A világgazdaság folyamatai erősen hatnak a magyar munkaerőpiacra, hiszen ha akarjuk, ha nem, a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. A legfontosabb trendekre, kihívásokra érkező globális vagy helyi válaszok hol pozitívan hatnak, hol meg még rontanak is a munkaerőpiac helyzetén a mai, óriási kilengésekben gazdag világunkban.
Megkezdődtek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) a jövő évi minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalásai, a kormány célja, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás - mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a LIGA Szakszervezetek Bérkonferencia című szakmai rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Nyáron tovább erősödött a hazai munkaerőpiac: nőtt a foglalkoztatás és mérséklődött a munkanélküliség az előző hónapokhoz képest, ami szezonális hatásokkal is összefügg. Az orosz-ukrán háború és a globális gazdaság problémái egyáltalán nem látszanak még itthon. A következő időszakban azonban a legtöbb előrejelzés szerint a hazai gazdaságot is megviseli majd az energiaválság.
A Goldman Sachs csökkentette 2023-ra vonatkozó amerikai gazdasági növekedési becslését – számol be a hírről a Bloomberg.
Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.
Mégsem csökkentette szeptember elsejével drasztikusan a hagyományos közfoglalkoztatásban dolgozók létszámát a kormány - írja a Népszava.
Soha nem kerestek még olyan sok munkavállalót Magyarországon, mint az idei második negyedévben. A KSH adatai alapján közel 100 ezer betöltetlen álláshely volt április és június között, a versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt súlyos létszámhiánnyal küzd. A friss adatok éppen akkor mutatják a munkaerőhiány csúcsra futását, amikor az energiaválság miatt a munkanélküliségtől való félelem már újra erősödik, hiszen kérdéses, hogy a cégek mekkora része tartja majd elviselhetetlennek a többszörösére emelkedő energiaköltségeket. Hosszabb távon azonban a demográfiai folyamatok is azt ígérik, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb kihívása a szűkös (és zsugorodó) munkaerőállomány lesz.
Május és július között közel 4,7 millió foglalkoztatottról számolt be a KSH, miközben a munkanélküliek száma 160 ezer volt. Ez gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, a magyar munkaerőpiacot nyáron továbbra is munkaerőhiány jellemezte.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egy olyan rendelet, amely a külföldi, harmadik országbeli munkavállalók számára lényegesen lazított egyrészt a Paks II. projekttel összefüggő munkavállalás szabályain, másrészt azon munkavállalók számára is lazítás történt, akik Ukrajnából és Szerbiából érkeztek hazánkba.
Közel fél évvel ezelőtt, a háború kezdetén megindult az esélylatolgatás a recesszió kapcsán. Egy fél év elteltével még mindig nagyon vegyes a kép, de az elmúlt két hónap gazdaságpolitikai változásaival együtt már szinte borítékolható a gazdasági visszaesés. A kérdés csupán annyi, technikai lesz ez vagy egy valódi, fájdalmas kiigazodás. A legrosszabb, hogy erre választ a számok talán csak 2023-ban adnak.
Az idei második negyedévben közel 4,7 millióan dolgoztak, ami azt jelzi, hogy az orosz-ukrán háborúnak ebben az időszakban nem volt negatív hatása a magyar munkaerőpiacra. Az adatok megerősítik, hogy a munkaerőhiány fokozódik.
Az építőipar 2022. év közepén mintegy 375 000 főnek ad munkát, a foglalkoztatottak nagy száma és a vállalkozások műszaki felkészültsége várhatóan 5500 milliárd forint éves teljesítményt fog eredményezni ebben az évben. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az iparágat jelenleg leginkább érintő foglalkoztatási feszültségeket összegezte, ami alapján a szakmunkás- és mérnökhiány továbbra is kiemelt probléma az építőiparban.
A várt 268 ezer fővel szemben 372 ezer fővel bővült júniusban a nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma, míg a munkanélküliségi ráta a várt 3,6%-on stagnált - közölte az amerikai munkaügyi tárca. Az adatokra a dollár erősödéssel, míg a határidős S&P500 részvényindex kis süllyedéssel reagált.
Közel háromezer munkáltató jelezte eddig igényét mintegy 14 ezer egyetemista, középiskolás vakációs foglalkoztatására a bértámogatást biztosító programban. A mostanáig megkötött kétezer szerződés alapján akár már mától munkába állhat több mint nyolcezer diák vagy hallgató. A program augusztus végéig tart.
Gyorsan kilábalt a koronavírus-válságból a magyar munkaerőpiac, amit az is mutat, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány. A KSH friss adatai szerint a munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére az elmúlt hónapokban nem igazán tudott bővülni a foglalkoztatás.
Történelmi csúcs közelében van a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a magánszektort és a költségvetési szférát egyaránt sújtja. A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat.
Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t. A foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl, nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat - véli a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
Eddig több mint 7 ezer ukrán menekült folyamodhatott menedékes státuszért a magyar hatóságokhoz, és párszáz ember állhatott könnyített eljárás révén munkába. Főleg a hiányszakmákban várnák a cégek ezeket a dolgozókat tárt karokkal. Mérnökökre, technikusokra, gyártósori összeszerelőkre, vendéglátóipari vagy éppen építőipari munkásokra lenne a legnagyobb igény. A magyar állam már több ösztönzőt működtet, nemcsak az ukrán menekülteket foglalkoztató cégek költségeinek mérséklésére, hanem arra is, hogy a gyermekeik óvodába vagy iskolába járhassanak.
Az elmúlt hónapban nem változott érdemben a foglalkoztatottak száma, azonban a KSH friss adatai alapján látható, hogy újra egyre több magyar vállal külföldi munkát.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
A visszaeső keresletet így lehetne megfordítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Alaposan felszerelik a diktatúrát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
