A világ városi lakosságának egynegyede, vagyis egymilliárd ember él ma már olyan városokban, amelyek elkötelezték magukat a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás mellett - derült ki a zöld beruházásokat ösztönző REN21 nemzetközi hálózat jelentéséből.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Újabb zöldkötvény-kibocsátást jelentett be egy ingatlanos cég, az Atenor bejelentette, hogy 2021. március 12-én 4 és 6 éves zöld kötvényeket bocsát ki Belgiumban lakossági befektetők és bizonyos mértékben minősített befektetők számára - szerepel a cég közleményében.
A Mol Őrségben tervezett kutatófúrásával kapcsolatban számos félreértés látott napvilágot az elmúlt napokban, így a társaság párbeszédet kezdeményez a helyi lakossokkal. A Mol 2017-ben nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvános pályázatát, amely lehetővé teszi a cég számára, hogy szigorú feltételek mellett szénhidrogén után kutasson az Őrségben - közölte a vállalat.
Miközben az emberek 65 százaléka számít arra, hogy a világjárványt követően egyre fontosabbá válnak a környezeti és társadalmi szempontok, az Y, illetve a Z generáció tagjai esetében jóval magasabb, 71, illetve 76 százalék a bizakodók aránya – állapítja meg az Epson globális felmérése. Ez a zöld törekvések erősödését vetíti előre azzal párhuzamosan, ahogyan a munkaerőpiacon egyre magasabb lesz a legfiatalabb korcsoportokból érkező munkavállalók részaránya. Ugyanebbe az irányba hat, hogy a kutatásba bevont nyugat-európai cégvezetők már jelenleg is a legfontosabb üzleti prioritások közé sorolják a fenntarthatósággal összefüggő kihívások megfelelő kezelését.
A közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus-járvány hatásait, hiszen olyan alapszükségleteket biztosít, amelyek nem helyettesíthetőek. A Veolia Magyarország több mint 600 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította tavaly, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít, de emellett távfűtésről és ivóvízről is gondoskodik. Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Hazánkban is átalakulás látható, az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, de vannak ígéretes kezdeményezések a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására is. Fontos a körkörös gazdaság kialakítása, de azt úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket. Emellett pedig olyan szabályozói környezetre van szükség, amely képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját, mondta el a Portfolio-nak Palkó György, a Veolia Magyarország elnök-vezérigazgatója, akivel a társaság kilátásairól, hazai tevékenységeiről és terjeszkedési céljairól is beszélgettünk.
A Nemzeti Exportvédelmi Program két alprogramjának együttes keretösszegét a nagyfokú érdeklődés nyomán 25-ről 73 milliárd forintra megemelte a kormány és az eddig meghozott támogatói döntésekkel már 116 pályázatot támogattak összesen 56,9 milliárd forinttal – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Joó István. A Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára részben emiatt leszögezte: meggyőződése, hogy a tárca és háttérintézményei által nyújtott kedvezményes hitelek és támogatási programok „mind hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar exportteljesítmény 2020-ban 100 milliárd euró felett maradt”. A helyettes államtitkárral többek között az exportvédelmi program részleteiről, konkrét magyar cégek külpiaci sikereiről és a Brexit nyomán eddig felhalmozódott tapasztalatokról is beszélgettünk. Mivel Joó István kormánybiztosként felügyeli az idén november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezési feladatait is, így a nagy esemény létrejöttének okairól, céljairól és tartalmi tematikájának részleteiről is megkérdeztük.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
A karbonsemleges működésre való átállás megkerülhetetlen témája az ingatlanállomány jelenlegi energetikai állapota okozta magas szén-dioxid kibocsátás. Az Európai Unió (EU) 2017-es teljes szén-dioxid kibocsátásának 36 százalékáért az épületállomány felelős. A Magyarországon kiállított energetikai tanúsítványokat vizsgálva látszik, hogy itthon is jócskán van tennivaló az épületállomány javítása tekintetében. A magyarországi lakossági épületenergetikai helyzet azért is fontos, mert alapjául szolgál a legelterjedtebb nemzetközi zöld kötvény sztenderdekben a zöld jelzáloglevél kibocsátások minősítési kritériumainak.
Noha az ingatlanpiacon az elemzők mostanában elsősorban a világjárvány hatásaira koncentrálnak, a hosszú távú ingatlanpiaci tendenciákat egy másik tényező, a klímaváltozás is erősen befolyásolja. Az éghajlatváltozás okozta problémák mértékét ma még nehéz pontosan megbecsülni, de az biztos, hogy a mindennapi életünk mellett az ingatlanjaink érétkére is hatással lesz. Hogy mely területek vannak leginkább veszélyben és mi lehet a megoldás, arról a Colliers megszólalása alapján a Property Forum tett közzé információkat.
A fenntarthatóság felé haladva a lakóingatlanok energiahatékonysága is egyre aktuálisabb kérdés. Nem véletlen, hogy az új lakásoknál folyamatosan szigorodnak az energetikai követelmények. Az eredetileg januárra tervezett szabályozást – miszerint az új építésű lakásoknak legalább BB energetikai besorolással kell rendelkezniük - ugyan fél évvel kitolták, de ahogy látjuk, így is jelentős fejlődésen megy át az ágazat. Hogy hol tartunk most a meglévő állomány tekintetében, hogyan változott az évek során a lakások energiahatékonysága, milyen alternatív energiaforrások jöhetnek szóba a meglévők helyett és mennyivel jár előttünk Nyugat-Európa, az alábbiakban jártuk körül.
A háztartási nagygépek, fényforrások és elektronikus kijelzők beszállítóinak már tavaly november óta A-tól G-ig terjedő energiaskálán kell besorolniuk a termékeiket, mert a jobb átláthatóság érdekében megszűntek az A+, A++ és A+++ besorolások, és most márciustól az új energiahatékonysági címkéket az üzletekben és a webshopokban is kötelező kihelyezni, amelyet ellenőrizni is fog a fogyasztóvédelmi hatóság – hívja fel a figyelmet a változásra az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye. A címkéken ráadásul bővebb adattartalmat is fel kell tűntetnie a gyártók és a boltoknak is, ami így mind segíti a fenntartható és környezettudatos vásárlói döntéseket.
A kelet-közép-európai ingatlanpiacon összesen 7 új irodaház átadása, 4 épület értékesítése és több mint 135 000 négyzetméter irodaterület bérbeadása köthető a Skanska ingatlanfejelsztőhöz. A cég közreadta a 2020-as üzleti eredményeit és a 2045-re kitűzött céljának első lépéseit.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
A magyar fogyasztók próbálhatják ki először azt az innovatív papírpalack prototípust, amit a Coca-Cola és a dán Paboco startup fejlesztett ki tavaly. Az év második negyedévében 2000 hazai vásárló találkozhat az újfajta csomagolási megoldással. Az első európai piaci teszt során a Coca-Cola növényi alapú itala, az AdeZ kerül az új papírpalackba, és Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedőjével, a Kifli.hu-val kötött partnerségen keresztül juthat el a fogyasztókhoz, olvasható a Coca-Cola közleményében.
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
A klímaváltozás és környezeti degradáció kihatnak a vállalatok jövedelmezőségére, és e pénzügyi kockázatok a bankok mérlegeiben is jelen vannak, azonban mértékük még nem feltárt. A klíma- és környezeti kockázatok megértése és mérése nélkül a bankrendszer a klímaváltozás elleni harcban sem tudja betölteni a potenciális, kiemelt finanszírozói szerepét. Az EU-s szabályozói eszközök ennek orvoslására már kidolgozás alatt vannak, de csak néhány éven belül válnak kötelezővé. A köztes időszakban, a nemzetközi „best practice”-re építve, az MNB Zöld Ajánlása lehetővé teszi a hazai bankszektor számára, hogy a változások elébe menjen és felkészüljön a jövő zöld kihívásaira.
A 2020 év végi ünnepi időszakban rekordszintet ért el az e-kereskedelem, és a következő évtizedben a csomagküldő szolgáltatások további 80 százalékos bővülése várható. Korábban sokszor írtunk már arról, hogy ez milyen hatással lesz a logisztikai vagy a kiskereskedelmi ingatlanok piacára. Van azonban egy eddig kevéssé vizsgált, de szintén fontos hatása is a folyamatnak, ami a környezeti hatásokkal mérhető. Hogy pontosan miért előnyös a környezet számára az e-kereskedelem növekedése, azt a Prologis által közzétett MIT Real Estate Innovation Lab friss kutatása válaszolja meg.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
