Megválasztották Srí Lanka új elnökét
Ranil Vikremeszinghe ügyvivő elnököt és miniszterelnököt választotta meg államfőnek a Srí Lanka-i parlament szerdán.
Ranil Vikremeszinghe ügyvivő elnököt és miniszterelnököt választotta meg államfőnek a Srí Lanka-i parlament szerdán.
Srí Lankán ideiglenesen Ranil Vikremeszinghe kormányfő tölti be a megüresedett államfői tisztséget – közölte pénteken a miniszterelnöki hivatal. Jövő héten a parlament a tervek szerint megválasztja az ország új elnökét.
Kevesebb mint két hónappal az újraválasztása után Emmanuel Macron elveszíti az irányítást a francia nemzetgyűlés felett, miután a rivális pártok erős teljesítményt nyújtottak - írja a BBC.
Recep Tayyip Erdogan török államfő csütörtökön hivatalosan is bejelentette indulási szándékát a 2023 júniusára kiírt elnökválasztáson.
Bajram Begaj vezérkari főnököt választotta meg szombaton az albán parlament az ország új elnökének.
A gerillából lett közgazdász, majd bogotái polgármester, Gustavo Petro nyerte az elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulóját Kolumbiában, ellenfele pedig meglepetésre Rodolfo Hernández üzletember lesz a három hét múlva esedékes második fordulóban.
Elsöprő győzelmet aratott a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson ifjabb Ferdinand Marcos, az egykori diktátor fia és Sara Duterte, a leköszönő elnök lánya, így ők lesznek a délkelet-ázsiai ország következő vezetői elnökként és alelnökként – derült ki a kedden nyilvánosságra hozott előzetes eredményekből.
Harminchat év után ismét átveheti Fülöp-szigetek vezetését az ország egyik legbefolyásosabb családja, ugyanis az 1986-ban elűzött diktátor, Ferdinand Marcos fia a kimagasló esélyese a hétfői elnökválasztásnak. Az ifjabb Marcost közvetve a jelenlegi államfő – a drogdílerekkel szembeni háborúját kísérő túlkapások miatt jelentős nemzetközi bírálatot kapó, autoriter kormányzást megvalósító – Rodrigo Duterte is támogatja, hiszen lánya Marcos alelnökeként indult a választáson. Az új elnök legfőbb külpolitikai feladata az lesz, hogy miként alakítja országa Kínával való kapcsolatát. Marcos győzelme esetén várhatóan folytatja elődje politikáját, és a Dél-kínai-tenger térségét övező területi vitákat nem kiélezve próbál majd Peking kedvében járni, ami kellemetlenül érintheti az ország hagyományos szövetségesét, a kínai befolyás régióbeli erősödésétől tartó USA-t.
Beiktatták hivatalába szombaton Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Marine Le Pen hatalomra kerülése esetén szorosabb kapcsolatokat szorgalmazna a NATO és Oroszország között - nyilatkozta a francia elnökjelölt egy sajtótájékoztatón
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Vasárnap nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is parlamenti választást tartanak, sőt, déli szomszédunknál elnökválasztásra is sor kerül. Az elnökválasztás toronymagas esélyesének az államfői posztot 2017 óta betöltő Aleksandar Vucic számít. A parlamenti választás vonatkozásában ugyanez mondható el Vucic jobboldali pártjáról is, amely 2012 óta van kormányon. Elemzők szerint előfordulhat, hogy az Orbán Viktor egyik fő régiós szövetségesének számító, országában hibrid rezsimet kiépítő Vucic a választások után enged az EU nyomásának, és az EU-tagjelölt országát az uniós külpolitika irányaihoz igazítva csatlakoztatja az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókhoz. Egyedüli európai országként ugyanis Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, ami a választások előtt nem is lett volna túl kifizetődő a kormányzó párt számára, miután a szerb közvélemény jelentős része Moszkva álláspontját támogatja Ukrajna kérdésében.
A 2002-ben önálló országgá váló Kelet-Timor államfője lenne ismét a Nobel-békedíjas Jose Ramos-Horta. Az ország Indonéziától való függetlenségéért küzdő mozgalom egykori vezéralakja a 2007-2012 közötti elnöksége után másodszor indul el újra az államfői posztért a félelnöki berendezkedésű országban. A 2012-es sikertelen újrázási kísérletével szemben a mostani elnökválasztáson jelöltségét támogatja Xanana Gusmao, a függetlenségi mozgalom másik hőse, az ország első államfője, aki az ország egyik legfőbb pártjának vezetője. Gusmao a támogatásért cserébe az előrehozott parlamenti választás kiírását kéri Ramos-Hortától annak választási győzelme esetén. Gusmao célja feltehetően az, hogy a 2007-2015 közötti miniszterelnöksége után ismét átvegye a kormány vezetését, amivel fel tudná gyorsítani az utóbbi időben megakadt nagyszabású gáz- és olajipari beruházás megvalósítását. Új mezők kitermelés alá vonása nélkül ugyanis súlyos költségvetési problémák merülnének fel az országban, miután az állami bevételek túlnyomó részét a gáz- és olajbevételek biztosítják.
Április harmadikára írta ki a szerb elnökválasztást Ivica Dacic leköszönő házelnök szerdán Belgrádban. A szerbiai szavazás tehát egybeesik a magyarországi országgyűlési választásokkal. A választás legnagyobb esélyesének a hivatalban lévő államfőt, Aleksandar Vucicot tartják, noha a politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy indulna a választáson. Az általa vezetett Szerb Haladó Párt március 7-i ülésén határozzák meg, ki is lesz az indulójuk, ám szinte biztosra vehető, hogy Aleksandar Vucicot fogják jelölni.
Elnökválasztást tartanak ma Costa Ricában, amelynek egyik fő esélyese José Maria Figueres, a Világgazdasági Fórum (WEF) volt vezérigazgatója, aki 1994 és 1998 között már volt a prezidenciális berendezkedésű ország államfője. Kampányában üzletbarát kormányzatot ígért az utóbbi években súlyos adóssággondokkal küzdő, azonban a térségbeli országokhoz képest stabilabb politikai és gazdasági helyzettel bíró, ezért gyakran Közép-Amerika Svájcaként emlegetett, hadsereg nélküli országban. Az új elnök kormányzatának egyik fő feladata az lesz, hogy végrehajtsa a tavaly felvett 1,8 milliárd dolláros IMF-hitel lehívásához szükséges fiskális megszorításokat, ami nem lesz egyszerű menet, hiszen 2020 őszén évtizedek óta nem látott tüntetések törtek ki az országban a szociális kiadások tervezett megkurtítása miatt.
Kegyelmet adna Donald Trump volt amerikai elnök azoknak az embereknek, akiket az amerikai törvényhozás épülete ellen 2021. január 6-án elkövetett támadással összefüggésben bűncselekményekkel vádolnak, ha indulna az elnökválasztáson és nyerne 2024-ben. Egyes értékelések szerint a volt elnök ezzel erős utalásokat tett visszatérési szándékaira.
A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve, 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
