A mai napon végső szakaszába ér Donald Trump korábbi amerikai elnök első büntetőpere. A New York-i állami bíróságon zajló tárgyalás a védelem és a vád záróbeszédeivel fog befejeződni, majd az esküdtszék az instrukciókat követően visszavonul, hogy mérlegeljék: a republikánusok várható elnökjelöltje bűnös vagy ártatlan - írja a CNN.
Az északmacedón jobboldal elnök- és parlamenti választási győzelme után ismét feléledt a több évtizedes névvita a volt jugoszláv tagköztársaság és Görögország között a Macedónia/Makedónia földrajzi név használatáról. Az újonnan megválasztott jobboldali államfő hivatali esküje során ismét a „Macedónia” nevet használta a 2019-től hivatalos „Észak-Macedónia” helyett. Eközben a kis balkáni ország másik nagyobb szomszédjával, Bulgáriával is vitákat folytat, és mivel Görögország és Bulgária jóváhagyása is szükséges Észak-Macedónia EU-csatlakozásához, ennek perspektívája még távolabb került.
Litvánia jelenlegi államfője, Gitanas Nauseda, jelentős előnnyel vezet az ország elnökválasztásának döntő fordulójában - írja a Reuters. Ingrida Simonyte, Litvánia miniszterelnöke, vasárnapi nyilatkozatában elismerte, hogy vereséget szenvedett.
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.
A konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg az észak-macedóniai parlamenti választást az előzetes eredmények szerint, és az elnökválasztáson is a konzervatív jelölt, Gordana Sziljanovszka-Davkova kapta a legtöbb szavazatot.
Joe Biden amerikai elnök szombat este a Fehér Házi Tudósítók Egyesületének éves vacsoráján kritizálta elődjét, leendő elnökválasztási vetélytársát, miközben az eseménynek helyet adó épületnél tüntetők őt bírálták, hogy támogatja Izrael háborúját a Hamász szélsőséges szervezet ellen.
Gordana Sziljanovszka-Davkova, a jobboldali ellenzék jelöltje szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztáson, ám második fordulóra is szükség lesz, amelyen a hivatalban lévő, baloldali Sztevo Pendarovszkival mérheti össze az erejét május 8-án.
A vád és a védelem képviselőjének nyitóbeszédével érdemi szakaszába lépett hétfőn New Yorkban Donald Trump büntetőpere, amelyet a volt elnök a tárgyalás előtt ismét Washingtonból irányított politikai eljárásnak nevezett.
Tegnap a demokratákhoz ezer szálon kötődő Kennedy család számos tagja bejelentette, hogy Joe Biden hivatalban lévő demokrata párti elnököt támogatják az Egyesült Államok idei választásán. A Kennedyk mindezt annak ellenére tették, hogy egyik testvérük, Robert F. Kennedy Jr. függetlenként aktívan kampányol Biden és a várható republikánus jelölt, Donald Trump ellenében - írja a CNN.
Az AP beszámolója szerint Joe Biden amerikai elnök lemaradhat a szavazólapokról Ohióban, hacsak az állam republikánus többségű törvényhozása nem menti fel a bejelentési határidő alól, vagy a Demokrata Párt nem hozza előre a konvencióját - közölte az állam választásait felügyelő hivatal.
Peter Pellegrini, a szlovák nacionalista-baloldali kormány jelöltje, győzött az ország elnökválasztásán. Ez a siker Robert Fico miniszterelnök pozícióit erősítette meg. Pellegrini 53,26 százalékos szavazati aránnyal verte meg Ivan Korcok nyugatbarát ellenzéki jelöltet, aki 46,73 százalékot ért el.
Petro Porosenko, Ukrajna korábbi elnöke, az Al Jazeera hírportálnak nyilatkozva kifejtette, hogy kész újra elindulni a választásokon, de ezt csak az Oroszországgal folytatott háború lezárultát követően tervezi megtenni, hangsúlyozva, hogy a győzelem elengedhetetlen feltétele a választási részvételnek - írta meg a Sky News.
Nebraska állam kormányzója a támogatását fejezte ki azzal a választási törvénymódosítással kapcsolatban, amely ismét a győztes mindent visz elv alapján osztaná ki az állam mind az öt elektori szavazatát. A változtatás Donald Trumpnak kedvezhet, ugyanis bár az államban a republikánusok számítanak egyértelműen a domináns erőnek, 2008-ban és 2020-ban egy nebraskai elektort a demokraták is bezsebeltek - írja a The Hill.
Március 23-án tartották a szlovák elnökválasztás első körét, amelyben váratlan mértékű vereséget szenvedett a kormánypártok jelöltje, Peter Pellegrini. A felmérések a hétvége előtt még rendre őt hozták ki győztesnek, aztán végül több mint 5 százalékkal maradt el a nagy győzelmet arató, az ellenzéki pártok által jelölt Ivan Korčok volt külügyminiszter mögött. A jelenség egyáltalán nem egyedi, sőt, már gyakorlatilag sorozatosnak tekinthető. Az elemzésben azt tekintjük át, hogy az első fordulós eredmények fényében milyen kilátásai vannak a jelölteknek a következő fordulóra, amelyre majd április 6-án kerül sor az országban.
Ukrajnában az alkotmánynak megfelelően ma, azaz március 31-én kellene megtartani a következő elnökválasztást. Az ország azonban a háborús állapot miatt nem tud eleget tenni ennek, ami komoly gondokat okoz a kormány legitimitását illetően. Kijev előtt olyan kihívások állnak, amelynek egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben meg tudnak felelni. Az pedig egyelőre nem is látható, hogy mikor kerülhet sor az eseményre.