A koronavírus azonnali következményei, mint a munkanélküliség emelkedése vagy az ipar leállása mellett van egy sor olyan terület, ahol legfeljebb csak találgatni lehet. Ha a finanszírozásunk veszélybe kerül, akkor könnyen lehet, hogy több év után ismét devizakötvényt kell kibocsátania az országnak, illetve az is előfordulhat, hogy a hitelminősítők a kilátásunk rontásával reagálnak majd elsősorban a megnövekedett politikai kockázatokra.
Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Eredményesen zárta Magyarország a magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását, a tranzakcióval a következő években több mint 42 milliárd forint kamatmegtakarítást ér el az állam - nyilatkozta Varga Mihály az MTI-nek.
Magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását hirdette meg az adósságkezelő egymilliárd amerikai dollár értékben kedden - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: a lépéssel amellett, hogy csökken a költségvetés kamatterhe, az államadósság devizaaránya és Magyarország stabilitása is javul.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Az utóbbi hetek kötvénypiaci szárnyalásának köszönhetően nem csak a magyar forintkötvények referenciahozama esett mélypontra, hanem a devizakötvényeink árfolyama is emelkedett. Így a másodpiaci árazások alapján most euróban például öt évre szinte nulla kamat mellett kaphatna hitelt Magyarország. Így pedig egyre kevésbé tűnik vonzónak a szuperállampapírra fizetett 5 százalékos éves kamat, de a korábbi drága dollárkötvényeink is rosszul mutatnak ebben a környezetben.
Egy 2014-ben kibocsátott dollárkötvény lejárata lesz esedékes hétfőn, a 4%-os éves kamatozású papírból december végén még bő félmilliárdos állomány volt a piacon. Az államnak biztos nem okoz majd gondot a pénz előteremtése, hiszen a kincstári egységes számlán ehhez bőségesen rendelkezdésre áll a szükséges forrás. Ezt követően az idén még egy devizalejáratunk lesz, egy hónap múlva az első jüankötvényünket kell visszafizetni.
Az utóbbi években látott pozitív folyamatoknak köszönhetően a jelenleg piacon lévő magyar devizakötvények árfolyama kivétel nélkül 100 százalék felett van. Persze így sem biztos, hogy érdemes eladni a befektetőknek a papírokat, hiszen ezek évente nem ritkán 6-8 százalékos hozamot garantálnak euróban vagy dollárban. A Templeton szerepe ma már minimálisra csökkent a magyar piacon, de a helyére léptek olyan külföldi befektetők, akik most learatják eddigi bizalmuk gyümölcsét.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
Az óvatosak táborához tartozunk az euróbevezetés terén, és az EU tagjaiként nyitottnak kell maradni a világ más térségei irányába is - hangsúlyozta a 16 régiós, illetve kínai jegybank vezetőinek mai budapesti találkozóján Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar és a kínai jegybankelnök beszédének főbb üzeneteiről külön cikkünk:
Több mint 3,8 milliárd eurónyi ajánlat érkezett be az ajánlattételi könyvbe az új magyar 7 éves eurókötvényre, amelyek közül a magyar állam 1 milliárd eurót fogadott el, azaz az ígéretnek megfelelően benckmark méretű lett az új magyar papír - írja a Reuters kötvénypiaci szolgáltatója, az IFR.
Már 2 milliárd euró feletti ajánlat van a könyvben a ma kezdődött magyar devizakötvény-kibocsátás során - értesült a Reuters. A hírügynökség értesülései szerint a hozam is kedvezőbb lehet az előzetesen kitűzöttnél.
A hétfői befektetői telefonkonferencia után ma délelőtt már indikatív felárat is adott a magyar állam a kibocsátani tervezett 7 éves eurókötvényre - tudta meg a Reuters kötvénypiaci információs szolgálata, az IFR. Eszerint a papírra a magyar állam az irányadó midswap felett (kb. 0,67%) 100 bázispontos felárat adna, azaz a tervek szerint mintegy 170 bázispont mellett vonnánk be 7 évre euróforrást. Nyilván a befektetői elvárások ezt módosíthatják még a tényleges kibocsátás során.
Hétéves eurókötvény eladásával kapcsolatban adott felhatalmazást az ÁKK befektetői találkozó lebonyolítására - értesült a Reuters. A hírügynökség sem tud egyelőre részleteket, de állítólag már ma kora délután megtarthatják a befektetői konferenciahívást.
Magyarország rövid távon nem tervez devizakötvény-kibocsátást - mondta a Reutersnek Réz András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese.
Az euróra való átváltás után 0,6% alatti hozamot sikerült elérni az új jenalapú szamurájkötvénnyel, így ez lett Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása - olvasható az ÁKK szerdai közleményében.
Akár már a jövő hónapban új szamurájkötvényt bocsáthat ki Magyarország a japán piacon - értesült több piaci forrásból a Reuters. A tranzakció részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de korábban már utaltak rá, hogy megint a jenalapú papírok felé fordulhatunk.
