Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
Csütörtök hajnalban kezdődik a következő EU-csúcs, ahol az európai állam és kormányfők az újjáépítési alap, a jogállamiság és a költségvetés mellett a brexitről is tárgyalhatnak. Magyarországon az MNB tart kamatdöntő ülést kedden. A héten ezen kívül nem sok érdemi dolog történik, sem Magyarországon, sem a világgazdaságban nem lesz mozgalmas a hét.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.
Összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket Magyarország, ezekre több mint ötszörös kereslet volt – értesült a Reuters a kibocsátást szervező bankoktól.
Megkezdte 10 és 30 éves eurókötvények kibocsátását az ÁKK, a papírok végleges árazása akár már csütörtökön megtörténhet – értesült a Reuters.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a kötvények egyharmada zöld kötvény, ezzel Magyarország az első külföldi szuverén kibocsátó, aki a szigetországban eredményesen lépett a jen zöld kötvények piacára.
A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet - írja a Reuters.
A magyar állam befektetői találkozók megszervezésével bízta meg a Daiwa, a Nomura és az SMBC Nikko bankházakat, amelyek potenciálisan egy japán jenben történő zöld kötvénykibocsátást célozhatnak meg – közölte a Reuters kötvénypiaci információs szolgáltatója, az IFR.
Áprilisban 860 milliárd forinttal nőtt a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állománya a márciusi mindössze 82 milliárd forintos emelkedés után. Az áprilisi növekedés az első négyhavi, 892 milliárd forintos emelkedés 96 százaléka - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent, legfrissebb értékpapír-statisztikai adataiból.
Összesen kétmilliárd euró értékben adhat el Magyarország devizakötvényeket csütörtökön 6 és 12 éves futamidő mellett – olvasható a Reuters beszámolójában.
Csütörtökön eurókötvényt bocsáthat ki Magyarország, melynek megcélzott árazása is ismert már – értesült a Reuters. Így ha minden rendben lesz, akkor 1,5-2%-os hozam mellett kelhetnek el a 6 és 12 éves papírok.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
Jelentősen átírta a finanszírozási és költségvetési terveket a koronavírus-járvány, erre pedig az ÁKK-nak is reagálnia kellett. A szerdán megjelent módosított finanszírozási tervében az adósságkezelő lényegesen kisebb lakossági értékesítéssel számol, cserébe jelentős devizakötvény-kibocsátás is bekerült a tervek közé.
Elsősorban intézményi és lakossági forintkötvényekből finanszírozná az ÁKK a magasabb költségvetési hiány miatt megnövekedett finanszírozási szükségletet – mondta a Reutersnek Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. Kiemelte, hogy amíg ez megoldható, addig nem tervezik, hogy devizakötvényt bocsátanak ki.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
