További béremelés lenne szükséges a tűzoltóságnál is, mivel egyre kevesebben választják ezt a pályát - mondta a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak. A Belügyminisztérium közölte: folyamatosan egyeztetnek az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben.
Tavaly novemberben is kitartott a gyors béremelkedési ütem, azonban az infláció miatt a reálkeresetek már lassabb ütemben nőnek.
Egy pályakezdő mérnök 350-400 ezer forintos bruttó fizetésre számíthat majd a BMW debreceni gyárában, a legalább hároméves tapasztalattal rendelkező munkavállalók 450-500 ezer, míg egy vezető 600-650 ezer forintos kezdő fizetéssel számolhat - írja az autopro.hu a Hays Hungary mérnöki toborzó csapatának becslései alapján.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A pedagógusok legkorábban 2020-ban remélhetnek fizetésemelést - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunk kérdésére adott válaszából. A Portfolio megírta, hogy az az extrém helyzet jön létre jövőre, hogy a garantált bérminimum (vagyis szakmunkás minimálbér) magasabb, mint a kezdő tanítók fizetése a bértábla alapján.
Magyarország továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) osztályvezetője. A külföldi cégek az ideihez hasonló mértékű, 6-8 százalékos béremelésre számítanak.
Szeptemberben tovább folytatódott a gyors béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér emelése és a munkaerőhiány is hajt, azonban az egyre magasabbra kúszó infláció miatt a reálbérek már lassabb ütemben emelkednek.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Áprilisban lendületet vett a béremelkedési ütem a márciusi, kissé gyengébb számok után. Az átmeneti megingást követően újra visszatért a kétszámjegyű emelkedés.
Márciusban 11,3%-ra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14%-os ütemtől. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy a versenyszférában már nincs kétszámjegyű növekedés.
A bérmegállapodás és az adócsökkentés összességében nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar gazdaságra a konvergenciaprogram szerint. A nemzetgazdasági tárca elemzése szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét. A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása, és csökkent a regionális különbség is. Más felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a kisebb cégeknek gondot jelentett a nagymértékű béremelés, még úgy is, hogy csökkentek a járulékok.
A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött - de eddig nem reklámozott - konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.
Az idei bértárgyalások légkörét nagyban befolyásolta a munkaerőpiaci nyomás is, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a dolgozók még mindig nem tudják, hogy ma már bátrabban felléphetnek saját érdekeik védelmében - írja szerdai számában a Magyar Idők.
Februárban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedési ütem, ugyanakkor valamelyest lassult a növekedés.
A nagy esti rali után itt a hullámvasút.
A széttagoltság nem használ az EU-nak.
De ezzel a stratégiával nem nem mindenki ért egyet.
Európában közben kitart az emelkedés.
Azt is elárulták, hogy mit vesznek.
Az ügyfelek belépési problémákkal küzdenek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
