A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért visszafogták a munkaerő-toborzását: 2023 első kilenc hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest - közölte a Profession.hu kedden az MTI-vel.
Nem lesz 100 ezer forintos bérkompenzáció Magyarországon a reálbérek visszaesése miatt, ugyanakkor a legkisebb bérek 2024-es emelését a munkavállalók és a munkaadók javaslata szerint előre hoznák. Az államtitkár szerint azt a kormány támogathatja.
A minimálbéresek és a garantált bérminimumosok nem számíthatnak az idei év végén 100 ezer forintos adó- és járulékmentes bérkompenzációra - értesült a Portfolio. A munkaadók és a munkavállók képviselői arról fognak megállapodni, hogy más módon kompenzálják a reálbérek idei visszaesését.
A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1855 forint volt, ami 17,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1579 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn az MTI-vel.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Csaknem teljes foglalkoztatásról szóló munkaerőpiaci adatok érkeztek Magyarországról. Ez kifejezetten kedvező hír, ugyanakkor elemzők szerint azt is jelenti, hogy mindez hordoz néni kockázatot az infláció és a bérek terén.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Elhibázott lépés lenne a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztása, ezzel ugyanis a szakképzett munkavállalók megbecsülése elértéktelenedne – vélekedik a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ).
A Ford és a United Auto Workers szakszervezet előzetes megállapodásra jutott a hathetes sztrájk befejezéséről, amely többek között rekord mértékű béremelést is tartalmaz. A megállapodás azonban még a szakszervezeti vezetők és tagok jóváhagyására vár - írta a BBC.
2024. január 1-jével a minimálbért bruttó 840 euróra (322 ezer forint) emeli meg Horvátország kormánya az eddigi 700 euróról (268 ezer forint) - jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval 2024. januártól, mert leghamarabb csak 2024. szeptembertől lehetséges béremelés – értesült több pedagógus konkrét esetéről a Népszava.
A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint három év alatt 10 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el, ezért friss béremelési javaslattal álltak elő.
Az Egyesült Autóipari Dolgozók (United Auto Workers - UAW) szakszervezete szerdán ellehetetlenítette a munkálatokat a Ford legnagyobb üzemében, gyakorlatilag minimális figyelmeztetéssel állították le a jövedelmező pickup teherautók gyártását. Ez a szakszervezet négy hete tartó, a három detroiti autógyár elleni célzott sztrájkjának éles eszkalációját jelenti.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
A csütörtökön kiszivárgott információk szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben akár 15 százalékkal is emelkedhet idehaza a minimálbér. Ez egybecseng az eddigi kormányzati nyilatkozatokkal is. Ami pedig valódi újdonság, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetése alapján az idei évre körvonalazódik egy egyszeri bérkompenzáció.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.