A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddig adása. A műsor első részében a hazai költségvetésről volt szó, ugyanis kedden több fontos adat is megjelent. Ilyen az Európai Unió felé benyújtott (EPD) jelentés, a KSH adatai a kormányzati szektorról és a és a jegybank pénzügyi számlák statisztikája. Így már többet tudunk a tavalyi költségvetés hiányáról, illetve arról is, hogy idén milyen pénzforgalmi deficit alakulhat ki. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második részben az Európai Unió kohéziós jelentéséről kérdeztük Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét. Ebből kiderült többek között az, hogy miként sikerült felzárkóznia az uniós átlaghoz és ez a felzárkózás hogy viszonyul a régiós társainkhoz.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
A Robert Fico vezette Smer természetes szövetségeseivel alakíthat kormányt, a hárompárti koalíciónak stabil parlamenti többsége lesz. A politikai stabilitásra szükség is van az elmúlt évek kaotikus viszonyai után: az előző kormánynak a folyamatos politikai harcok miatt esélye sem volt átfogó gazdaságszerkezeti beavatkozásokra, noha Szlovákiának közismerten erre volt szüksége. Fico kormányának két komoly nehézséggel kell szembenéznie: az egyik a költségvetés nagyra duzzadt hiánya, a másik a reálgazdaság gyengélkedése. A költségvetési hiány problémáját – a beígért költekezés ellenére – vélhetően pragmatikusan kezeli majd a kormány, a szükséges mély reformok megvalósítása ugyanakkor kérdéses, mélyreható és népszerűtlen gazdaságpolitikai lépésektől ugyanis a Fico vezette Smer korábbi, 12 éves kormányzása idején végig ódzkodott, és az is kérdés, hogy erős választási ígéretei mennyire kötik meg a kezét.
Az olcsó munkaerőre és az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modell nem tudja biztosítani a felzárkózást, Szlovákia fejlődésének elakadása annak a bizonyítéka, hogy kormányzati segítség nélkül a gazdaság nem tud magasabb fejlettségi szintre lépni - mondta Horváth Mihály, Szlovákia magyar nemzetiségű pénzügyminisztere a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában. Az interjúban Horváth elmondta, hogy a szlovák gazdaság felzárkózásához az átfogó kormányzati programok mellett fontos lenne az EU-s pénzek hatékony felhasználása is, de erre Szlovákia hosszú évek óta nem képes. A kormány prioritásairól is szó esett, valamint beszéltünk még az euróbevezetés szlovákiai tapasztalatairól. A pénzügyminiszter által elmondottak rendkívül tanulságosak lehetnek Magyarország számára is.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek következő állomása május 9-én Győrben lesz.
Infláció, magas energiaárak, szállítási nehézségek, az exportpiacok szűkülése, munkanélküliség: a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a magyar cégeknek. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek harmadik állomása április 27-én Veszprém lesz.
“Nem igazságos, és ezért nem fenntartható, hogy a két gyermekes édesanyák nyugdíja 15 százalékkal, a három gyermekeseké pedig 20 százalékkal alacsonyabb az átlagnyugdíjasokénál. Ezt orvosolni kell, nagyon sok technikai lehetőség van az orvoslásra” - jelentette ki a Matolcsy György a parlamentben az atv.hu tudósítása szerint.
Megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés pályájáról, elakadt a reformfolyamat, és nincsenek elénk kitűzött, mérhető célok sem – mondta Matolcsy György jegybankelnök új könyvének bemutatóján. A Növekedés.hu tudósítása szerint Matolcsy azt javasolta, hogy vissza kell térni a reformokhoz, mert letért az egyensúlyi növekedési pályáról Magyarország, elakadt a felzárkózási folyamat.
Orbán Viktor kormányfő karácsony előtt zárt körben tartott előadásának üzenete „az európai szövetségi rendszertől való távolodást, sőt akár Huxitot is jelenthet”, noha az elmúlt 12 év gazdasági felzárkózása éppen az EU-tagság felhúzó hatásából jött, ezért „a nyugati tömbből, azaz definíciószerűen az EU-ból való kilépést, eltávolodást pedzegetni egyértelműen gazdasági harakirit jelent” – fogalmazta meg kritikus véleményét blogján Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Közgazdasági alapvetés, hogy a gazdaság és a bankrendszer kéz a kézben járnak, ideális esetben kölcsönösen erősítik egymást. A bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése, ezért a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön – írja legfrissebb közleményében a Magyar Bankszövetség.
A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
A gazdasági fejlettség alakulása örökzöld téma a közgazdászok körében, ugyanakkor a nem megfelelő mutató használata téves következtetésekhez vezethet. A gazdasági fejlettség mérőszáma a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa volt az EU növekedési motorja az elmúlt másfél évtizedben. A 2004-ben az EU-ba belépő valamennyi régióbeli ország gazdasági teljesítménye jelentősen közelített az EU átlagához 2004 és 2020 között, és közöttük Magyarország is számottevő felzárkózást ért el. E cikkben a felzárkózás ütemét és mérésének módszertanát elemezzük, amelyek reményeink szerint segítenek elkerülni, hogy a jövőben téves állításokat tegyenek akár képzett közgazdászok is.
1990-ben Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel, írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzetben.
Miért ne ismerhetnénk és kísérelhetnénk meg átvenni a világ egyik legsikeresebb országa, az Egyesült Arab Emirátusok felzárkózásának titkait és módszereit - teszi fel a kérdést Matolcsy György MNB-elnök a Növekedés.hu-n megjelent cikkében.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
