A klímaváltozásra, illetve ennek kockázataira ma már odafigyelnek a befektetők, az ESG-szempontok meghatározói lettek a vállalatirányítási stratégiáknak és a szabályozói figyelmet is bevonzották. Mindig vannak azonban új kockázatok, amelyek próbára teszik a vállalatokat, befektetőket, a társadalmat. Mit hoz vajon a következő évtized? - ezzel foglalkozik az MSCI ESG Trends to Watch című kiadványa. A trendek egyike a beszállítói lánba végigmenő kibocsátás-csökkentési nyomás lehet.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
Az energiaválság és a működési biztonság iránti igény hatalmas lökést adott az egyébként is fenntarthatóbb energiaforrási lehetőséget kutató vállalatoknak. Európa bizonyos részein már bevált modellnek számít, hogy egy vállalat közvetlenül az erőművel köt megállapodást zöldáram vásárlására. Ezt a megoldást gondolta újra a naperőmű fejlesztő magyar Solar Markt és az E.ON terméke, amellyel egy szolgáltató biztosítja a termelőtől közvetlenül beszerzett zöldáramot a szerződött mennyiségben, elkerülve, hogy a fogyasztó megújuló forrásokkal járó volatilitási kellemetlenséget tapasztaljon. A négy, egyenként margitszigetnyi méretű napelempark előkészítését az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures társfinanszírozza. Bár az első erőmű 2024 elején áll üzembe, a Solar Markt már most több ügyféllel előrehaladott tárgyalásokat folytat a jövőbeni zöldenergia biztosítására.
A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt. Már csak rövid ideig tudunk tenni a fenntarthatóságért, illetve alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat. Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek? Hogyan és kik vezethetik ezt a változást? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ. Az eseményen kiderült az is, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya a szervezet tavalyi felméréséhez képest.
Globális értelemben is újnak számít az a talajmegújítást ösztönző kezdeményezés, amelyet a Nestlé a LENS program segítségével Magyarországon megvalósít. A termőtalajok regenerációját szolgáló gazdálkodási módszerek eleinte komoly szakértelmet és a felmerülő költségek megosztását is jelentik, hosszabb távon azonban a fenntartható, biztonságos termelést lehet így kialakítani. Az élelmiszeripari cég kifejezetten komolyan veszi a programot: globális szinten 1,2 milliárd svájci frankot fordít erre a célra, 2025-re a felhasznált kulcsfontosságú alapanyagok 20, 2030-ra pedig már 50 százalékát ilyen forrásból szerezné be.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Szeptemberben adtuk át a Green Awards elismeréseinket, az Év Jó Ügye kategória nyertese a Duna-Dráva Cement Kft. volt, a céget képviselve Guth Zoltán, kommunikációs vezető szólalt meg egy videóinterjúban: "Ez a díj egy nagyon fontos visszacsatolás a számunkra arról, hogy jó úton járunk. Beremenden a cementgyártás már több mint 110 éve zajlik, Vácon pedig jövőre lesz 60 éves a gyár, így jelentős gazdasági szereplője vagyunk a régiónak, ami felelősséggel is jár. Azt szoktuk mondani, hogy egy család része vagyunk, a családtagoknak pedig az a szerepük, hogy segítsék egymást, így a környezetünkben élők támogatását nagyon fontosnak tartjuk, akár a tehetség ösztöndíjprogramunkkal, akár a Zöld Megoldás-pályázat kezdeményezésünkkel." - mondta el a vezető, majd arról is beszámolt, hogy 2050-re a globális anyavállalatuk célul tűzte ki a szén-dioxid-kibocsátás-mentes beton előállítását.
Thomas Schauer, a GW Délkelet-európai régiójának vezetője és Varga Bálint, a GW Magyarország ügyvezető igazgatója elhelyezték a vállalat 10,5 ezer négyzetméternyi területű új logisztikai létesítményének alapkövét, amivel másfélszeresre növelik a központi telephely kapacitását. A meglévő 23 ezer négyzetméteres raktáregyüttes mellett 10 milliárd forintos költséggel felépülő újabb csarnok és komplexum a tervek szerint egy év alatt megvalósul.
"A PwC-nek nagyon fontos volt, hogy hazánk legfontosabb zöld és társadalmi kezdeményezéseit díjazzuk. Úgy gondoltuk, hogy azzal tudunk hozzájárulni a díjhoz, hogy készítünk egy szakmai alapon elbírált shortlistet a jelentkezők közül, amit felkínáltunk a zsűrinek. Ezt követően mi is részt vettünk a zsűri munkájában. A shortlist összeállításakor egy nagyobb csapatot igyekeztünk bevonni a cégen belül. Végül a zsűrizés során gyorsan és egyhangúan sikerült a döntéseket meghozni" - mondta el Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője a Portfolio Green Awards díjátadón, ahol egyben átadta az "Év Zöld Befektetése" kategória győztesének, a NAP Nyrt-nek járó elismerést. Vadas László, igazgatósági elnök vette át a cég képviseletében a díjat, majd a videóinterjú során elmondta, hogy nagyon jó visszaigazolás a zsűri elismerése. A cégalapítás során az volt a céljuk, hogy a kisbefektetőknek is elérhetővé tegyék a napenergiát, mint befektetést. Az ország gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy a napenergia-kapacitás bővüljön, a folyamatban lévő, és tervezett fejlesztések meg fogják duplázni a jelenlegi magyarországi portfóliót. "Azt reméljük, hogy ennek mi is részesei lehetünk, és lesz még néhány olyan napelempark az országban, ami a kisbefektetőink és a mi segítségünkkel épül fel" - tette hozzá az igazgatósági elnök.
Határozottan van üzletfejlesztési lehetőség a kelet-közép-európai régióban, nem véletlen, hogy egyre több cég működik Magyarország mellett Romániában és Bulgáriában is – hangzott el a múlt heti Regional Business Summit konferencián Bukarestben.
A mai Magyarországon (de akár egész Európában) sok mindenkit érdekel, hogy a gyakorlatban hogyan és mennyiből lehet megépíteni, illetve üzemeltetni egy nettó nulla kibocsátású házat. Saját használatra egy drágábban kivitelezett (de egyben értékesebb) energiahatékony és minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett működő ház költségei vélhetően sokkal több idő alatt térülnek meg, mint egy olyan nettó zéró kibocsátású ház esetében, amit turisztikai célra használnak. Most, hogy a fenntarhatósági és környezeti célok találkozni látszódnak a pénzügyi érdekekkel is, talán egyre több olyan projekt készül el a jövőben, mint amit bemutatunk: egy negatív rezsis minihotel, ami maximálisan támogatja a fenntartható turizmust.
Aki azzal nyugtatja magát, hogy a technológia majd megoldja nélkülünk a klímaváltozással járó problémákat, azzal rossz hírt kell közölnünk: nem kizárólag a technológián múlik a klímacélok elérése, sok megoldás ugyanis már most is rendelkezésünkre áll, csupán alkalmazni kellene ezeket. Persze az innovatív, újdonságokkal előrukkoló startupokra, eltökélt cégekre folyamatosan szükség van a világ nehezen megoldható feladatainak előrelendítéséhez. Nekik pedig tőkére van szükségük, hogy mindenkinek megmutathassák, hogy hogyan lehet jobban és többet tennia a fenntarthatóságért. A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, Víz Alap) éppen az ilyen cégeket, befektetési lehetőségeket keresik, miközben a tőkealap-kezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány, egyfajta közösséget épít a legígéretesebb zöld mikrovállalkozásoknak. Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztőjét, a WAVE program igazgatóját és Török Józsefet, a Kék Bolygó Kockázati Tőkealapok befektetési igazgatóját kérdezte a Portfolio a fenntartható megoldásokat kínáló startupok lehetőségeiről, a befektetési döntésekről, valamint a technológia és a zöld átállás kapcsolatáról.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásért leginkább felelős vállalatok legtöbbje nem hajlandók felfedni, milyen költségekkel járhatnak számukra a klímaváltozáshoz köthető kockázatok - derült ki a Carbon Tracker által csütörtökön közzétett jelentésből.
A vállalati zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak. Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Bár a tavaly nyári javaslat még nem forrott ki és jelenleg is zajlik a tagállamokkal az egyeztetés, a szakma már nagyon várja az egységes módszertant. Arra lehet számítani ugyanis, hogy ezáltal majd nő a tőke áramlása a zöld és összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható, milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer hitelességét.
Néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt az ESG. Dübörög a fenntarthatósági megfelelés, jönnek ki az újabb és újabb ESG-alapok és ESG-megoldások, de vajon hova fogja elvezetni az ESG a vagyonkezelési piacot a következő években, és vajon kellő erővel tudnak-e fellépni a szabályozó hatóságok az egyre nagyobb méreteket öltő greenwashinggal szemben? Ehhez hasonló témákat vitatunk meg október 18-án, a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.
Elképesztő mértékben megnövekedett a megújuló energia iránti igény Magyarországon, a napelemek telepítési ütemét nemcsak az ellátási láncok akadozása, de a hálózat kiegyensúlyozottságának a megtartása sem tudja lekövetni. A hálózatfejlesztés nem valósítható meg olyan rövid idő alatt, mint ahogy a napelemek elterjednek és éppen ezért is szükséges a hálózatfejlesztés felgyorsítása - hangzott el az Energy Investment Forum konferencia egyik előadása során.
A magyar lakosság fontosnak tartja a fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívásokat, de nem annyira, mint a saját életét közvetlenebbül befolyásoló problémákat, azok megoldását pedig nem a személyes cselekvéstől, inkább a politikusoktól és gazdasági szereplőktől várja - derül ki a Hétfa Kutatóintézet kutatásából, amit a Kék Bolygó Alapítvány megbízásából készített.
Ha valaki rezsicsökkentési célból tervez felújítani, a legjobb, amit tehet, ha a hőszigeteléssel kezdi. Egy lakás energiafelhasználásának 71 százalékát a fűtés teszi ki, így egyáltalán nem mindegy, milyen a lakás szigetelése. Emellett viszont a belső hőmérséklet is számít, ha 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, azzal 1-3 százalékos rezsicsökkentés érhető el. Bár Magyarországon nem számottevő a légkondik használata, az Egyesült Államokban hasonló éghajlaton az épületek hűtése 12 százalékot tesz ki a teljes energiafelhasználásból. Éppen ezért az épület megfelelő árnyékolásával is sokat tehetünk az energiafelhasználás csökkentéséért. A fentiek mellett viszont az okosotthonos kialakítás is hozzájárul az energiafelhasználás optimalizálásához, egy ilyen rendszernek a kialakítása 8-9 ezer forint körül alakul négyzetméterenként – mondta el Rónai Balázs, az OOTT Okos Otthon társalapítója a Lakáskiállítás Megújuló Energia Workshopján. Ezt követően a szakértők arról beszéltek, hogy milyen hatással lesznek a megemelkedett energiaárak a lakosság életére.
Az elmúlt 5 évben szinte mindenki nyerni tudott az ingatlanbefektetéseken, most azonban más idő jön: biztosan lesz, aki kiárazódik a következő években, ami az igazi szakértőknek elég jó hír. A piac tisztulása mellett, a hozamkörnyezetről, az egyes ingatlaneszközök jövőjéről, az energiaválság következményeiről, valamint az ESG-szempontok és a fenntarthatósági eredmények ingatlanpiaci vonatkozásairól volt szó a Property Investment Forum egyik panel-beszélgetése során.
