Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
Az ATV információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról is beszélt a Kötcsei pikniken, hogy 2025-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
Magyarországon a termelési környezet gyors ütemben automatizálódik, a robotizáció elterjedéséhez a hazai vállalatok eltérő módon alkalmazkodnak. Felértékelődött a szakképzett munkaerő iránti kereslet, munkavállalói oldalról pedig egyre inkább előtérbe kerül a juttatási csomag és a wellbeing.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Németországban a bérek 2000 óta a leggyorsabb ütemben emelkednek, ami egyes közgazdászok körében nyugtalanságot kelt az Európai Központi Bank jövő hónapban várható kamatcsökkentésével kapcsolatban – írja a Financial Times.
Júniusban megugrottak a német gyáripari megrendelések, ezzel véget vetve az öt hónapig tartó hanyatlásnak Európa legnagyobb gazdaságában – írja a Bloomberg.
A japán jegybank váratlan kamatemelése új fejezetet nyitott a monetáris politikában: a lépés azt jelképezi, hogy a japán gazdaságban megtörténhet a 30 éve várt fordulat. Az infláció tartósan elérheti a jegybanki célt, és bár a növekedés még nyomott, a Bank of Japannél nagyon bizakodnak a helyreállásában. A kamatemelések alighanem folytatódnak, ám a jegybankároknak eszük ágában sincs letörni a keresletet, a szigorítás más csatornán fejti ki a hatását az inflációra. Noha a helyzet izgalmas és újszerű, a jegybanki lépések mellékhatásai nemcsak a japánok, hanem Európa számára is fájdalmas lehet.
A toborzási folyamatok zökkenőmentesítésében, de a piaci rések azonosításában is kitűnő szolgálatot tesz majd a mesterséges intelligencia. Összegyűjtöttük, hogy jelenlegi tudásunk szerint mi mindenben változtatja meg a munkahelyeket, és hogyan befolyásolja a fizetések szintjének alakulását.
A legalacsonyabb fizetéseknél jövőre 12,5 százalékos béremelést javasol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ez bruttó 300 ezer forintos minimálbért és 360 ezer forint garantált bérminimumot jelentene 2025-re. A szakszervezetek 10-12 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, miközben a munkaadói szervezetek és a kormány sem nyilatkozott még a jövő évi bértervekről. Annyit lehet sejteni, hogy a munkaadók ennél sokkal kisebb emelést szeretnének.
A japán munkaügyi minisztérium egyik tesztülete történelmi döntést hozott: az országos átlagos minimálbért mintegy 5%-kal, óránként 1054 jenre (6,85 dollár) emelik ebben a pénzügyi évben. Ez az eddigi legnagyobb ugrás lenne a minimálbér tekintetében - jelentette szerdán az NHK közszolgálati televízió.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
Nagy meglepetést okoztak a májusi magyar béradatok. Elemzők szerint amennyire kedvező ez a hír, annyira jelent kockázatot is.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 13,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1853 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is intenzív maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 második negyedévéhez képest 10,7 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A japán kormány pénteken bejelentette, hogy csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését. Az okok között szerepel a gyenge jen és az emiatt emelkedő importköltségek, amelyek visszavetették a fogyasztást.
A japán maginfláció júniusban már a második egymást követő hónapban gyorsult, derült ki a pénteken közzétett adatokból. Ez az emelkedés több mint két éve tart, és meghaladja a központi bank 2%-os célkitűzését.
Már az álláshirdetéseknél taktikázni kezdenek a munkáltatók, hogy leszorítsák a munkavállalók bérét. Az amerikai vállalatok egyre ritkábban követelnek meg előképzettséget vagy munkatapasztalatot a toborzáskor, ami sokaknak jelent egyszerűbb munkába állást, de egyben csökkentheti is a fizetéseket. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bérek sokszor már nem emelkednek, ha egy cég ezt a módszert alkalmazza, hosszú távon pedig a diplomával rendelkező jelöltek előnye is csökkenhet a munkaerőpiacon.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Az ukránok már csak 2-3 falut tartanak.
Évek óta tetszik az ötlet az elnöknek.
Aggódnak az iparági szereplők.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
