Megkezdődött az előrehozott elnökválasztás vasárnap reggel Kazahsztánban, a csaknem 12 millió szavazásra jogosultnak Kaszim-Zsomart Tokajev államfő utódát kell megválasztania. A választás esélyesének maga Tokajev számít, öt kihívóját nem tartják esélyesnek arra, hogy bármelyikük több voksot tud szerezni a 69 éves jelenlegi államfőnél.
Nem fogja Donald Trumpot támogatni Steve Schwarzman, a Blackstone vezérigazgatója, a Republikánus Párt egyik legnagyobb pénzügyi támogatója a 2024-es elnökválasztás előválasztási szakaszában – írja a CNBC.
A hivatalos részeredmények alapján biztosnak mondható, hogy a függetlenként induló baloldali Natasa Pirc Musar nyerte meg a szlovéniai elnökválasztás második fordulóját - ő lesz az ország első női elnöke.
Jair Bolsonaro hivatalban lévő brazil elnök felszólította támogatóit, hogy oldják fel a brazil utak lezárását, a "törvényes tiltakozásokat" azonban támogatta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem döntött még arról, hogy indul-e a 2024-es orosz elnökválasztáson – közölte újságírói kérdésre egy mai sajtótájékoztatón Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő.
Október 30-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. A tét az, hogy ki fogja vezetni a világ 12. legnagyobb gazdaságát, amelynek fontos szerepe van Dél-Amerika stabilitása szempontjából. Azonban Brazíliában az instabilitás jelei mutatkoznak: a két jelölt nagyon durva kampányt folytatott egymás ellen, Bolsonaro egy szövetségese pedig fegyverrel támadt az őt letartóztatni kívánó rendőrökre. Mivel a jelenlegi elnök korábban utalt rá, hogy nem fogja elfogadni az eredményt, ha nem ő nyer, sokan attól tartanak, hogy Lula győzelme esetén elszabadult a pokol Brazíliában.
Szinte döntetlenre áll a vasárnapi brazil elnökválasztás, a két esélyes jelölt nagyjából ugyanannyi szavazatot kaphat – derül ki egy szombaton megjelent közvéleménykutatásból.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ország következő száz évét meghatározó terveiről és egy olyan új alkotmányról beszélt pénteken, amely szerinte garantálni tudja majd az állampolgárok jogait, ezen belül a szabadságjogait.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében azt jártuk körbe, hogy a magyar gazdaság különböző érintettjei mit gondolnak az euró bevezetésről. A témával kapcsolatban Beke Károlyt, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az USA-ban tartandó félidős választásokról lesz szó. Egyebek mellett arról beszélgetünk Kiss Csabával, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével, hogy az egyre népesebb latinó közösség politikai preferenciájának változása miképpen befolyásolhatja a szavazás eredményét.
Az esküdtszék minden vádpontban ártatlannak mondta ki az FBI félrevezetésével vádolt Igor Dancsenko-t, a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról szóló magánjelentés, a Steele-dosszié elsőszámú forrását.
Alexander Van der Bellen hivatalban lévő osztrák államfő győzelmét jelzik előre a vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll).
Brazíliában vasárnap megkezdődött az elnökválasztás első fordulója, a voksolás favoritjának a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő számít a hivatalban lévő, jobboldali Jair Bolsonaróval szemben.
Október 2-án rendezik az elnökválasztás első fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. Lula hónapok óta biztosan vezet a közvéleménykutatásokban, Bolsonaro és hívei azonban nem hisznek a felméréseknek, az elnök pedig arra is utalt, nem fogja elismerni a választások végeredményét, ha nem ő győz. Különösen az Egyesült Államok figyeli aggodalommal a brazíliai elnökválasztást, amelynek akár már első körében győzhet a volt államfő, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy az egykori százados, az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát dicsőítő Bolsonaro mire lesz képes a hatalom megtartása érdekében.
A libanoni parlament elnöke kedden összehívta a törvényhozókat, hogy megválasszák az ország következő elnökét. Nabih Berri közölte, hogy a parlament csütörtökön ül össze.
Liz Truss megválasztása után, immáron mint az Egyesült Királyság miniszterelnöke mondta el a győzelmi beszédét. Beszédében kitért elődje, Boris Johnson kormányzására is, illetve erőteljes vállalásokat is tett. Legfontosabb céljaként az energiaválság megoldását és az adócsökkentést tűzte ki a 2024-ig tartó két éves mandátuma idejére.
Az Ukrinform értesülései szerint Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentette, 2022 őszén választásokat fognak tartani az országban, mivel véleménye szerint az ország előtt álló kihívásokat csak egy olyan kormány kezelheti, amely élvezi a nép bizalmát.
A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva.