Az orosz jegybank közlése szerint az orosz bankok 1500 milliárd rubelt vesztettek el az orosz-ukrán háború következtében – számol be a hírről a Reuters.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
A fintech szolgáltatások és a digitális banki szolgáltatások térnyerése hosszú távon pénzügyi kockázatokat és potenciálisan válságot idézhet elő - figyelmeztetett szerdán Michael Hsu, az egyik legfontosabb amerikai bankfelügyeleti hatóság, a Comptroller of the Currency munkatársa - írja a Reuters.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hazai bankok és biztosítók első féléves szektor szintű adatait. A bankok a rájuk kivetett különadó ellenére nyereségesek tudtak maradni, a biztosítók esetében viszont ha csak a második negyedévet nézzük, akkor a nem-élet ágazat technikai eredménye negatív lett, ez viszont nem a megemelkedett közterheknek köszönhető, sokkal inkább a klímaváltozás lehet a ludas – mondta el Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első témája az volt, hogy a héten megjelent a 4iG idei második negyedéves beszámolója, valamint közölték a Vodafone 2021-es főbb számait is. Utóbbi cég eredménye zsinórban másodszor lett negatív. A műsor vendége volt Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője, akivel a két cég elmúlt időszakbeli teljesítménye, és persze a felvásárlás is szóba került. Mai másik témánk, hogy a Magyar Nemzeti Bank közzétette a hazai bankok és a magyar biztosítók szektorszintű első féléves adatait. Az év több szempontból is vegyes első hat hónapjáról és a második félév várakozásairól Palkó Istvánnal, lapunk vezető pénzügyi elemzőjével beszéltünk.
Oroszország bankjai összesen 1500 milliárd rubelt (mintegy 25 milliárd dollárt) veszítettek 2022 első hat hónapjában - közölte az orosz központi bank egyik vezető tisztviselője pénteken az RBC üzleti napilapnak adott interjújában.
A HSBC Holdings brit egysége azt tervezi, hogy bizonyos termékek esetében nem gyűjt több adatot ügyfelei nemére vonatkozóan, amivel a bank igyekszik inkluzívabb szolgáltatásokat nyújtani a nembináris és transznemű emberek számára.
Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?
Egymás után éri el az újabb és újabb történelmi mélypontokat a forint az euróval és a dollárral szemben, előbbinél már 413 fölött vagyunk, utóbbi jegyzése pedig meghaladja a 405 forintot. Eközben a magyar tőzsde ugyan stagnál ma, egyet hátra lépve látszik, hogy jelentősen megszenvedték a mögöttünk álló időszakot a magyar részvények, főként az OTP, melynek árfolyama ma is lokális mélypontra került. Ez azt jelenti, hogy azokon a szinteken kereskednek most a bankpapírral, amelyeken a koronavírus miatt kialakult pánikeladási hullámban járt az árfolyam.
A Thought Machine egy 2014-ben alapított fintech startup, mely szédítő fejlődési utat járt be eddig: mára mintegy 2,7 milliárd dollárra értékelik a befektetői, és számos nemzetközi nagyágyú mellett a szuperbank felhő alapú rendszerét is a londoni fintech szállítja majd. Megnéztük, mit érdemes tudni a Thought Machine-ről és a felhő alapú, cloud native banki alaprendszeréről.
Rendben halad a hazai bankszektor eddigi legnagyobb háromszereplős fúziója: az MKB és a Budapest Bank egyesülése március 31-jével meg is történt, a következő nagy lépés 2023. májusban a Takarék-csoport csatlakozása lesz. Az informatikai rendszerek integrálásával párhuzamosan a szuperbank a szolgáltatásai megújításán is dolgozik: a befektetési területen "egyedülálló" mobilapplikációkat és megoldásokat terveznek bevezetni, új technológiákkal kísérleteznek, sőt, a blockchain technológia felé is nyitottabb a bank. Nádoryné Viga Ilonával, a Dorsum értékpapírpiaci üzletágának igazgatójával, és Brezina Szabolccsal, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatójával beszélgettünk minderről.
A kkv méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.
Már a hazai banki ügyfelek 84 százaléka használ valamilyen digitális csatornát, mindössze 16 százalékra csökkent a kizárólag fiókban bankoló ügyfelek aránya - derül ki az MNB friss fintech és digitalizációs jelentéséből. 2021 folyamán a bankszektorban a kevésbé digitalizált bankok felzárkózása megkezdődött, azonban a teljes szektor fejlettsége még így is közepesnek tekinthető. A belső működés digitalizáltsági szintjében csak kis mértékű előrelépés történt az elmúlt évben, ami már középtávon is veszélyeztetheti az intézmények egyedi és szektorszintű versenyképességét - derül ki a jelentésből.
Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány azzal, hogy a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, ám az erről szóló kormányrendelet rengeteg kérdést hagy maga után. Úgy tűnik, sok tekintetben a szolgáltatók, mint a Revolut, a Wise és a PayPal, jogkövető magatartásától és jogértelmezésétől függ, milyen tranzakciók után és mennyit fizetnek be a magyar költségvetésbe, kétséges, hogyan ellenőrizhetők a fintechek, és azt sem lehet tudni, hogy áthárítanak-e bármennyit az új teherből az ügyfelekre.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Ukrajna, forint, USA, benzinkutasok, olajembargó, banki szuperappok. Változatos témákban jelentek meg podcastjeink a héten, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
A napokban zajlott le a jubileumi 10. Financial IT konferenciánk, ahol a banki digitális fejlődésről banki felsővezetőkkel, IT-vezetőkkel, fintech szakértőkkel és a legnagyobb banki IT-beszállítókkal vitattuk meg a banki informatika legfontosabb kérdéseit. Több kérdésben a szakmai közönség véleményét is kikértük, következzenek a válaszok.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy gyökeres változás állhat be a jelenlegi amerikai kormány és Szaúd-Arábia viszonyában, ugyanis hamarosan Rijádba látogat Joe Biden amerikai elnök, ami kihatással lehet a brutálisan magas energiaárakra, ezzel pedig potenciálisan enyhülhet a világgazdaságra helyezkedő inflációs nyomás. A témával kapcsolatban Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt a Checklist vendége.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
