A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság begyűrűzése óta gyakorlatilag leállt az egykori szocialista tábor tagjainak felzárkózása a nyugat-európai gazdaságok színvonalához - állapítja meg egy, a térségbeli országok gazdasági átalakulásának elmúlt 25 évéről készült IMF-jelentés. A dokumentum szerint a piacbarát gazdaságpolitika melletti szilárdabb elkötelezettség a záloga a gyorsabb felzárkózásnak - összegez a Bruxinfo.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
A gazdasági jólét folyamatos emelését - minden eddigi tapasztalat szerint - a joguralomra épülő piacgazdaság tudja biztosítani. A joguralom garanciái az elmúlt négy évben Magyarországon megrendültek. Ezért nem valószínű, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező évtizedben olyan gazdasági növekedést produkáljon, amely az Európai Unió gazdag országaitól való lemaradásunkat lényegesen csökkentené.
2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.
Az EEAG idén is bemutatta Budapesten éves jelentését az európai gazdaságról. A 2014-es előrejelzés szerint a világgazdaság növekedése gyorsul, az európai növekedés azonban törékeny. A magyar növekedés 2014-ben várhatóan meghaladja az EU átlagot, de elmarad a régiós versenytársakétól.
Az Európai Unióban a válság kirobbanása óta a lengyel és a szlovák gazdaság teljesített a legjobban, a görög mellett pedig a horvát és a lett gazdasági visszaesés a legnagyobb. Ez is mutatja, hogy a kelet-közép-európai régió alaposan szétzilálódott a válság előtti helyzethez képest. A 2007-hez viszonyított kép alapján a magyar gazdaság is a nagyobb visszaesők közé tartozik, sőt, azok közé sorolható, akik az előrejelzések szerint 2015-re sem érik el a krízis előtti gazdasági teljesítményt.
Sajátos kettősség jellemzi a magyar gazdaság megítélését: egyrészt (az európai adósságválság, illetve a hazai megszorítások enyhülésével párhuzamosan) véget ért a recesszió Magyarországon. Másrészt a tőke megadóztatásában, a piaci logikával szembeni intoleranciában, az állam növekvő tulajdonosi és szabályozói szerepvállalásában sokan a jövőbeli felzárkózásunk esélyének elhalasztását látják.
A beinduló növekedés nem szerves és tartós folyamatok eredménye - nyilatkozta Chikán Attila az Origónak adott interjújában. A volt gazdasági miniszter szerint nincs gazdaságpolitikai koncepció, az egyik intézkedést azért hozzuk, hogy a másik felismert negatív hatását semlegesítsük.
Tavaly a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagának 67 százalékát tette ki - derül ki az Eurostat számaiból. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az utóbbi 10 évben alig volt felzárkózás: ezalatt az egy főre jutó GDP tekintetében négy ország is utolért, illetve lehagyott minket.
Számos, mélyen gyökerező, de idővel alakítható tényező határozza meg azt, hogy egy ország a válság után fel tud-e zárkózni a korábbi trendnövekedési üteméhez, vagy sem és ezek között az oktatás és az intézményrendszer minősége, valamint az üzleti környezet jellege kiemelten fontos - mutatott rá a Budapest Economic Forumon tartott elgondolkodtató előadásában Székely István Pál. Az Európai Bizottság ország igazgatója - aki többek között az olasz és az írországi gazdasági programokat kiemelten szorosan követi - felvázolta azt, hogy melyek azok az összefüggések, amelyek miatt óriási gazdasági lehetőségek előtt állnak a kelet-közép-európai országok, illetve melyek azok a keretek, amelyek segíthetnek abban, hogy idővel egy magyar Apple is "kinőjön a földből".
Török Gábor szerint az elmúlt 3 év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás Magyarországon, de már átestünk a ló túloldalára, és a gazdaság autonómiájáért kell küzdeni. A kormány "kerül, amibe kerül" alapon próbálja megvalósítani céljait, és részigazságot hangsúlyoz Chikán Attila szerint. Jaksity György szerint az USA-ban történtek világítanak rá, hogy a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára vitatja, hogy önmagában az intézményrendszer problémái akadályoznák a felzárkózást. A magyar gazdaság felzárkózásának esélyeiről folyt az első panelbeszélgetés a Portfolio.hu mai Budapest Economic Forum konferenciáján.
Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.
A humántőke fejlesztése, a gazdasági komplexitás, az innováció azok a tényezők, amelyek sikeres felzárkózó pályára állíthatják a gazdaságokat - állítja a téma hazai kutatója. Bár a sikeresség feltételeiről még nem tudunk eleget, Fazekas Károly kitűnő összefoglalása jól azonosítja azokat a pontokat, ahol nekünk is lennének tennivalóink.
Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.
Főleg hátrányos helyzetű fiatalokat karolnának fel, hogy nagyobb számban fejezzék be tanulmányaikat, tanuljanak tovább és első munkatapasztalatot szerezzenek.
A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
