A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
Az Európai Bizottság új kezdeményezése, amely az európai vállalatok globális versenyképességének növelését célozza, komoly aggodalmat keltett civil szervezetek körében. A szakszervezetek és zöld csoportok bírálják a szabályozási terhek csökkentésére irányuló terveket, attól tartva, hogy az a dereguláció felé tolja az uniós politikát.
Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
Az elmúlt két évtizedben robbanásszerűen megnőtt a közlekedési innovációk szabadalmainak száma, különösen a fenntartható hajtásláncok terén. A fejlődés élén néhány vezető ország áll, miközben a szabályozási környezet kialakítása kulcsfontosságú lesz a további technológiai áttörések megvalósításához.
A norvég állami vagyonalap, amely közel 9 000 vállalatba fektet be világszerte, továbbra is napirenden tartja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kérdéseket, beleértve a nagy technológiai cégekkel való párbeszédet is – írja a Reuters.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
A vállalatok ma már nem csupán a szakmai végzettséget és a szaktudást várják el a munkavállalóiktól, hanem a gyakorlati kompetenciák meglétét is. A piaci igényekhez igazodva a felsőoktatási intézmények jelentős részében átalakulóban vannak a képzési és kimeneti követelmények, az eddigi mérföldkövek helyett egyre inkább készségblokkokat határoznak meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is felismerte ezt a tendenciát, és képzéseiben kiemelt figyelmet fordít a transzverzális készségek fejlesztésére. „Ha nem tudnak bizonyos alapkészségeket elsajátítani a hallgatók, akkor hiába a zseniális ötlet, nem lesz sikeres a kivitelezés” – hangsúlyozta a Portfolio-nak Lógó Emma és Szalmáné Csete Mária, a BME oktatói.
Az Európai Unió fenntartható finanszírozási szakértői csoportja javaslatot tett a klímabarát tevékenységek osztályozási szabályainak módosítására. A javaslat célja a vállalatok jelentési terheinek csökkentése és a zöld befektetések ösztönzése. A változtatások várhatóan harmadával mérsékelnék a cégek adminisztratív kötelezettségeit, miközben egyszerűsítenék az EU fenntarthatósági szabályrendszerét.
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
Az elmúlt években az Alteo jelentősen túlteljesítette a korábban kitűzött céljait, ráadásul a vállalat mögött új tőkeerős, regionális jelenléttel bíró nagy tulajdonosok jelentek meg. Ezek miatt az Alteo új ötéves stratégiát jelentett be, ahol célul tűzték ki a regionális terjeszkedést. A Portfolio által szervezett befektetői klubon az Alteo vezetője bemutatta az új terveket.
A grönlandi jégtakaró, a Föld második legnagyobb jégtakarója, minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében - állapította meg egy új tanulmány. A kutatók nagy felbontású műholdfelvételek segítségével vizsgálták a jégtakaró felszínén 2016 és 2021 között keletkezett repedések alakulását, és meglepő eredményekre jutottak - írta meg a The Guardian.
A SunDell Estate Nyrt. közel öt évvel ezelőtt, 2020 nyarán került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére. Az azóta eltelt időszak jelentős gazdasági kihívásokkal járt, különösen az ingatlanpiacon, ahol az építési költségek növekedése és a hitelfinanszírozás drágulása szűkítette a keresletet. Az egyedi lakáskínálattal modern, urbánus életstílust kínáló vállalatcsoport most 10-15 ezer darab részvény értékesítését tervezi, amivel a jelenleg 25%-os közkézhányadot kívánják növelni, és amely egyben a piaci érdeklődés felmérésére, illetve a befektetői hajlandóság tesztelésére is alkalmas lehet a jelenlegi gazdasági környezetben. A közkézhányad növelésétől a likviditás javulását és a részvényforgalom növekedését várják - mondta el a Portfolio-nak Uzsoki Máté, a SunDell operatív vezetője és résztulajdonosa.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A Shein, a gyorsan növekvő divatóriás újabb lépéseket tesz annak érdekében, hogy javítsa megítélését, miközben a londoni tőzsdei bevezetésre készül. A vállalat nemrég részletes közleményt adott ki termékbiztonsági intézkedéseiről és fenntarthatósági kezdeményezéseiről, válaszul a brit törvényhozók aggályaira és a közelmúltbeli termékvisszahívásra az Egyesült Államokban - írta meg a Cnbc.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti sikerben. Az egyik terület, ahol a vállalkozások – legyenek azok éttermek, irodák vagy bevásárlóközpontok – nagy előrelépést érhetnek el ezen a téren, az a higiénia. Okos megoldásokkal a cégek csökkenthetik a hulladék mennyiségét, mérsékelhetik ökolábnyomukat, és javíthatják működési hatékonyságukat is. A nemrég ismét Superbrandként elismert Tork négy gyakorlati lépésben segít ügyfeleinek elérni fenntarthatósági célkitűzéseiket.
Az európai irodapiac jelentős visszaesést mutatott 2024-ban, ami az elmúlt évek legalacsonyabb tranzakciós volumenét eredményezte. A befektetők óvatossága mögött elsősorban a távmunka terjedése és az épületek fenntarthatósági korszerűsítésének magas költségei állnak. Az MSCI adatai szerint az irodaházak részesedése az európai kereskedelmi ingatlanpiacon rekordalacsony szintre, 22%-ra csökkent - közölte a Bloomberg.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai párbeszédet indított az európai autóipar jövőjéről, ezzel fontos lépést téve a válságba került ágazat megmentésére és fenntarthatósága érdekében. A megbeszélésen vezető iparági szereplők, szociális partnerek és érintett felek vesznek részt, hogy közösen tárgyalják meg a szektor előtt álló kihívásokat és lehetséges megoldásokat. A tárgyalásokba az EU másik két döntéshozó szervét, a Parlamentet és a Tanácsot is bevonják.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
