A világ legnagyobb olajtermelője, a Saudi Aramco szerint a globális olajpiac továbbra is rendkívül szűkös és az is maradhat, ez pedig nem sok jót ígér egy olyan világ számára, ami még mindig nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Ó, ió, ció… A téli szünetet váró diákoknak természetes folytatás a vakációóóó, azonban elemzőként nekem az inflációóóóó ugrik be.
Az elmúlt időszakban elromlott a hangulat a tőzsdéken, miután múlt héten az Fed és a EKB is tovább emelte a kamatszintet, és mindkét jegybank jelezte, hogy jövőre is folytatódnak a kamatemelések. Ezt követően ma reggel az ázsiai piacok estek, mivel a hangulatot továbbra is a recessziós félelmek dominálták, miközben kínai tisztviselők fogadkoztak, hogy 2023-ra stabilizálják az ország gazdaságát és fenntartják a bőséges likviditást a pénzügyi piacokon. Ami az európai piacokat illeti, enyhült a tőzsdékre nehezedő nyomás a hét elején, hiszen kisebb pluszban zártak a vezető indexek, ehhez képest az USA-ban a kezdeti iránykeresés után negatívba fordult a hangulat.
Tegnap az EKB kamatemelése és szigorú kommunikációja miatt alaposan elromlott a hangulat a nemzetközi tőzsdéken, az európai és az amerikai indexek is mínuszban zártak ma.
Az utóbbi időben több szó esett az ársapkák gazdasági hatásainak elemzéséről, mivel idén év végén a legtöbb élelmiszert érintő ársapka kifutott volna, ezeket azonban a kormány meghosszabbította. A téma kapcsán több közgazdász is megszólalt, az árstop a hazai közgazdasági közbeszéd fontos témája lett. Az alábbiakban Balatoni Andrásnak, az MNB igazgatójának az MNB oldalán megjelent elemzését közöljük.
Jelentős esésben vannak a vezető részvényindexek Európában, miután a tegnapi amerikai kamatdöntést követően ma az EKB is megtartotta kamatdöntő ülését, ahol a döntéshozók 50 bázispontos emelésről határoztak, emellett pedig a mennyiségi szigorítás elkezdéséről is döntés született. A jegybankelnök ugyancsak elmondta, hogy a fiskális támogatásoknak átmenetinek és célzottnak kell lenniük az országoknál, ugyanis amennyiben a fiskális intézkedések túlságosan nagyok lesznek, akkor az inflációs kockázatot jelent, ebben az esetben az EKB-nak további kamatemeléseket kell végrehajtania, ez egy kimondottan erős üzenet volt az EKB részéről, aminek következtében még nagyobb esésbe kapcsoltak a tőzsdék.
Az európai tőzsdék vegyesen teljesítettek a mai napon, az amerikai piacokon pedig visszafogott emelkedés látszott napközben, de beszakadtak a piacok, miután kiderült, hogy a jövőben a Fed kamatpályája magasabban tetőzhet, mint azt a befektetők várták.
Ma délután kerültek publikálásra a novemberi inflációs adatok Amerikából, az elemzők 7,3 százalékos várakozásához képest kisebb mértékben, mindössze 7,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Az adatok publikálását követően ezúttal is jelentős árfolyammozgások voltak tapasztalhatók, kilőttek a tőzsdék, és a dollár is gyengülni kezdett. A nap végére szerényebb emelkedést jeleztek a vezető amerikai indexek.
Ezen a héten sem fognak unatkozni a befektetők, hiszen egymás után érkeznek majd az inflációs adatok, és egy napon belül a Fed és az EKB döntéshozói is összeülnek a következő körös kamatdöntések miatt. Kérdés, mekkorára sikerül a tűzijáték az év utolsó ülésein, a szakértők egyelőre lassuló kamatemelési tempóra számítanak, a fő kérdés inkább az lesz, milyen kilátásokat fogalmaznak meg a jegybankárok. Mindeközben a tőzsdéken kitart az elmúlt időszakban újra dominánssá vált negatív hangulat, az ázsiai piacok is estek hétfőn, és Európában is kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. Ezzel szemben az USA-ban pluszban vannak a vezető részvényindexek, bár az elmozdulások mérsékeltek.
Az amerikai termelői árak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek novemberben, ezt követően beütötték a tőzsdéket és a dollár is erősödni kezdett, a nyitást követően azonban hamar ledolgozták a mínuszokat a vezető tengerentúli részvényindexek. Az európai piacokon ma a mérsékelt optimizmus jellemezte a kereskedést, a tegnapi esést követően pedig jól teljesített a magyar tőzsde is. Nap végére az amerikai tőzsdék mérsékelten lefordultak.
Az elmúlt napokban ismét elromlott a hangulat a tőzsdéken, hiszen újra előtérbe kerültek a recessziós félelmek, amelyek többek között azt is eredményezék, hogy az amerikai S&P 500 index zsinórban az 5. kereskedési napját zárta tegnap mínuszban. Ezek után az ázsiai tőzsdék is estek, egyedül a hongkongi piac tudott emelkedni a járványügyi korlátozások lazításáról szóló hírek miatt. Ami a hazai piacot illeti, megjelent reggel a friss inflációs adat, melyet követően jelentős mínuszban nyitott a BUX. A hazai piacot főleg a Mol húzta ma lefelé, melynek elsősorban cégspecifikus okai vannak. Mindeközben az európai tőzsdéken mérsékelt esés alakult ki, az amerikai piacok viszont emelkednek.
Az idei év nagy részében az emelkedésé volt a főszerep az olajpiacon, miután a járványt követően a szükséges közlekedési üzemanyagok iránti kereslet visszatért, emellett pedig Oroszország ukrajnai inváziója és az OPEC+ országok termeléscsökkentései összenyomták a kínálatot - írja a Reuters. Ehhez képest szinte a teljes idei emelkedés kitörlődött.
A kormány tegnapi intézkedésével a Mol által fizetett extraprofitadó kulcsát az eddigi 40 százalékról 95 százalékra emelte. Ezzel becsléseink szerint mintegy 200-210 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert, ami kimondottan jól fog jönni a kormánynak, amely éppen most írja újra a 2023-as költségvetést. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy mi a Molt érintő kormányzati bejelentéseknek a teljes mérlege: a mérleg egyik felén tehát látható a különadó emelése több száz milliárd forint értékben, a mérleg másik oldalán viszont ott van a benzinárstop kivezetése, ami lehetőséget ad az olajcégnek arra, hogy piaci áron nagyobb mennyiséget értékesítsen üzemanyagból, mint az elmúlt bő 1 évben az árstop ideje alatt. Az igazán fontos kérdés ebben a helyzetben az, hogy végülis jól jön ki a Mol ebből a helyzetből, vagy nagyon nem?
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja. A lépés abban a tekintetben nem nevezhető meglepőnek, hogy a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehet már becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. A szám nem kicsi, ahogy a Mol részvényárfolyamában ma reggel látható mínusz sem.
Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kedvezőtlen volt a hangulat, ezt követően Európában mérsékelt elmozdulások voltak tapasztalhatóak. A mínuszos nyitást követően Amerikában emelkedéssel próbálkoznak a vezető részvényindexek. A benzinárstop eltörlése a nap híre itthon, ami főként a Mol piacán okozott ma mozgásokat. Délelőtt még határozott emelkedésben voltak a Mol részvényei egészen Orbán Viktor bejelentéséig, miszerint az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja.
Kína a gyenge kereslet és a kis finomítói árrés miatt olyan mélyen diszkontált áron vásárolja az ESPO típusú orosz könnyű nyersolajat, amilyenre hónapok óta nem volt példa, és bár a finomítók által fizetett ár meghaladhatja a nyugati országok által bevezetett árplafont, nem törődik vele, a korábbi üzletmenetet folytatja Oroszországgal - jelentette szerdán a Reuters iparági szakértőkre hivatkozva.
Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
Az európai és amerikai piacokon is elromlott ma a hangulat. A reggeli kedvezőtlen nyitást követően azonban nagyot fordult a magyar tőzsde és az OTP is, miután a németek és a franciák is a magyar EU-pénzes büntetés mérséklését szeretnék elérni, emellett pedig a mai napon sem várható döntés a magyar felzárkóztatási források felfüggesztésének ügyében.
Tegnap lépett életbe az EU által elfogadott olajembargó Oroszországgal szemben, aminek értelmében az uniós országok nem vásárolhatnak tengeri szállítású orosz nyersolajat, a csővezetékes szállításra azonban nem vonatkozik a tiltás, tehát Magyarország mentesül a döntés alól. Szintén tegnaptól érvényes azonban az EU-országok és a G7-ek közös szankciója, az orosz olajra kivetett 60 dolláros árplafon, amire Oroszország azzal fenyegetett, hogy leállítja az olajszállítást azon országok irányába, akik ezt jóváhagyták, ilyen ország Magyarország is. Ebben a feszült helyzetben mire lehet számítani? Folytatódik a zökkenőmentes szállítás a Barátság kőolajvezetéken? Erről beszélgettünk Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajipari elemzőjével.
Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés, azt követően, hogy a befektetők egyre optimistábbak a kínai szigorú járványügyi korlátozások enyhítését követően. Ezzel szemben viszont Európában egész nap kedvezőtlen hangulatban folyt a kereskedés, és Amerikában is mínuszban zártak a piacok. Amerikában a vártnál jobb BMI adatok továbbra is erős képet festenek a gazdaságról, a publikálást követően megütötték a tőzsdéket, valamint a dollár is erősödött.
Evakuálni kellett a hatóságoknak.
Gyors gazdasági növekedés kell, különben nem lehet kitermelni – ismerte el a kormányfő.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Folyamatosan növelik a termelést.
Mindehhez ígéretet kaptak 510 ezer milliárd forint összekalapozására.
Páros interjú az NKFI Hivatal elnökével és a frissen kinevezett tudományos társelnökével.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
