A kínai statisztikai hivatal adatai szerint
az ipari vállalatok nyeresége az első tíz hónapban éves szinten 4,3 százalék csökkent, szemben a kilenchavi 3,5 százalékkal.
Az év első nyolc hónapjában még 0,5 százalékos éves nyereségnövekedést regisztráltak.
A csökkenés gyorsulását elemzők az ingatag kereslettel, a deflációs kockázatokkal és az ingatlanpiaci bizonytalanságokkal indokolták.
Az állami tulajdonú cégek nyeresége az első tíz hónapban 8,2 százalékkal esett vissza,
a kilenchavi 6,5 százalékos csökkenés után, míg a magánszektor vállalatainál a csökkenés mértéke mérsékeltebb volt: 1,3 százalékra nőtt a kilenchavi 0,6 százalékról. A statisztikai vizsgálat olyan cégekre terjed ki, amelyek fő tevékenységből származó éves árbevétele meghaladja a 20 millió jüant (2,8 millió dollárt). Tavaly a kínai ipari nagyvállalatok nyeresége 2,3 százalékkal csökkent 2022-höz képest, összesen 7690 milliárd jüanra (1080 milliárd dollárra), miután 2022-ben 4 százalékos esést jegyeztek fel.
A fentiek is jól mutatják, hogy a kínai gazdaság problémái nem olyanok, amelyeket gyorsan meglehetne oldani, főleg nem akkor, ha a kínai vezetés elzárkózik az ambiciózus fiskális lazítástól. Kína egy mérlegleépítési válság kellős közepén van, ami nem meglepő akkor, amikor a vállalati szektor eladósodottsága óriási, a háztartási szektor megtakarításainak jelentős része pedig a mélyrepülésben lévő ingatlanszektorhoz köthető. Egy ilyen helyzetben az alacsony kamatok és a bőséges likviditás csak lassítani tudják a folyamatokat, de hathatós fiskális beavatkozás nélkül nem fog megfordulni a kínai gazdaság szerencséje.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
