Koronavírus válság: a történelmi mélypont közelében ragadtak a magyar ipari kilátások
Áprilisban 33,6 ponton állt a magyar feldolgozóipar beszerzésimenedzserindexe (bmi). Az adat alig jelent javulást a márciusi történelmi mélyponthoz képest (29,1).
Áprilisban 33,6 ponton állt a magyar feldolgozóipar beszerzésimenedzserindexe (bmi). Az adat alig jelent javulást a márciusi történelmi mélyponthoz képest (29,1).
Az Európai Központi Bank szerint az eurózóna gazdasága az év második felében már helyreállhat, de a tavalyi szintre leghamarabb csak 2022-ben érhet el újra a koronavírus-válság miatt – számol be a hírről a Reuters.
Az egyes országok statisztikai hivatalai megkezdték az első negyedéves előzetes GDP-adatok közzétételét, ebből pedig már nagyjából látni lehet, hogy milyen hatása volt a járvány megjelenésének. Az Európai Uniót és tagállamait nagyobb ütés érte, mint az Egyesült Államokat. Az igazán nagy visszaesést azonban csak a második negyedévben láthatunk majd.
Az idei első negyedévben olyan nagy esésen ment keresztül az európai gazdaság, amilyet a világgazdasági válság legmélyebb időszakában sem láthattunk.
Megugrott a hitelkihelyezés márciusban az eurózónabeli cégek felé az EKB friss statisztikái szerint – írja a Reuters.
A koronavírusjárvány előtt az eurózóna reformjainak idejét éltük, amelyek még évekkel a 2010-2012-es adósságválság után is a pénzügyi megrázkódtatások kivédését, a valutaövezet sokkellenálló képességének megerősítését célozták. E reformhullám olyan kiemelkedő változásokat hozott, mint a pénzügyi stabilitási feladatokat központilag ellátó bankunió felállítása vagy a makroszintű egyensúlytalanságok uniós nyomon követése. Ám sokaknak feltűnhetett, hogy 2014 után megtört a lendület: számos kritikus kérdésben tartós nézetkülönbségek akadályozták az előrelépést. Legutóbb, amikor még senki sem sejtette a küszöbön álló pandémiát, éppen az eurózóna pénzügyi mentőalapjának átalakítása világított rá az ellentétekre. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tárultak fel ez esetben is azok a törésvonalak, amelyek most a koronavírus elleni küzdelemben osztják meg a valutatömb országait.
Csütörtök reggel megjelentek az európai beszerzésimenedzser-indexek áprilisi értékei és lehangoló képet festenek a gazdaságok állapotáról. Amióta folyik az adatgyűjtés, ilyen mértékű összeomlást még nem mutattak a BMI-adatok.
Az UniCredit az első nagyobb eurózónabeli bank, amely bejelentette, hogy jelentős összegű céltartalékot képez a koronavírus miatt esetlegesen bebukó hitelekre - számol be a hírről a Reuters.
Az eurózóna tagországainak államadósságai jelentősen megnőnek a koronavírus-válság miatt, ami felerősíti az eddig is meglévő nagyfokú eladósodási különbségeket. Ez azonban várhatóan nem okoz egyelőre adósságválságot az EKB vásárlásai miatt, mégis veszélybe kerülhet a fizetési övezet egysége az eltérő válságkezelési elképzelések és az eladósodottság különbségei miatt - mutat rá piaci körképében a Reuters. Amennyiben a masszívan eladósodott déli országok úgy érzik majd, hogy a kevésbé eladósodott északiak cserben hagyták őket, akkor a délieknél egyébként is erős populista pártok a szűk költségvetési mozgástér miatt könnyen az EU ellen hangolhatják a közvéleményt, a tagállamok között mélyülő gazdasági ellentétek pedig egyszerűen fenntarthatatlanná tehetik a közös piacot - vázolja szakértők véleménye nyomán a hírügynökség.
Az olasz kormány még ezen a héten bemutatja az újranyitási tervét, amely szerint május 4-től fokozatosan visszavonják a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében meghozott intézkedéseket. Az új esetszámok tegnap ugyan nagy mértékben csökkentek az előző napokhoz képest, a napi 2 256 megbetegedés még mindig magas. Giueseppe Conte olasz miniszterelnök maga is elismeri, hogy az újranyitás a járványgörbe emelkedését okozhatja majd.
Az Európai Bizottság által javasolt válságkezelő eszközökről esett szó az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi videókonferenciás tanácskozásán – tájékoztatott Varga Mihály az ülést követően. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyar tárcavezető elmondta: az Európai Unió egészének érdeke, hogy az euróövezeti országok részére biztosított hitelkereten túlmenően a nem eurózónához tartozó országok támogatására is kellő figyelmet fordítsanak.
Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
A kormányok erőteljes fellépésére van szükség a koronavírus gazdasági hatásai ellen, fontos a közös európai fellépés és a nézetkülönbségek félretevése – írta csütörtöki véleménycikkében Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A jegybankár kemény üzeneteket fogalmazott meg az európai politikusok felé abban a cikkben, mely több vezető nyugat-európai lapban egyszerre jelent meg szerda este.
Három év után először csökkent 2019-ben az eurózóna bankrendszerének profitabilitása az Európai Központi Bank adatai szerint, a felügyelt 113 bank átlagos tőkearányos megtérülése az előző évi 6,2%-ról 5,2%-ra csökkent.
Nem jó megoldás az olaszok által követelt közös korona-kötvény kibocsátás és az állandó válságkezelési alapon keresztüli kisegítés sem, mert azzal csak az egyébként is eladósodott eurózóna tagországok helyzete romlana tovább, így elérkezett az idő a tagállamok közötti pénzügyi transzferekre – vetette fel egy keddi online kerekasztal beszélgetésen az egyik legismertebb európai közgazdász. Ez azért rendkívüli felvetés, mert a tagországok közötti közvetlen transzferek nyújtása nagyon ingoványos terület politikailag is és pénzügyileg is.
Az eurócsoport elnöke, Mario Centeno 16 órán keresztül tartó huzavona után szerda reggel felfüggesztette az 500 milliárd eurós csomagról szóló tárgyalásokat, mert a felek egyelőre nem jutottak egyezségre. Olaszország és Hollandia nézeteltérése hiúsíthatta meg a megállapodást.
Egyre közelebb kerülnek az eurózóna pénzügyminiszterei ahhoz, hogy megállapodjanak a valutaövezet közös mentőalapjáról a koronavírus-járvány kezelése érdekében – tudta meg a CNBC. A lap forrásai szerint ettől még továbbra is tervben van a „koronakötvények” ötlete, a most alakuló mentőalap ezen felül jelentene megoldást.
Európában a spanyolok mellett a britek és a belgák halálozási és fertőzési számai néznek ki a legrosszabbul most, és közben fél szemmel az oroszokra kell figyelni, a tengerentúlon pedig egyértelműen Amerikára – derül ki a Nordea és a JPMorgan pénteki anyagaiból.
Az eurózónában 7,3%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta Februárban, ami az adatsor rendelkezésre állása óta a legalacsonyabb szintet jelenti – derült ki az Eurostat adataiból. A valutaunió munkaerőpiaca tehát kedvező helyzetből várta a koronavírus-járványt, ami mély sebeket hagy majd a gazdaságon, és álláshelyek megszűnéséhez vezethet.
A koronavírus-járvány által kiváltott globális válság következtében 2021-re tolódik Bulgária euróövezethez való csatlakozásának első lépése - mondta Dimitar Radev, a bolgár központi bank elnöke hétfőn, számolt be róla a Reuters.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Új szabályok vonatkoznak majd a kisértékű területekre.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
