Sok devizahiteles kíváncsi arra, hol tud utánanézni az elszámolásokról, a forintosításról és a "fair bankrendszerről" szóló szabályoknak. Amellett, hogy május 31-éig naponta egy friss cikkben ismertetjük ezeket, az alábbiakban felsoroljuk a törvényeket, amelyekben a Google segítségével egyéb részleteknek is utána lehet nézni. Holnap a rendeletek következnek.
Március 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla pénteken a K&H Bank Zrt., a KDB Bank Európa Zrt., az NHB Bank Zrt., korábbi nevén az Evobank Zrt. és a Porsche Bank Zrt. devizahiteles perében.
160 forintos folyósítási árfolyam, 7%-os THM - egy tipikus frankhiteles nagyjából így vette fel annak idején jelzáloghitelét. A kamatszint az eredeti közelébe fog csökkenni a forintosítás után, nagyjából 60%-os árfolyamveszteséget azonban le kell nyelniük a frankhiteleseknek. A múltbeli túlfizetések miatti elszámolások azonban ennek közel felét eltüntetik, így a jelenlegihez képest alacsonyabb, az eredetihez képest magasabb lehet a törlesztőrészlet.
Leginkább az izgatja most a devizahiteleseket, mennyivel fog csökkenni a tartozásuk a március-áprilisban a banktól érkező elszámolási levél alapján. Az átlag valahol 20% körül lehet, azonban sokan lesznek, akiknek ettől jelentősen elmarad a teherkönnyítésük, így nem árt a negatív élményre is felkészülni.
Félrevezető eredményt adhatnak a csupán néhány alapvető hiteladatot figyelembe vevő internetes kalkulátor-programok a banki elszámolások majdani mértékét illetően. A valós kalkulációt a hitelintézetek tudják elvégezni, az elszámolás helyességét ugyanakkor az MNB szigorúan ellenőrzi majd - óv friss közleményében az MNB.
A Portfolio ugyanerre hívta fel a figyelmet múlt heti cikkében:
A devizaalapú hitellel rendelkezők döntő többsége várhatóan megkapja április 30-áig az elszámolásról szóló tájékoztatást. Egy MNB-rendelet arról is rendelkezik, hogy meddig kell a bankoknak teljesíteniük a jóváírást. A jogszabály alapján legkésőbb május 22-e ez a dátum.
Az árfolyamrésnél is nagyobb összeg ütheti a markát a devizahiteleseknek az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően kamatemelések érvénytelensége miatt. A Kúria június 16-ai jogegységi határozatát az első elszámolási törvény tette a bankok számára igazán végzetessé.
2014. június 16-án derült ki, hogy a Kúria szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis a különnemű (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási) árfolyamok alkalmazása a devizában fennálló fogyasztói kölcsönszerződéseknél. A folyósított forintösszegnek tehát nagyobbnak, a törlesztőrészleteknek viszont kisebbnek kellett volna lenniük. A "tisztességtelen" különbözet most az adóst illeti.
Első fokon részlegesen pert nyert az OTP Lakástakarék Zrt. a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen indított perében.
A nagybankok közül utolsóként ma a CIB Bank is közzétette, mekkora vesztesége (céltartalék-képzése) származhat a devizahiteles elszámolásokból. A bankok csak ezekben a hetekben futtatják le rendszereiken ügyfelenként az elszámolásokat, így egyelőre inkább előzetes becslésekről, mint teljesen pontos adatokról van szó. Mindenesetre nagyjából már megvan, melyik bank mekkora összeget kénytelen visszafizetni devizahiteleseinek, mutatjuk tehát a számokat.
Közel 85 milliárd forintos veszteséget szenvedett el 2014-ben a CIB Bank, amelynek tekintélyes része a devizahiteles elszámolásból származott. A részletes magyar adatokat még nem ismerjük, de egy érdekességre felfigyeltünk az olasz tulajdonos tegnapi prezentációjában: hemzseg az "excluding Hungary" megjegyzésektől. Ennek persze nyomós oka van.
Miért jár vissza pénz a deviza- és forinthiteleseknek az egyoldalú kamatemelések miatt? Az első elszámolási törvény szerint azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek nem felelnek meg hét fontos elvnek. Most összefoglaljuk, mi ez a hét elv, amelyeket bőven a lakossági devizahitelezés befejeződése után, csak 2012-ben fektetett le a Kúria. Utólag olyan szabályok alapján vonják tehát felelősségre a bankokat, amelyeket korábban nem ismertek.
Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük. A Portfolio május végéig tartó cikksorozatban mutatja be a három említett folyamattal kapcsolatos tudnivalókat - az első héten vagyunk túl.
Ezermilliárdos nagyságrendű az a veszteség, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. Mutatjuk, mekkora a kettő különbözetéből fakadó nyereség.
Három szempontból is fontos dátum 2015. február 1-je a devizahitelesek számára: 1. kamatostul visszatérítik a bankok az ügyfelek árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések miatti múltbeli túlfizetését, 2. megtörténik a jelzáloghitelek forintosítása, 3. indul a fair banki kamatrendszer. A ma hatályba lépő változásokról március-április folyamán küldenek postai tájékoztatást a bankok a devizahiteleseknek, a változások mindegyike pedig májustól lesz érzékelhető a törlesztőrészletekben. A Portfolio azonban úgy értesült, és a friss statisztikák is árulkodnak róla, hogy "önszorgalomból" több bank is visszacsökkentette már a devizahitelek kamatát.
Február elsejétől nem lesz deviza alapú lakáshitel, és más típusú devizahitel Magyarországon, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára. Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés.
Fontos hét kezdődött a devizahitelesek életében: február 1-jén, vagyis vasárnap lesz az elszámolás és a forintosítás fordulónapja, és hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A részletes tájékoztatást március-április folyamán küldik ki a bankok postai levélben, az első, teljesen új törlesztőrészletet pedig májustól kell fizetni.
Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.
Működésének közel három éve során, 2014 végéig 14 ezer ingatlant vásárolt meg a Nemzeti Eszközkezelő a bajba került jelzáloghitelesektől összesen 52,4 milliárd forintért. Ezzel eddig 113,5 milliárd forintnyi adósságtól szabadították meg őket, bérleti jogot biztosítva nekik korábbi lakásukban. A társaság sajtóbeszélgetésén számos érdekes adatot ismertettek. Elhangzott: a 25 ezres, idén betöltendő kvótát megnövelve akár 50 ezres lakásszámot is tudnának kezelni.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
