A jelenleg tapasztalt magas infláció minden bizonnyal átmeneti lesz, ezért el kell kerülni az idő előtti kamatemelést - ismételte el az EKB mantráját ezúttal Pablo Hernandez de Cos, a jegybank döntéshozója. Ma a központi bank alelnöke, Luis de Guindos is megszólalt: ő az omikron miatt növekvő kockázatokról beszélt.
Elindult az infláció a világon és Magyarországon is, ilyen környezetben pedig érdemes egy időre elfelejteni azokat az eszközöket, amelyek fix hozamot adnak, mert ezeket megeszi az infláció. Török Lajos, az Equilor Befektetési zrt. vezető elemzője A Portfolio Private Investor Day 2021 online rendezvényén kifejtette: a szuperállampapír sem olyan vonzó már, éppen emiatt. Vannak azonban más befektetési lehetőségek.
Pénteken 368-as szintig ütötték a forintot a rossz nemzetközi hangulat közepette, és ha ez kitart ezen a héten is, akkor a magyar deviza jegyzése elérheti a karnyújtásnyira levő történelmi mélypontot az euróval szemben (369,59). A Magyar Nemzeti Bank múlt héten sokkal rugalmasabbá tette az eszköztárát, az egyhetes betéti tender kamatának leválasztása az alapkamattól (és az ajánlatok korlátlan befogadása) ismét irányadóvá tette az eszközt, azaz a jegybank akár hetente változtathat az effektív kamatszinten. Az egyhetes betéti tenderre csütörtökön kerül sor, de más izgalmakat is tartogat a hét - az Egyesült Államokból és az EU-ból is fontos konjunktúra-adatok érkeznek.
Megérkezett az Európai Bizottság őszi előrejelzése a tagállamok gazdasági növekedésére és egyéb makroadatokra vonatkozóan. Az összes tagállam adatsorából az látszik, hogy Magyarország GDP-növekedése idén a kontinens élmezőnyében lehet, és még jövőre is a felső harmadban leszünk, de 2022-ben már több olyan tagállam is lesz, amely a magyar növekedéshez hasonló mértékben nő majd. Az inflációban még jövőre is cél fölötti szintet vár a Bizottság.
Tízéves csúcsokat dönt az infláció a legnagyobb gazdaságokban, a termelői árak emelkedése pedig 40-50 éve nem látott szinten van. Az energiaválság az egekbe lökte az árakat, több vállalat termelése ideiglenesen leállt a kimaradó energiaszolgáltatás miatt. A magas lakossági árak lassuló aktivitással járnak, ahogy a koronavírus-járvány ismét erőre kapott, a gyárak pedig ellátási gondok miatt nem tudnak termelni. A helyzetet szállítási és strukturális hiánytünetek is nehezítik. A GDP-adatok a harmadik negyedévben csalódást okoztak az Egyesült Államokban és Kínában is, utóbbi helyen szokatlan mértékben lassult a gazdaság. Sokak szerint ez még csak a kezdet: az áremelkedés nem enyhül, miközben a gazdasági növekedés elapad, így beköszönt a lakosság szegényedésével járó stagfláció. Ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki, a stagfláció réme valóban reális veszélynek tűnik, az amerikai, kínai és európai adatok mögé nézve azonban látszik, hogy egyáltalán nem fekete-fehér a helyzet.
A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) októberben 53,1 pontra emelkedett a szeptemberi 52,1 pontról, azaz a jelek szerint az elszálló áram- és gázárak egyelőre nem húzták le a magyar vállalatok saját üzleti helyzetükkel, kilátásaikkal kapcsolatos megítélést. Erre utal az is, hogy a felmérésben vizsgált részindexek nagyobb része nőtt szeptemberhez képest.
Közzétették az előzetes euróövezeti októberi inflációt pénteken, az áremelkedés messze meghaladta az elemzői várakozásokat, és tovább gyorsult a szeptemberi szintről. A GDP-adatot is közzétették, a vártnál nagyobb mértékben nőtt az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben, így egyelőre a stagflációs félelmek alaptalanok.
Közzétették a tagállami statisztikai hivatalok Németországban és Olaszországban a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A német gazdaság növekedése gyorsult a harmadik negyedévben, de így is jócskán elmarad az elemzői várakozásoktól. Olaszországban eltérő dinamikát látunk: enyhén lassult a teljesítmény, de ezzel is bőven pozitív meglepetést okozott.
Várakozások felett teljesített a francia gazdaság a harmadik negyedévben, a növekedés felülmúlta az elemzői várakozásokat és a második negyedéves növekedést is.
Elszállt a spanyol infláció októberben, a fogyasztói árindex 1%-ponttal haladta meg az elemzői várakozásokat. Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának inflációs folyamata kedvezőtlen képet fest az eurózóna átlagos inflációs kilátásairól.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Amerika hegemón szerepének kialakulásával, tehát 1989-1991 után, az EU előtt folyamatosan két jövőkép lebeg. Az első szerint feladja nagyhatalmi törekvéseit, azonosítja Amerika nagystratégiájának Európára vonatkozó részeit, majd ezekre megvalósítható, hatékony és együttes válaszokat talál. A második esetén elszenvedi a 2020-as évek amerikai stratégiai döntéseinek következményeit, ahogy eddig is tette, írja friss cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Erős gazdasági teljesítményt mutatnak a friss beszerzésimenedzser-indexek az Egyesült Királyságban októberben, mind a szolgáltatószektor, mind a feldolgozóipar bőven a várakozások felett növekedik a vállalatvezetők megítélése szerint.
Az eurózóna ipara a várakozásokhoz képest jobban, a szolgáltatószektor viszont rosszabbul teljesít az IHS Markit friss beszerzésimenedzser-indexei szerint.
Szeptemberben Magyarországon 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, de voltak országok az Európai Unióban, ahol még a magyarnál is jelentősebb mértékű volt az éves áremelkedés az Eurostat friss közlése szerint. Az eurózónában 3,4% volt az áramelkedés mértéke, amely megfelelt az előzetes becslésben közölt számnak.
A vártnál erősebben nőtt az euróövezet ipara éves összevetésben augusztusban, ami a félkész termékek és a nem tartós fogyasztási cikkek növekvő termelésének köszönhető.
Az Európai Központi Bank friss jelentése szerint örökre megváltoztathatta a koronavírus az európai háztartások fogyasztási szokásait – számol be a hírről a Bloomberg.