A kata-átalakítás, az infláció és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt hatásairól beszélt Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke az RTL Klubnak. Az érdekképviseleti vezető szerint nagyon rossz a széljárás.
Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban - jelentették be hétfőn Berlinben.
Franciaország növeli a gázszállításait Németországnak, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra szükség lenne télen - jelentette be a francia államfő hétfőn.
Többet tartanak zárva a strasbourgi múzeumok októbertől, hogy így spóroljanak az energiával - jelentette be a Franciaország keleti határánál fekvő város polgármestere.
„Szerencsés” az a vállalkozó, amely „csak” 3-4-szeresére emelkedő, de legalább fix áras gázszámlával kalkulálhat tavalyhoz képest. A cégek jelentős része azonban 5-10-szeres gázáremelkedéssel kénytelen megküzdeni. Év végén, a jövő év elején tetőzhet az energiaválság, addig pedig a vállalkozói szövetségek szerint nem lehet más a cél, mint a lehető legtöbb céget életben, vagyis működőképes állapotban tartani. Ez még állami segítség mellett sem ígérkezik majd könnyűnek, a második félévben óhatatlanul jönnek majd a működési szüneteltetések, csődök és az ezzel együttjáró elbocsátások. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára beszélt minderről a Portfolio-nak.
A múlt hét végén a G7 pénzügyminiszterek Oroszország olajkivitelére, az Európai Bizottság pedig a gázexportjára kezdeményezte ársapkák bevezetését. Mindkét felvetés meglehetősen vérszegény.
Pénteken jelentette be Oroszország, hogy nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, a hírből már borítékolható volt, hogy most a hét elején ismét emelkednek majd a gázárak, ami be is következett.
Az orosz gázszállítás Európába az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül nem indul újra teljes mértékben, amíg a nyugat fel nem oldja a Moszkva ellen alkalmazott szankciókat - közölte Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője.
Pénteken jelentette be Oroszország, hogy az előzetes várakozásokkal szemben, állítólagos olajszivárgás miatt nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, ennek hatására óriásit ugrott a gázár ma reggel. Már érkeznek is az első javaslatok a helyzet kezelésére, a cseh vezetőség többek között az energiaigény csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásokra, az atomenergiára és a szénre vonatkozó árplafonok bevezetését javasolja.
Szombaton mintegy 70 ezren vonultak ki Csehország fővárosában, Prágában, hogy a NATO, az EU és az Oroszországgal szembeni szankciók ellen tüntessenek, és új megegyezést követeljenek Moszkvával – írja a The Guardian.
Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.
Nehéz tél elé néznek az európaiak, mivel Oroszország tudatosan csökkenti az országa olaj- és gázexportját - mondta Volodimir Zelenszkij szombat este a Reuters beszámolója szerint.
Az önkormányzatok tízszeres áron kapják az új ajánlatokat az energiabeszerzéseikre, ha egyáltalán kapnak. Ezért összefogást sürgetnek, egységes stratégia kialakítását, valamint az állam közbelépését. Ha ugyanis nem jutnak gázhoz, vagy csak megfizethetetlen áron, akkor azt a közszolgáltatások sínylik meg, így például a közvilágítás, vagy az önkormányzati fenntartású intézmények. Az egyik megoldás így például a fagyszünet.
Svédország rendkívüli likviditási támogatás nyújtásáról döntött, amelyet az áramtermelők kapnak. Magdalena Andersson miniszterelnök indoklása szerint ugyanis az orosz gázszállítások leállítása már a pénzügyi rendszerben is komoly feszültséget okozhat, az energiacégek ugyanis tovább fertőzhetik a bankokat tömeges és sorozatos nemteljesítés esetén.
Joe Bidennek a novemberi választások, az Európai Uniónak az energiaválság miatt, Iránnak pedig a gazdasági válsága miatt van szüksége arra, hogy végre megegyezzenek az atomalku kérdésében. Az atomalku létrejötte lehetőséget biztosítana az iráni gazdaság fellendüléséhez, cserébe pedig az Unió hozzáférhetne az iráni kőolajhoz a tél beállta előtt.
Akár az augusztusban látott csúcsokat is visszatesztelheti a földgáz világpiaci ára azt követően, hogy az oroszok pénteken bejelentették, hogy a tervekkel ellentétben mégsem indul újra az Északi Áramlat-1 vezetéken a szállítás – írja a Bloomberg a Goldman Sachs elemzése alapján.
Az Európai Unió "jól fel van készülve" arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítaná az Európába irányuló földgázszállítást, köszönhetően tárolási kapacitásainak és az energiatakarékossági intézkedéseknek - jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa.
A globális elit világa és a való világ realitása közötti szakadék egyre nagyobb. A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít.
Az orosz gázellátás csökkenése újabb ellátási válsággal fenyegeti az autóipart: a chiphiány után üveghiány léphet föl, az üveggyártáshoz ugyanis nagy mennyiségű energiára van szükség – írja az Infostart.
Ritkán olyan izgalmas az MNB negyedévente megjelenő Hitelezési felmérése, mint a legújabb, amelynek eredményeit pénteken mutatták be a jegybank szakértői. A bankok az MNB-nek adott válaszaik alapján a hitelkereslet visszaesésére, a hitelezési feltételek szigorítására, a beruházási célú hitelek súlyának csökkenésére és a hitelportfóliójuk minőségének a romlására számítanak. Az egyre sötétebb kilátások mögött nagy arányban az infláció, az emelkedő kamatkörnyezet és legfőképpen az energiaválság áll.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
