A novemberben indult Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) program célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a korszerű és kimagasló minőségű digitális szolgáltatásokra. A Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét a Budapest Bank nyerte el elsőként.
A Világgazdasági Fórum (WEF) hosszú késésekkel és viszontagságokkal tarkítva idén is megjelentette Globális Versenyképességi jelentését, amely merőben más lett, mint a korábbiak. A legszembeötlőbb különbség, hogy 2020-ban nem készült versenyképességi rangsor. Ennek gyakorlati oka az, hogy csupán 37 országban (köztük Magyarországon) sikerült a tavaszi lezárások idején elvégezni azt a felmérést, amely a jelentés alapját képezi. Ettől függetlenül a kutatás szerkezetén valószínűleg egyébként is változtatni kellett volna.
A közösségi médiára, az online piacokra és egyéb digitális platformokra vonatkozó átfogó szabályozási javaslatokat terjesztett elő az Európai Bizottság – írja a Bruxinfo. Ha a javsaslatcsomagot elfogadják, az új szabályok a bigtech cégek, a Google, Apple, Facebook, Amazon és társai számára jelenthet óriási változásokat. Felelősségre vonhatóvá, bírságolhatóvá és szankcionálhatóvá válhatnak ezzel az eddig a szabályozók keze közül kicsúszó technológiai óriások.
A világjárvány olyan ügyféligényeket hívott életre és olyan folyamatokat hozott létre a pénzügyi intézményeken belül, amelyek szinte elképzelhetetlenek felhő nélkül, a terület rendkívül gyors fejlődésen megy keresztül – véli Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Becslések szerint 2022-re a kibertámadások gazdasági hatása elérheti a 8 ezer milliárd dollárt, az IT-biztonsági terület egyértelműen fókuszba került a nagyvállalati szektorban. A COVID-járvány hatására pár hónap alatt milliók rendezkednek be otthoni munkára és távtanulásra, és ezt a kibertér bűnözői is pontosan tudják: a pandémia miatti félelmeinket és zaklatottságunkat használják ki a csalók.
COVID-19 világméretű járványnak elsöprőbb hatása volt a gazdasági folyamatokra, mint eddig bármilyen más válságnak - csupán pár hét elég volt ahhoz, hogy minden ágazatban komoly károkat okozzon. A Liferay 2020 Review, 2021 Outlook címmel átfogó tanulmányt készített arról, hogy partnerei iparágait milyen mértékben érintette a kialakult járvány-helyzet.
Egy olyan konzervatív iparágban, mint amilyen az építőipar is, általában csak lassan integrálódnak az újítások, innovációk. Egy olyan váratlan helyzet azonban, mint a pandémia, óriási hajtóerőként működött, és több éves folyamatokat gyorsított fel. Persze egyszerűbb lenne, ha nem a legnagyobb pánikban, nyomás hatására, hanem még nyugodt körülmények között térne át a piac a magasabb fokú digitalizáltságra, de úgy tűnik hajlamosak vagyunk nehezített pályát választani a fejlődéshez. Az elmúlt pár hónapban elért eredményekről és a további szükséges lépésekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft régió igazgatóját.
Ez az interjú is az idén már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.
A jelenleg rekordmagasságban kereskedett tőzsdeindexek mellet mindenképpen fontos szelektíven megközelíteni a kockázatosabb értékpapírokat, az ESG-befektetések pedig jó kiindulópontot jelenthetnek - mondta el a Portfolio-nak Pleschinger Gyula Márk, az MKB Private Banking igazgatója. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a privátbanki szektor az idei, nehezített környezetben is képes volt 7% feletti növekedést produkálni, mely növekedés jelentős hányadát a második negyedévben indult piaci erősödésből fakadó átértékelés adja.
A pandémia alapvető változásokat hozott a kockázatitőke befektetési piacon, bár 2020-ban összességében csökkent az aktivitás, vannak olyan ágazatok, amelyek sikeresen vették az év kihívásait. Az első féléves adatok szerint a tőkebefektetések túlnyomó többsége az üzleti és ipari szolgáltatások, illetve termékek, az IT és fogyasztói elektronika, valamint kommunikációs ágazatba kerültek, ezekben költötték el a befektetések 79 százalékát.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.
Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.
Belép a NetPincér a gyorskereskedelem piacára: saját üzeleteikből szálltanak a jövőben alapvető élelmiszereket, tiszító-és tisztálkodái szereket.
A Szingapúri Monetáris Hatóság (The Monetary Authority of Singapore, MAS) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai napon együttműködési megállapodást írt alá a Szingapúr és Magyarország közötti FinTech innovációkkal kapcsolatos együttműködés erősítése érdekében - olvasható az MNB közleményében.
Az 1935-ben alakult cégcsoport új – és talán a lehető legjobbkor - üzleti modellje szerint a digitális átalakulásban segíti partnereit, és egyedi megoldásokat dolgoz ki technológiai, fejlesztési kihívásaikra - mondta a Portfolio-nak Ladislav Orenic a Fujitsu Channel Led Countries régiós vezetője.
A koronavírus okozta váratlan helyzet azokat a vállalkozásokat is rákényszerítette, hogy online csatornákra tereljék tevékenységüket, amelyek nem tartoztak az innovatív vállalkozások körébe, a NAV online számlázáshoz köthető határidői pedig gondoskodtak róla, hogy ne is térjenek le erről az útról. Mára nemcsak a számlázást sikerült teljesen digitális térbe terelni, de a piacvezető szolgáltató olyan ökoszisztémába szervezte a kkv-k működését segítő digitális megoldásokat, amely brutális változást hozhat a szektorban.
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Az idei évet nemcsak nehézségek jellemezték, hanem innováció, összefogás és párbeszédek is. A nemzetközi művész világ neves alakjai az Art Newspapernek számoltak be arról, hogy hogyan értékelik a több szempontból is meghatározónak tekinthető 2020-as évet, valamint, hogy véleményük szerint mire számíthatunk 2021-ben.
A fogyasztók már azonnal választ szeretnének kapni a kérdéseikre, mindannyian kiemelt figyelmet igényelnek a márkáktól, szolgáltatóktól. Sőt, szeretnének egyedit kapni. A vállalat szemszögéből ez felveti a kérdést: hogyan elégíthetők ki ezek az új fogyasztói igények? Milyen eszközökkel érik el a sikeres digitális vállalatok ügyfeleiket, hogyan válnak értékes adatforrássá a saját felületek?
Németország és a német vállalatok gőzerővel dolgoznak azon, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon 2050-re. Így van ez az Audinál is, amely az elmúlt években nagy hangsúlyt fektet az elektromobilitás irányába történő elmozdulásra. A német prémiumautó-gyártó víziója azonban túlmutat azon, hogy a jövőben minél több környezetbarát autót gyártson és értékesítsen a világban, az Audi minden gyárát karbon-semlegessé akarja tenni 2025-ig. Az ambiciózus célkitűzés felé jó úton haladnak, Brüsszel után idén októbertől már a győri telephely is szén-dioxid-semlegesen gyárt. Az ideáig vezető útról, a jelen és a jövő klímabarát megoldásairól az Audi TechTalk konferencia keretében beszélt a vállalat.
Látszólag komoly digitális ugrás zajlott le az elmúlt hónapokban a vállalatok életében, azonban ezek többsége csak a felszínt karcolta és olyan elkerülhetetlen lépéseket tartalmazott, mint az online kommunikáció megteremtése a távmunka elősegítéséhez. Ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd Kft. ügyvezetője szerint – bár az igény egyértelműen megvan – a strukturális folyamatok átalakítása és az ahhoz szükséges infrastruktúra megteremtése késéssel érkezik.
A versenyképesség szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettséggel, mert egyrészt előrejelzi annak várható jövőbeni alakulását, másfelől segít megérteni a jelenbeli fejlettség okait. E kapcsolat azonban nem lineáris. Az MNB Versenyképességi indexét és a gazdasági fejlettséget egyidejűleg vizsgálva az Európai Unióban öt, egymástól jól elkülöníthető országcsoport azonosítható, amelyek között a távolság nem egyenletes. Minél inkább meg kívánja közelíteni a magyar gazdaság fejlettsége a fejlett országokat, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség a versenyképesség javulásában. A tartós és egyenletes felzárkózás tehát teljes versenyképességi fordulatot igényel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
