A japán kormány pénteken bejelentette, hogy csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését. Az okok között szerepel a gyenge jen és az emiatt emelkedő importköltségek, amelyek visszavetették a fogyasztást.
A japán maginfláció júniusban már a második egymást követő hónapban gyorsult, derült ki a pénteken közzétett adatokból. Ez az emelkedés több mint két éve tart, és meghaladja a központi bank 2%-os célkitűzését.
Már az álláshirdetéseknél taktikázni kezdenek a munkáltatók, hogy leszorítsák a munkavállalók bérét. Az amerikai vállalatok egyre ritkábban követelnek meg előképzettséget vagy munkatapasztalatot a toborzáskor, ami sokaknak jelent egyszerűbb munkába állást, de egyben csökkentheti is a fizetéseket. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bérek sokszor már nem emelkednek, ha egy cég ezt a módszert alkalmazza, hosszú távon pedig a diplomával rendelkező jelöltek előnye is csökkenhet a munkaerőpiacon.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
Idén gyorsan nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint. A bérnövekedés azonban kockázatokat is rejthet.
Megszületett a Dunaferr üzemében a munkavállalói juttatásokról, benne a béremelés részleteiről, a megállapodás a felek között, amelynek a lényege az, hogy 150 ezer forint bónuszt és 43 ezer forint alapbérfejlesztést vállalt a munkáltató – derült ki a Dunaújvárosi Hírportál beszámolójából.
A brit vállalkozások jövő évi bérnövekedési várakozásai májusban 4,1%-ra csökkentek az áprilisi 4,6%-ról a Bank of England felmérése szerint. Ez enyhítheti a döntéshozók inflációs aggodalmait, és befolyásolhatja a kamatlábak jövőbeni alakulását.
Egy hete derült ki, hogy sztrájkbizottság alakult és sztrájkra készülnek a dolgozók a Liberty Dunaújvárosnál (korábbi Dunaferrnél). A szakszervezet eddig sikertelenül próbált megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, pedig a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek a cégnél. A munkáltató - erre válaszul - a mai napon új béremelési javaslatot tett, 2024. augusztus 1-től átlagosan 6%-os alapbérfejlesztést hajtana végre.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Sztrájkbizottság alakult és sztrájkra készülnek a dolgozók a Liberty Dunaújvárosnál (korábbi Dunaferrnél). A szakszervezet hetek óta sikertelenül próbál megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, pedig a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek a cégnél - írja a Forbes.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai szerint. A költségvetési szférában gyorsabb volt az emelkedés, mint a vállalatoknál, ám nagyon úgy tűnik, hogy a magas bérdinamika a cégeknél is kitart.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
A japán gazdaság az első negyedévben a várakozásoknál is nagyobb mértékben, évesítve 2%-kal zsugorodott, ami főként a gyenge jen által okozott fogyasztói terhek és a beruházási kiadások csökkenése miatt következett be, kihívást jelentve ezzel a központi bank számára.
Minden bizonnyal javul a nyugdíjak reálértéke 2024-ben. Legalábbis ez olvasható ki a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból. A kedvező hír azonban így is csak relatív, hiszen a nyugdíjak lényegesen alacsonyabb ütemben növekednek idén, mint a bérek.
Meglepő fordulatot hozott, hogy az Egyesült Államok foglalkoztatási költségindexe (ECI) 2023 első negyedévére vonatkozóan jelentősen gyorsulva, negyedéves összehasonlításban 1,2%-kal emelkedett. Mindez még héjább monetáris politikára sarkallhatja a Federal Reserve döntéshozóit az ING szerint.
A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Kiábrándítóan alakult a februári hazai kiskereskedelmi forgalom, amely annak ellenére fordult csökkenőbe, hogy az embereknek több az elkölthető jövedelme. De vajon hogy alakult mindez a környező országokban? Ezt néztük meg 2019 eleji bázison, akkor bő egy évvel jártunk a koronavírus-járvány kirobbanása előtt.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Közölte a jövő évi büdzsé főszámait Nagy Márton.
2,25%-ra csökkent a betéti kamat.
Kis mínuszokat mutatnak a vezető indexek.
Fokozódik a kereskedelmi háború.
Itt van, amit tudni lehet.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
