több mint 5 milliószor jutottak a munkaerőpiaccal kapcsolatos hasznos információkhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly áprilisban megújult hivatalos honlapjára kattintó vállalkozók és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca szombati közleményében azt közölte, hogy a munka.hu weboldalon jelenleg is közel hétezer állásajánlatot és összesen mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséget érhetnek el az érdeklődők.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Új lehetőségeket nyit meg a szakpolitikai döntéshozók előtt a magyar gépipari foglalkoztatást előrejelző modell, amelyet a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közös rendezvényén mutattak be. Az eseményen beszámoltak a szervezet legfrissebb ágazati kutatási eredményeiről is, amelyek szerint az ágazat munkaerőigénye átalakulóban van és egyre nagyobb hangsúly kerül a tudástőke és a hatékonyság növelésére.
A koronavírus-járvány időszakában százezrek veszítették el az állásukat Magyarországon, azonban az elmúlt hónapokban már egyre többen találnak maguknak munkát, ahogy lábal ki a gazdaság a válságból. Igaz, tízezrek lehetnek, akik teljesen más szektorban kell, hogy dolgozzanak, mint korábban, hiszen az elbocsátottaknak 3 hónap alatt állást kellett találniuk, ha nem akartak pénz nélkül maradni. Ennyi idő alatt pedig nagyon nehéz megfelelő állást találni, főképp a járvány időszakában. Miközben a munkaerőhiány újra megjelent több iparágban és régióban, az ország északi, keleti és dél-nyugati részén továbbra is súlyos a munkanélküliség.
Az előzetesen becsült 650 ezer helyett 559 ezer új munkahelyet teremtett az amerikai gazdaság májusban, viszont a munkanélküliségi ráta a vártnál alacsonyabb volt – derült ki a péntek délután megjelent adatokból. A statisztika közlése után a dollár kicsit gyengülni kezdett az euróval szemben.
Hónapok óta erősödik az inflációtól való félelem, már az első riasztó adatok is megjelentek áprilisról. A legnagyobb kérdés most mindenkiben az, hogy mennyire lesz tartós ez a folyamat, egyelőre az elemzők is csak találgatnak. Léteznek horror forgatókönyvek tartósan elszálló inflációról, ami a jegybankokat is lépésre kényszerítheti, a másik álláspont szerint viszont happy end lesz a történet vége, azok járnak pórul, akik most túlságosan aggódnak.
Áprilisban 4 millió 559 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 57 ezer fős csökkenés az előző hónaphoz képest. Az egy évvel ezelőtti beszakadáshoz képest nincs túl sok információtartalma az adatnak, de a válság előtti szinthez viszonyítva (2019 április) 80 ezer fővel dolgoznak kevesebben. A koronavírus-járvány harmadik hullámában tehát úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet kissé romlott, az előző hónaphoz és a válság előttihez képest a dolgozók száma alacsonyabb.
Május 23-ig nyújthatják be a kutatás, fejlesztés, innováció területén dolgozó munkavállalóik után bértámogatási kérelmeiket a munkáltatók - mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, a Kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatási programjában eddig mintegy 1300 cég vagy intézmény kért segítséget több mint 17 ezer munkahely megőrzéséhez összesen 13 milliárd forint értékben.
Márciusban a koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon – derült ki a KSH friss adataiból. A hivatal azt írja, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a tavalyi év azonos időszakában mért adatot. Ez nem meglepő, hiszen akkor a koronavírus-járvány első hullámának hatásai miatt jelentősen visszaesett a foglalkoztatás. Azonban, hogy a foglalkoztatottak havi száma elérte az utolsó békeév, 2019 szintjét is, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac magára talált tavasszal.
A Portfolio júniusi HR Revolution 2021 konferenciája a legismertebb hazai vállalatok HR-specialistáinak, közép- és felsővezetőinek találkozóhelye, ami idén júniusban várja az érdeklődőket hibrid eseményként. Érdemes már most biztosítani a helyét, a rugalmas jegyrendszer ugyanis lehetőséget ad egy későbbi módosításra.
A veszélyhelyzeti intézkedések feloldása és a szezonális ágazatok termelésének újraindulása az álláskeresők jelentős részét felszívhatja - vélekedett Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak adott interjúban hétfőn. Akik nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, azok a közfoglalkoztatás keretében dolgozhatnak.
A dallasi Fed elnöke szerint az amerikai gazdaság még nagyon messze van a teljes foglalkoztatás állapotából.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary Zrt. private banking vezetőjét kérdeztük.
A BKK szerint minden rendben van.
Elegendő küldöttet gyűjtött az alelnök.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
