• Megjelenítés

felzárkózás

Óriási szükség van a kormány mestertervére - Állva hagy minket Európa, ha nem teszünk valamit

Bár 2000 és 2016 között az összes európai feltörekvő ország közelíteni tudott a nyugat-európai fejlettségi szinthez, az egyes felzárkózási pályák között nagy eltérések voltak, Magyarország pedig igencsak a sor végén kullogott - derül ki az Európai Központi Bank konvergenciával foglalkozó elemzéséből. Az EKB tanulmánya sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a gyors és tartós felzárkózáshoz szükségesek, ezek alapján pedig van még mit tenniük a magyar döntéshozóknak, ha a kormányzati célnak megfelelően a 2020-as évek végére érdemben közelebb akarunk kerülni az Európai Unió átlagos életszínvonalához.

Itt a bizonyíték: Magyarország egy összeszerelő-műhely és ezen változtatni kell

Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban, ami komoly akadályt jelent Magyarország tartós felzárkózására nézve. A Magyar Nemzeti Bank épp ezért több javaslattal is előállt arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne leszorítani a termelésbe kerülő importarányt 60%-ra.

Véget ér a magyar csoda, ha nem csinál valamit sürgősen a kormány

A közép- és kelet-európai országok óriási hasznot húztak az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országokkal való egyre szorosabb gazdasági integrációból, azonban az a növekedési modell, aminek ez a nagy felzárkózás volt köszönhető, a jövőben nem lesz tartható - foglalja össze a jelenlegi helyzetet az Economist elemzése. A régiós országok nyugati vállalatoktól (és ezen keresztül az exporttól), valamint az EU-s forrásoktól való függősége kiszolgáltatottá tette őket, ezért mihamarabb szükség van egy új növekedési modellre való átállásra, ami az összeszerelő-műhely és back office státuszából az innovatívabb, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok felé mozdítaná el a térségi államokat. A három kulcsszó az innováció, az oktatás és a diverzifikáció.

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

Óriási hitelezés és ami mögötte van: az MNB mert nagyot álmodni

Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.

A sikeres felzárkózás záloga: fektess az emberbe!

A megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb alapja. A humán tőke minőségének javulása az innovációs képesség és a munkatermelékenység növekedésén keresztül hosszú távon képes növelni a versenyképességet és a reálgazdaság növekedési potenciálját, miközben a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége pedig motorja vagy korlátja is lehet a fejlődésnek. A demográfiai helyzet javítása, az egészséges életévek növelése, valamint a (jövőbeni) munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási rendszer kialakítása olyan stratégiai célok, amelyekhez Magyarországon is átfogó lépések szükségesek az érintett területeken.

Íme, a világ leggyorsabb országai

Elsősorban délkelet-ázsiai országokat találunk az idei növekedési ranglista tetején. A világ 10 leggyorsabb GDP-bővülését produkáló országa közül ezúttal hiányzik a két óriás, Kína és India, de a legnagyobb érdekesség, hogy az első két helyen olyan országokat találunk, amelyek tavaly még a legrosszabbul teljesítők között voltak. Ráadásként jön a meglepetés.

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól - ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

Íme egy jóslat 2040-re - Így nehéz lesz felzárkózni

A magyar gazdaság nem konvergál a fő külkereskedelmi partnernek tekinthető Németország fejlettségéhez, az utóbbi 10 év csalódása részben a termelékenység alacsony növekedési üteme, részben a válság előtti szinthez képest szigorúbb kamatkörnyezet eredménye - mondta Kónya István a közgazdász vándorgyűlés második napján tartott előadásában. Az MTA tudományos főmunkatársa "Válság, termelékenység, növekedés" címmel tartott előadást.

Nincs magyar modell, de sürgősen ki kellene találni

Az Európai Unió a csatlakozó országoknak a gazdag országok érdekeit szem előtt tartó liberális szabályokat és a kohéziót segítő pénzügyi támogatást adott, gazdasági modellt nem. Két korábban csatlakozott tagállam azonban már igazolta, hogy a felzárkózás az EU keretei között is lehetséges. Így a később csatlakozók számára a lehetőség nemzeti individuális ügy maradt, ami mindenekelőtt a gazdaság új képességekkel való felruházását jelenti.

Újraiparosítás: kampány vagy felzárkózás?

Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.

25 év múlva Ausztria? Hogyan?

A gazdaságpolitika kijelölt egy célt: az Európa legfejlettebb részéhez való gyors felzárkózást. Megnéztük, hogy a múltbeli teljesítmény, a kilátások, illetve a felzárkózás általánosítható tapasztatai alapján milyen esélyekkel futunk neki a konvergenciának.

A miniszterelnök erre kérte fel Matolcsyt

A versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytatni a következő években, mert a következő 25 év a felzárkózás időszaka lesz - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank hétfői könyvbemutatóján. Azt is elárulta, mire kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök.

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.

Nyugati életszínvonal Magyarországon - de mikor?

Még ebben az évben, február elején az MNB által alapított Lámfalussy-díjat átadó konferencián felszólalt Ewald Novotny, a tavalyi díjazott. Az osztrák jegybank-elnök egy figyelemre méltóan szomorú prognózist említett a felzárkózás kitolódásáról. Amikor a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszak politikai és pénzpiaci változásait vette számba, Novotny úr arra figyelmeztetett, hogy 2008 után jelentősen lelassult a felzárkózás, és számos előrejelzés szerint, ismét távolabbra kerülhet a nagyon várt életszínvonalbeli felzárkózási dátum. Amennyiben a közép-európai régió a fejlett országoknál csupán évi egy százalékkal nő majd gyorsabban, akkor csak 2060-ban érhetjük utol a fejlett Európát. Ez, akárhogy is vesszük, bizony 45 év! Majd egy fél évszázad! Bár a prognózis a meglehetősen sokarcú és egyenetlen fejlettségi szinteket takaró kelet-közép európai régió egészére vonatkozik ugyan, mégsem túl szívderítő ez a perspektíva.

Alaposan leszólták Orbán álmát

A feldolgozóipart gyakran tekintik a fejlődés első számú felelősének, amely jellegénél fogva szinte kizárólagosan alkalmas arra, hogy az országok felzárkózását biztosítsa. Ez azonban félreértés - állítja egy közgazdász professzor, aki szerint sokkal sikeresebbek azok az országok, amelyeknél a tanulás, termelékenységnövekedés és a beruházási tevékenység a gazdaság minden szektorát egyszerre érinti. Éppen ezért a feldolgozóipart favorizáló gazdaságpolitikáknak sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a gazdaság egészében növeljék a tanulási folyamatot.

Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország

A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz képest egyaránt messze alulteljesített - állapítja meg Oblath Gábor. A közgazdász a Tárki Társadalmi Riport kiadványában minden korábbi kutatásnál alaposabban járja körül, hogy a magyar gazdaság a régiós társaihoz képest miként teljesített a rendszerváltás óta.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nyakunkon az újabb
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility