Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.
Hagyományosan mintegy kétszázezer diák dolgozik Magyarországon, de idén kevesebb diákmunkásra van szükség. A cégek a magas kiadások miatt inkább kevesebb emberrel dolgoznak, mint tavaly.
Az Egyesült Államok feldolgozóipari ágazatának júniusi beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 46,0 pontra, 2020 májusa óta nem látott szintre gyengült a májusi 46,9 pontról az Ellátásilánc-menedzsment Intézet (Institute for Supply Management - ISM) hétfői közlése szerint. Elemzők jobb adatra, 47,0 pontra számítottak júniusra.
Májusról júniusra jelentős mértékben csökkent a magyarországi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI), és már bőven a recessziós tartományban van - derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság közleményéből.
A kormány célja, hogy 2030-ra a 20-64 korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot a jelenlegi 80 százalékról, ezzel Magyarország az unió élvonalába kerülhet - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaság által szervezet állásbörzén csütörtökön Budapesten.
Mióta ilyen instabil a gazdasági környezet, a nők még kevésbé merik jelezni, ha munkahelyükön visszaéléssel, zaklatással, helytelen bánásmóddal szembesülnek. Egyébként is tetemes hátrányuk a munkaerőpiacon az elmúlt években csak még nagyobb lett.
A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele - írják inflációs jelentésükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai. Bár a munkakereslet továbbra is jelentős, különböző ágazatokban, vállalati méretkategóriákban eltérő reakciókat figyelhetünk meg. A munkaerőpiac válságállósága egész Európában megfigyelhető jelenség, és több lehetséges okra vezethető vissza.
A magyar gazdaság növekedési modellje a vége felé közeleg, át kell állni az innovációvezérelt fejlődésre - hangzott el az MNB Növekedési jelentésének mai bemutatóján. A jegybanki kutatás 1100 "rejtett magyar bajnokot", vagyis innovációvezérelt vállalkozást azonosított, sikerükhöz azonban többek között a sajátos finanszírozási igényeikre is megoldást kell találni.
A várakozásokat alulmúlva, csak 232 000-re nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban, mindez pedig azt mutatja, hogy az amerikai munkaerőpiac még mindig feszes.
Újabb löketet kaphat a négynapos munkahét bevezetése, sőt, az egész Európai Unióban bevezethetik a megoldást. Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos a Lusa című portugál lapnak adott interjújában mondta azt, hogy szerinte hamarosan átmehet a rövidebb munkahétre vonatkozó terv az unión.
A gazdasági recesszió ellenére is stabil a hazai munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma közel 4,7 millió fő, miközben a munkanélküliség is alacsony szinten maradt.
Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.
Évek óta rendkívül feszes a munkaerőpiac, vannak olyan régiók, ahol 1%-hoz közeli a munkanélküliségi ráta, viszont a beruházások megvalósításához, az új külföldi befektetések elnyeréséhez rendelkezésre kell állnia az új munkaerőnek, amit viszont csak a magyar dolgozók tartalékaiból már nem lehet kielégíteni - foglalta össze a jelenlegi piaci helyzetet és a főbb kihívást Czomba Sándor egy keddi háttérbeszélgetésen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezért van szükség a külföldi vendégmunkások szabályozott bevonására, és ezt a célt szolgálja a minisztérium által beterjesztett új törvényjavaslat. Érdeklődésünkre, hogy a következő években hány tízezer külföldi dolgozó érkezhet Magyarországra harmadik országokból, pontos számot nem mondott, viszont egy viszonylag releváns sávot meg lehet határozni.
Nem kell már munkavállalási engedély a Paks II. projekten, illetve a Budapest-Belgrád vasútépítésen dolgozók esetén, de „a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolni” – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Ez a lazítás azzal párhuzamosan történik, hogy a kormány egy törvénytervezetet is benyújtott a parlamentnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatási kereteiről, illetve Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiadott egy közleményt is, amely az elmúlt időszak munkaügyi ellenőrzési szabályváltozásainak eredményeit mutatta be.
Gyökeres változás: ez a kifejezés írja le talán a legjobban azt, ami a globális munkaerőpiacon a szemünk láttára történik. A jövő karrierkilátásait rengeteg, mindenre kiterjedő folyamat alakítja rendkívül gyorsan, lehet itt gondolni a digitális forradalomra, a környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítésekre, vagy akár különféle geopolitikai és társadalmi változásokra. A következő öt évben a munkahelyek közel negyede (23%) fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy az egyik oldalról elsősorban a digitális technológiákhoz kapcsolódó munkák tekintetében 10,2 százalékos növekedés várható, míg a másik oldalon a kevés hozzáadott értékkel bíró, így gépesítéssel optimalizálható állásoknál 12,3 százalékos emberi állománycsökkenésre lehet számítani - derül ki a Világgazdasági Fórum 2023-as, a munkahelyek jövőjéről szóló jelentéséből. De mégis mi alakítja a munkahelyek jövőjét, milyen karrierlehetőségek fognak állni a jövő generációi előtt, és egyáltalán milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy munkavállalónak 2027-ben?
A gyártó cégek az energiaszámláik jelentős emelkedése ellenére meg tudták tartani munkavállalóikat - derült ki az MTI által az energiadrágulás hatásáról, idei foglalkoztatási terveikről megkérdezett vállalatok válaszaiból.
Áprilisban a feldolgozóipari teljesítmény váratlan csökkenésével január óta a legalacsonyabb szintre húzódott vissza az előző havi rekordról a kínai gazdaság teljesítménye a nemzeti statisztikai hivatal (NBS) adataiból összeállított és vasárnap publikált kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) alapján.
A recesszió közepette is erős maradt a hazai munkaerőpiac, a foglalkoztatottak száma tartósan magas, miközben a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott növekedése megállt. Mindeközben a külföldön dolgozó magyarok száma mostanra újra a Covid-válság előtti időkhöz közelít.
A KSH egy ideje a havi munkanélküliségi adatot emeli ki a gyorstájékoztatók címében és első mondatában, ezt követi a 3 havi átlagadat. Ugyanakkor a hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a 3 havi mutató a fő adat, és nem a havi. Megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy a nemzetközi összevetésben sem szokványos adatközlés (a headline, vagyis fő adat nincs a tájékoztatók kiemelt részeiben) minek köszönhető.
