Úgy tűnik, mintha a kormány elkezdte volna felkészíteni a piacot arra, hogy az eredeti tervekhez képest változás jön a bankszektor adóztatásában. Lehet, hogy "csak" arról van szó, hogy maradnak a különadók, ez a forgatókönyv még nem nagyon fáj az OTP-nek. Kérdés, hogy mit áraznak a bankcsoport befektetői.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború igazi gordiuszi csomójává vált Oroszország olajkitermelése és értékesítése. Az ebből befolyó bevételeket már Ukrajna szövetségesei, a G7-ek is igyekeztek korlátozni, kisebb-nagyobb sikerrel, ugyanakkor Oroszországnak továbbra is van értékesítési potenciálja, ebből fakadóan pedig képes a háborús gépezetét is finanszírozni. Kijev pedig úgy döntött, ha a Nyugat nem, akkor ők lépnek, és dróntámadások segítségével korlátozzák az ország kitermelését. Ez a lépés, amely az olajár megugrása miatt globális következményekkel járhat, azonban kiváltotta az Egyesült Államok heves tiltakozását.
A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését az Alteo: bár a vállalat bevétele és profitja is csökkent éves alapon, az első három negyedév tekintetében azonban így is kimondottan magas eredményekről számolt be a társaság, pedig a vonatkozó prezentáció megfogalmazása szerint fokozatosan mérséklődnek az energiapiaci lehetőségek. 2023 energiapiacára továbbra is a konszolidálódó árak voltak jellemzőek, melyek azonban még mindig szignifikánsan meghaladják a 2021 végén kezdődő áremelkedés előtti szinteket. Az esetlegesen magasabban stabilizálódó energiaárak pozitívan befolyásolják az Alteo hosszú távú stratégiáját is.
A dél-koreai pénzügyi felügyelet rekordösszegű bírság kiszabását javasolja két globális befektetési bankra, mivel azok rutinszerűen és szándékosan részt vettek az országban illegálisnak számító fedezetlen shortolásokban – számol be a hírről a Bloomberg. A helyi média értesülései szerint a BNP Paribas-ról és az HSBC-ről van szó.
Két nap hallgatás után Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is elmondta véleményét a bankok 40%-os profitadójáról – számol be a hírről a Bloomberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely alapján adót vetnek ki az orosz vállalatok extraprofitjára – írja a Reuters.
Egyelőre nem úgy néz ki, hogy különösebben meglepte volna a befektetőket a tegnap éjfél előtt kiadott Magyar Közlöny, ami két hazai blue chip adózásában is változásról számolt be.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
A légitársaságokat sújtó extraprofitadó miatt nyújtott be tavaly alkotmányjogi panaszt a Ryanair az Alkotmánybíróságon arra hivatkozva, hogy az sérti az arányos közteherviseléshez való jogát. Az Alkotmánybíróság azonban a szerdán nyilvánosságra hozott döntésében elutasította a panaszt. A Ryanair nem hagyta szó nélkül a döntést, közleményben reagált arra pénteken.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
A háború miatt felrobbanó kőolaj-és földgázárakat rengeteg szektor megszenvedte Európa szerte, az energiaipar azonban egyértelműen haszonélvezője volt a helyzetnek: a kitáguló finomítói árrések mentén rekordot rekordra halmozva teljesítettek a supermajor olajcégek 2022-ben. Most kiderült, hogy az utolsó negyedévben mekkora különadót fizethet szolidaritási hozzájárulásként a terhek enyhítése érdekében az egyik legnagyobb európai szereplő, a Shell.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
