A többszörös eredménytelen szavazási fordulók után a parlamenti pártok újabb mandátum elvállalására kérik a hét év után távozásra készülő Sergio Mattarella államfőt - jelentették be a frakcióvezetők szombaton.
Az olaszországi elnökválasztás hatodik eredménytelen parlamenti fordulójával egy időben, péntek este Matteo Salvini, a Liga vezetője és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az államfőjelölt személyéről, aki nő lesz.
Nem volt meg a szükséges számú szavazata egyik jelöltnek sem az olasz elnökválasztás harmadik, szerdai fordulójában.
Hétfőn, január 24-én délután kezdődik a római parlamentben az olasz államfőválasztás többfordulós procedúrája, de még mindig nem tudni, hogy ki lehet a legfőbb közjogi tisztség esélyese, mert szombaton Silvio Berlusconi egyértelmű nemet mondott, vasárnap esti sajtótájékoztatóján pedig Matteo Salvini, a Liga vezetője (képünkön balra) hangsúlyozta azt, hogy veszélyes lenne, ha a gazdasági válság mellett távozna a miniszterelnöki tisztségből Mario Draghi volt EKB-elnök (képünkön jobbra) és „átülne” az államfői tisztségbe.
Ismét áll a bál az olasz nagypolitikában. Bár ez önmagában nem lenne újdonság, az utóbbi egy évben mégis egyfajta stabilitás és kiszámíthatóság járta körbe a római kormányzást, amely jelentős részben a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormánynak köszönhető. Most azonban nagy kihívás elé került a törékeny kormánykoalíció, ugyanis államfőt kell választani az ország élére, miután hamarosan lejár Sergio Mattarella hétéves mandátuma, még egy ciklust pedig nem akar vállalni. Egyelőre úgy tudni, hogy Mario Draghi és az olasz politika régről ismert figurája, Silvio Berlusconi ambicionálják a pozíciót. Megválasztásuk azonban egyáltalán nem biztos, illetve amennyiben mégis megtörténik, az könnyen egy olyan politikai láncreakciót indíthat be, amelybe az egész olasz politikai élet beleremeghet.
Bill Clinton egykori főtanácsadója, Dick Morris szerint jó esély van arra, hogy Hillary Clinton 2024-ben indul az elnökválasztáson, ha a demokraták elveszítik a Kongresszust a novemberi félidős választásokon - számolt be a brit Daily Mail.
Egy szerdán megjelent felmérés szerint a francia elnökjelöltek közti küzdelemben csökkent Emmanuel Macron államfő előnye a többi jelölthöz képest, s a második fordulóban holtversenyen alakulna ki közte és Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje között, ha most tartanák az elnökválasztást.
A chilei baloldali Gabriel Boric nyerte meg az ország elnökválasztásának második fordulóját vasárnap
Elhunyt 98 éves korában Robert Dole volt amerikai szenátor és republikánus párti elnökjelölt, aki 1996-ban az akkor hivatalban lévő Bill Clinton elnök ellen szállt harcba - közölte vasárnap Elizabeth Dole, a politikus felesége Twitter-oldalán.
Egy líbiai bíróság érvénytelenítette csütörtökön a központi választási bizottság azon döntését, hogy Szaif al-Iszlám Kadhafi, a néhai diktátor fia nem indulhat a december 24-ére kitűzött elnökválasztáson - jelentették helyi médiumok.
A Kreml vezetője egy moszkvai befektetési fórumon fejtette ki véleményét Biden újraindulással kapcsolatos kijelentéseiről, illetve saját jövőjéről is beszélt.
Eric Zemmour a közösségi médián keresztül jelentette be hivatalosan, hogy megméretteti magát az áprilisban esedékes elnökválasztáson – írja a Politico.
A baloldali elnökjelölt, Xiomara Castro vasárnap bejelentette, hogy megnyerte a közép-amerikai Hondurasban tartott hétvégi elnökválasztást – írja a Reuters.
A drogkereskedőkkel, köztük a hírhedt mexikói sinaloai kartellel is összejátszó, egyfajta narkóállamot kialakító hondurasi kormányzó párt 12 éves uralmának vethet véget a közép-amerikai ország mai elnökválasztása. Jó esélye van ugyanis a győzelemre a baloldali összefogás jelöltjének, aki egy korábbi, puccsal eltávolított államfő felesége, és így az ország első női elnöke lehet. A hondurasi elnökválasztás két szempontból is fontos az Egyesült Államok számára: a latin-amerikai állam egyrészt az USA déli határainál megjelenő migránskaravánok legfőbb küldő országának számít. Másrészt a baloldali elnökjelölt közelítené Pekinghez országát, amely eddig nem Kínával, hanem Tajvannal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. A Peking által érvényesített „egy Kína elv” miatt így könnyen lehet, hogy újabb ország ismeri el Tajvan helyett Kínát, ami Peking befolyását erősítené a hagyományosan az USA érdekövezetének számító Közép-Amerikában.
Rumen Radevet hirdette ki a bulgáriai elnökválasztás győztesének kedden a bolgár központi választási bizottság, az alelnök pedig ismét Ilijana Jotova lett.
Egy hét múlva tartják az elnökválasztást a közép-amerikai Hondurasban, amely azon kevés országok közé tartozik, amely elismeri a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant. A jelenlegi jobboldali vezetést kihívó baloldali Xiomara Castro azonban nyitna a Kínai Népköztársaság felé – írja a Reuters.
Második fordulót kell tartani Chilében az elnökválasztáson, a vasárnapi első fordulóból a jobboldali José Antonio Kast és a baloldali, zöld Gabriel Boric jelölt jutott tovább - közölte vasárnap este a latin-amerikai ország választási bizottsága a szavazatok több mint 85 százalékának feldolgozása után.
Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő nem zárja ki, hogy indulna a következő, 2023 januárjában esedékes elnökválasztáson.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
