Míg 2020 első negyedévében mindenki arról vitatkozott, mennyi tartós élelmiszert halmozzon fel, addig 2021 első negyedévében ismét felhalmozásról vitatkozunk. Most azonban az infláció felhalmozódásáról lesz szó, és arról a rendkívüli bizonytalanságról, hogy vajon az előttünk álló hónapok vágtató inflációja mennyire marad velünk hosszabb távon és meddig tartható az alacsony kamatkörnyezet.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.
Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az „összeszerelő üzemi” jelleg korlátozza.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. A legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. De attól is függ, hogy mekkora eséllyel foglalkoztatnak valakit minimálbéren vagy bérminimumon, hogy hol lakik. Most sosem látott térképeken mutatjuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. A regionális vizsgálatunk megmutatja, hogy mekkora törés mutatkozik az ország fejlett és fejletlenebb megyéi között.
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a nettó keresetek 10%-kal nőttek, amit nagyrészt az egyre markánsabbá váló munkaerőhiánynak köszönhettünk. Habár a gyorsuló infláció egyre nagyobbat harapott ki a keresetek vásárlóerejéből, a reálbérek így is jelentősen emelkedtek (a teljes állásban dolgozó alkalmazottaknál). Tavaly azonban a koronavírus-járvány okozta válság mély gazdasági recessziót okozott, ez pedig nem hagyja érintetlenül a vállalati szektort sem. Mekkora béremelés vár ránk idén?
A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások sikeres lezárásához nagyban hozzájárulna a kormányzati segítség, de az is fontos, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal béremelési javaslatában vegye figyelembe a gazdaság helyzetét - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően egy-egy résztvevő a munkavállalói és munkáltatói oldalról az MTI-nek.
Nem csökkentik, de az egységes bértörvény kiértékeléséig befagyasztják a közalkalmazotti béreket Romániában a 2020. decemberi szinten - közölte Florin Citu miniszterelnök hétfőn. Az is eldőlt, mekkora lesz jövőre a minimálbér.
Két nap múlva sor kerül az idei utolsó VKF-ülésre, ahol tárgyalnak a minimálbérről.
Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.
Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy milyen jól élnek a románok. Van is igazság abban, hogy szépen gyarapodott keleti szomszédunk az elmúlt években, de mielőtt nekikeserednénk és elindulnánk Romániába munkát vállalni, érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére nézni. Könnyen lehet, hogy nagyon rosszul jár, aki útnak indul.
Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
A gazdasági kamarák, vállalkozói szervezetek javaslatai is beépültek a gazdaság újraindítását szolgáló kormányzati lépésekbe – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet felsővezetőivel tartott videókonferencián 2020. április 6-án, Budapesten az ITM közleménye szerint.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
A 2020. február 20-án kelt szakszervezeti felhívásban a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) munkavállalói oldala azt igényelte, hogy a kormány 2020. február 25-ig hívja össze a KVKF-et. Ennek a kormány 2020. február 24-én eleget tett azzal, hogy a KVKF-et 2020. március 3-ára összehívta – közölte Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. A meghívóban szerepel a 2020. évi bértárgyalás.
Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket.
Január 30-án megkezdődnek az Audi Hungaria jövőjét meghatározó bértárgyalások – derült ki az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) hírleveléből. Az Audi-sztrájk után biztosan idén is érdekesek leszek a tárgyalások. Dr. Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja és Németh Sándor, az AHFSZ elnöke nyilatkozott a kezdődő tárgyasláokról.
Tavaly októberben 11% felett nőttek a keresetek a KSH friss adatai alapján, az elemzők pedig közzétették várakozásaikat az idei bérdinamikával kapcsolatban. A béremelkedés kissé lassabb lehet, mint tavaly volt.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Egyelőre nem találja az alját.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
