Eddig nem dicsekedtek vele, de 2016 végén is vásárolt vissza devizakötvényeket az ÁKK a jegybank segítségével - tudta meg a Portfolio az adósságkezelőtől. A decemberi művelet forrása valószínűleg a földárverésekből befolyt összeg volt, amit a kormány dedikáltan az adósság csökkentésére kívánt fordítani.
A korábbi két felminősítés után meglepő lenne, ha a héten a Moody's nem minősítené fel Magyarországot - mondta Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte a devizakötvényekben való eladósodottság olcsóbb lehet az államnak, de kockázatosabb is, ezért továbbra is kiemelt szerepet kapnak a forint alapú állampapírok az államadósság finanszírozásában.
Az áprilisi 1,1 milliárd euró után májusban további közel 1 milliárd euróval estek Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel az MNB. Ezzel a tartalékok szintje 25,5 milliárd euró alá bukott, ami 2009 februárja óta a legalacsonyabb. Májusban mindössze egy kis, 200 milliós frankkötvényt törlesztett az állam, így a közel 1 milliárdos tartalék-apadás döntő része más okokkal függ össze.
Korábban rendre komoly érdeklődés övezte a magyar devizakötvény-kibocsátásokat, azonban az utóbbi években jelentősen megritkultak ezek az események. Több mint két éve nem volt komolyabb devizakötvény-eladásunk a piacon, és a kormány terveit, illetve a lejáratokat látva könnyen lehet, hogy a következő években sem kerül terítékre hasonló. Ennek ellenére lesz egy olyan egyszeri tétel, ami miatt a lehetségesnél lassabban csökken majd az adósságon belüli devizaarány.
Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban is azt tűzte ki célul az adósságkezelő, hogy a lejáró devizaadósság minél nagyobb részét forintkibocsátásból finanszírozza. Az első negyedéves adatok alapján erre jó esély van, hiszen a piaci kötvények esetében nagyjából megfelel az időarányos célnak az értékesítés, a lakosság pedig olyan tempóban vette az állampapírt az év elején, hogy már meg is kellett emelni az éves célját az ÁKK-nak.
Sikeresnek értékelte a Bank of China (BOC) által a jüankötvény kibocsátásának előkészítésére hétfőn és kedden rendezett "non-deal roadshow"-t az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint "a tárgyalások sikeresek voltak, a befektetők nagyon elégedetten és pozitívan nyilatkoztak Magyarországról a hallottak alapján".
Befektetők toborzásával bízta meg Magyarország a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához - tájékoztatta csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a Reuters hírügynökséget.
Januárban vagy februárban devizakötvényt bocsáthat ki a nemzetközi piacon Magyarország - mondta a Bloombergnek adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kibocsátás előtt már meg is kezdődött a befektetői találkozók előkészítése, a lehetséges értékesítés összegéről azonban nem árult el részleteket a miniszter. Később az Államadósság Kezelő Központ azt közölte a Reuters felé, hogy befektetők toborzásával bízta meg Magyarország a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához.
"Az MNB az ügyletek megkötésének időpontjában nem tudja, hogy melyik végbefektetőtől kerülnek hozzá a papírok, erről a közvetítők nem szolgálnak információkkal" - többek között így reagált a Magyar Nemzeti Bank azon ma feltett kérdésünkre, hogy összefügg-e a Franklin Templeton intenzív harmadik negyedévi devizakötvény-eladása és a jegybank csaknem teljesen azonos méretű devizakötvény-vásárlása. Az MNB a válaszában azonban egyúttal már azt írja, hogy az Önfinanszírozási programjával összhangban devizakötvény-vásárlási programja is van, ami új információnak számít, mert eddig ezt nem kommunikálta hangsúlyosan.
A hét eleji elemzésünk már rámutatott arra, hogy a Franklin Templeton jelentős forintalapú állampapír kitettség-csökkentése az MNB aktív segítsége (Önfinanszírozási program) miatt nem okozott zavart a piacon, ma pedig arra hívja fel a figyelmet Szűcs Zoltán, az Aegon Alapkezelő szakértője, hogy az állami devizakötvény piacon ugyanez történhetett - méghozzá jóval direktebb formában. A Templeton magyar kitettségének csökkentéséről a friss adatok alapján hétfőn írt cikkünk:
Lehet, hogy Magyarország jövőre ismét a nemzetközi kötvénypiacokról fog forrást bevonni, noha talán arra is van esély, hogy a belföldi pluszkibocsátások fedezni fogják a devizalejáratokat - mondta el hétfőn Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reuters hírügynökség Kelet-európai Befektetési konferenciáján. Barcza azt is elárulta, hogy az adósságkezelő jövő héttől csökkenteni fogja a 3 és a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek meghirdetett mennyiségét.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)az idén és várhatóan jövőre sem tervez devizakötvény-kibocsátást.
Idénre nem tervezzük, hogy a magyar állam a nemzetközi devizakötvény piacokon megjelenjen, de jövőre gátat kell ugranunk a devizaadósság törlesztésében és ennek teljesítéséhez vizsgálunk olyan piacokat is, mint például keleti és távol-keleti piacokat, amelyeken eddig nem jelent meg a magyar állam - többek között ezt mondta el a köztévé reggeli adásában Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ új vezetője a tegnapi sajtótájékoztatóhoz hasonlóan most is beszélt a lakossági állampapírok biztonságáról, amely egyúttal az adósságfinanszírozás számára is biztonságot jelent.
A napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lebegtette meg az újabb devizakötvény-kibocsátás lehetőségét, ami alapján a Portfolio-nál arra gondoltunk, hogy talán már csak a konkrét árról folyik a tárgyalás. A gyanút tovább növelte, hogy az adósságkezelő nem volt hajlandó erről nekünk nyilatkozni. Most pedig ezt az igen kényes kérdést próbálja árnyalni Varga minisztériuma: úgy fogalmaznak, hogy ez csak egy "elméleti lehetőség".
Ha a feltételek kedvezőek, akkor Magyarország ismét kibocsáthat devizakötvényt még idén - jelezte Varga Mihály az MTV Ma reggel című műsorában a Reuters beszámolója szerint. A tárcavezető kijelentése (vagyis, ha valóban megvalósul a kibocsátás) érdekes a legutóbbi tervek ismeretében.
Jövőre 5,3 milliárd eurónyi devizaalapú államadósság jár le és az első félévi lejáratokat a múlt havi 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás már fedezi, egy jövő júliusi lejáratot pedig a kormányzat jegybanknál tartott betétéből is ki lehet fizetni - többek között ezeket mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese emiatt azt hangsúlyozta, hogy "jelenleg nincs tehát nyomás az adósságkezelőn" a devizakibocsátások terén és a múlt havi dollárkötvény-kibocsátás mellett is csökkenhet kissé a GDP-arányos adósságráta tavaly év végéről idénre. Az, hogy a forintalapú adósságelemeknek nemzetközi szinten is viszonylag rövid az átlagos futamideje, évente 5000-6000 milliárd forintos megújítási terhet okoz az ÁKK-nak. Borbély jelzése szerint a minap útjára indított babakötvény többek között abban segíthet, hogy hosszabbra nyúljon a lakosság kezében lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje.
400 millió euró értékben bocsátott ki ma az Eximbank kötvényeket, áll a bank ma megjelent közleményében. Ezzel egy korábbi forgatókönyv ismétlődhetne meg: előbb az Eximbank, majd az MFB lép ki kötvénykibocsátással a nemzetközi tőkepiacokra.
Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója is megerősítette, hogy még az év vége előtt devizakötvényt bocsát ki Magyarország. Egy szingapúri konferencián a Wall Street Journal-nak nyilatkozva azt is elárulta: abban is gondolkozik az adósságkezelő, hogy például valamilyen ázsiai devizában dobjon piacra kötvényeket vagy épp török lírában.
A közelgő devizakötvény-kibocsátásról nyilatkozott Borbély László András a Reuters befektetői konferenciáján. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese elmondta: ha a piaci környezet megfelelő lesz, akkor a januári devizakötvény-lejáratot finanszírozza elő a magyar állam. Várhatóan dollárban denominált lesz a kötvény és az 1 milliárd eurót is meghaladhatja a kibocsátott összeg, de nem sokkal, mert az adósságkezelő az államadósság év végi szintjére is figyel.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
