Tépik ma az európai piacokat, a részvények árfolyama rendületlenül emelkedik. Az emelkedést az eurózóna inflációs adata fűti, a zónában a fogyasztói árak négy év után előszőr csökkentek. A ralival párhuzamosan a saját devizával rendelkező kisebb országok tőzsdéi relatív alul teljesítők, nulla-kis pluszban tartózkodnak. A német piacon a Deutsche Telekom és az Adidas vezeti az emelkedést.
Javította gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány, a kedden bemutatott prognózis szerint Németország hazai összterméke (GDP) a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett 5,8 százalékkal csökkenhet az idén.
A héten ismét fontos adatok látnak napvilágot, amelyből pontosabb képet kaphatunk arról, hogy hol tartunk a kilábalásban. Itthon kereseti, ipari, kiskereskedelmi statisztikák is érkeznek, valamint az augusztusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexet is közzéteszik. Az ipar termelés júliusi alakulásából látni fogjuk, hogy a kilábalás üteme kitartott, vagy lassult-e a harmadik negyedév első hónapjában, a beruházások második negyedéves alakulása pedig a válság tartós hatásairól adhat információt.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.
Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
Az eurózona gazdaságai továbbra is veszélyben vannak a koronavírus-járvány miatt - mondta Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja a La Repubblicának adott interjújában. Elmondta azt is, hogy nem látja szükségességét, hogy a bank változtasson kötvényvásárlási programján.
A francia és a német beszerzésimenedzser-indexek után júliusban az eurózóna is 50 pont felett teljesített. A feldolgozóipar és a szolgáltatószektor egyaránt felülmúlta az elemzői várakozásokat
Változatlanul hagyta az alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtökön, ugyanakkor kiemelték, hogy készek minden eszközt bevetni a válság ellen.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Döntés született Bulgária és Horvátország ERM2- tagáságáról, így 2023-ban - ha az egyéb feltételeket is teljesítik - a két ország bevezetheti az eurót.
Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz - írja az MTI. A két ország nagyrészt teljesíti az egyéb konvergencia feltételeket, ezért vélhetően a két éves "próbaidő" nem fog sokkal tovább tartani a minimumnál.
Elemzők által vártnál kedvezőbben alakult az euróövezet kiskereskedelmi forgalma májusban, vagyis az áprilisi, koronavírus miatti nagy zuhanás után kezd magára találni a kiskereskedelem.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint valószínű, hogy az eurózóna már túl van a válság nehezén - írja a Reuters. Az elnök biztosat nem mert mondani, mert tart a második hullámtól.
Az IMF frissített előrejelzése szerint a világgazdaság idén 4,9%-al eshet vissza, ez 1,9%-ponttal alacsonyabb, mint amit a szervezet áprilisban várt. A fejlett országokban jelentős lesz a visszaesés - az Egyesült Államok 8, az eurózóna 10,2%-os visszaesést szenvedhet el idén.
A ma közölt beszerzésimenedzser-indexek gyors felpattanásról árulkodnak Európában, a brit és a francia BMI-k 50 pont felett voltak. Az elemzők sokkal kisebb számokra számítottak. Az Egyesült Államokban szintén a várakozások felett nőtt az index, de csak kis mértékben haladta meg azokat. Japánban pedig még visszaesés volt az előző hónaphoz képest.
A kilábalás szakaszában van az eurózóna gazdasága is - a feldolgozóipar és szolgáltatószektor beszerzésmenedzser-indexe (BMI) egyaránt jelentősen nőtt a májusi szintekhez képest.
Több spanyol és olasz nagybank is kihasználja a rendelkezésére bocsátott teljes összeget az Európai Központi Bank olcsó, hosszú lejáratú hitelprogramjának, a TLTRO-nak a keretében, így például az UniCredit és leánybankjai is lehívták a maximális, 94,3 milliárd eurós keretet – írja a Bloomberg.
Matolcsy György jegybankelnök szerint az euró nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásáokat, nem tudott a dollár kihívójává válni - mondta egy interjúban. A jelenlegi euróövezet nem alkalmas a felmerült problémák megoldására, ezért Matolcsy szerint a közösség átalakulhat a jövőben - három utat is felvázolt, egyik sem a jelenlegi EU megerősödését vetíti előre. A kétsebességes Európában ugyan szorosabban integrálódhatnak a magországok, de a legtöbb tagállam csak lazán kapcsolódni a közösséghez.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Az amerikai légierő támaszpontjait pásztázták.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
