A napokban jelentették be, hogy egy új 48 MW kapacitású napelemparkkal bővíti zöldáramtermelését a vállalat, amely a cégcsoport tagvállalatánál, a Mol Petrolkémia (MPK) tiszaújvárosi telephelyén épül fel. Az új létesítmény mekkora súlyt képvisel majd a Mol magyarországi naperőmű-portfoliójában?
Jelentős bővülést hajtunk végre, hiszen a jelenlegi, hat napelemparkból álló portfoliónk együttes kapacitása 31,5 MW.
Még 2019-ben adtuk át az első három napelemparkunkat, amelyek közül az egyiket éppen Tiszaújvárosban építettük fel, vagyis a most bejelentett, a tervek szerint 2026 második negyedében átadandó beruházással már két napelempark fog működni az MPK területén. A 2019-ben átadott két másik napelemparkunkat pedig Százhalombattán a Dunai Finomító, illetve Füzesgyarmaton a bányászati üzem területén hoztunk létre. Ezek együttes kapacitása mintegy 18 MW.
Emellett 2019-ben Fehérgyarmaton, majd 2020-ban Tiszaszőlősön vásároltunk egy-egy napelemparkot, amelyek összkapacitása 12 MW. A hatodik, 1,5 MW-os napelemparkunkat pedig tavaly építettük fel Algyőn. Továbbá tavaly Horvátországban is átadtunk két naperőművet, Virjén és Sisakon, összesen 14 MW kapacitással.
A Mol 2016-ben elfogadott, idén tavasszal frissített, 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájában a zöld átállás, a vállalat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése kiemelt szerepet kap. A most bejelentett napelempark-beruházás ebben a tekintetben mekkora jelentőséggel bír?
A létesítmény az MPK éves villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét, 5%-át fedi majd le zöld árammal.
Ezt a beruházást a 2019-ben – a KÁT-rendszer keretében –átadott létesítményekkel ellentétben úgy valósítjuk meg, hogy a napelempark közvetlenül az MPK üzemeit látja el majd energiával, vagyis nem csatlakozik a közcélú hálózathoz. Idén májusban adtuk át Tiszaújvárosban a poliol üzemet, amely jelentős mértékben növeli az MPK villamosenergia-fogyasztását, az áramigény ezen növekedését az új napelempark révén részben zöld árammal tudjuk fedezni, emiatt is bír kiemelt jelentőséggel ez a beruházás.
Ezzel a 48 MW kapacitású napelemparkkal közel 80 MW-ra nő majd a magyarországi naperőműveink együttes kapacitása, amivel a hazai üzemeink éves fogyasztásának 2-3%-át fedjük majd le.
A beruházás bejelentésekor az is elhangzott, hogy ez az ország egyik legnagyobb, közvetlenül ipari nagyfogyasztóhoz csatlakozású napelemparkja lesz. Kapacitását tekintve konkrétan hányadik legnagyobb direkt csatlakozású naperőműnek számít majd az országban?
Jelenleg az országban nincs ekkora kapacitású, közvetlenül ipari létesítményhez csatlakozó naperőmű,
de elkészültekor jelen állás szerint várhatóan még egy olyan napelempark (a BMW debreceni gyárában létesülő) lesz az országban, amelynek kapacitása lényegében megegyezik majd a leendő tiszaújvárosi létesítményünkkel.
A beruházással mekkora mértékben csökken az MPK szén-dioxid-kibocsátása?
Évi 17 ezer tonna emissziót váltunk ki így, hogy a nagyságrendet érzékeltessem, ez nagyjából 5 ezer autó éves széndioxid-kibocsátásának felel meg. A környezeti fenntarthatóság kérdésével kapcsolatban még azt is ki kell emelni, hogy
ez egy barnamezős beruházás, mivel azt a Tisza Erőmű korábbi zagytározójának 61 hektáros – 85 focipályányi, vagyis fél Margitszigetnyi – területén valósítjuk meg, ahol hozzávetőleg 80 ezer darab napelempanelt helyezünk ki.
Ezzel egy olyan területet hasznosítunk, amely amúgy már sem ipari, sem mezőgazdasági célra nem lenne használható.
Az új tiszaújvárosi napelemparkról szóló bejelentésnél az is elhangzott, hogy a beruházás költségei valamivel több mint 30 millió eurót tesznek majd ki. Várhatóan összesen mekkora értékű beruházásokat hajt majd végre a Mol a következő években a megújuló energiatermelésben?
A 2030-ig tartó időszakban 700 millió eurós keretet különítettünk el a saját telepítésű megújuló projektjeinkre, azaz a zöld áram termelő és tároló kapacitásokra. A most bejelentett beruházás költsége már része ennek a keretnek.
A 2019-ben átadott, saját telepítésű három napelempark a már kivezetett kötelező átvételi tarifa (KÁT) rendszerében épült meg, így azok közvetlenül kapcsolódnak a közcélú villamosenergia-hálózathoz. A jövőben milyen szempontokat kell mérlegelnie a Mol-nak, amikor arról dönt majd, hogy egy adott tervezett naperőmű közvetlenül egy saját ipari létesítményt lásson-e el zöld árammal, vagy a közcélú hálózatra termelő létesítmény legyen-e?
Hatalmas előny a direkt csatlakozású erőművek esetében, hogy nem kell rendszerhasználati díjat fizetnünk arra a mennyiségre, amit az erőmű előállít.
Ha ugyanis a saját naperőmű által megtermelt áram mennyiségét a közcélú hálózatról vennénk meg, akkor ezután meg kellene fizetnünk ezt a díjat. Alapvetően három tényezőt vizsgálunk meg egy naperőműprojektnél. Az egyik ilyen szempont, hogy fenntartható legyen a projekt, ez mind a direkt csatlakozású, mind a közcélra termelő napelemparkoknál teljesül. A másik tényező az ellátásbiztonság, aminél kisebb mértékű előnyt élveznek a direkt csatlakozású erőművek. A harmadik szempont pedig az, hogy a termelt áram megfizethető legyen. E téren a rendszerhasználati díj miatt az ipari létesítményhez közvetlenül csatlakozó erőművek felé billen a mérleg nyelve.
A direkt csatlakozású napelemparkok kiépítésénél a limitációt az jelenti, hogy az elhelyezésükre van-e szabad terület közvetlenül az erre kiszemelt ipari létesítmény mellett.
Van egy távolsághatár, amely kb. 15-20 kilométert jelent, amelyen kívül már a közvetlen csatlakoztatás nem feltétlenül jelent előnyt.
Ekkora távolságnál már a közcélú hálózatra való termelés a gazdaságosabb megoldás, de a 15-20 kilométeren belüli távolságnál egyértelmű előnye van a közvetlenül csatlakozó erőműnek.
Van már konkrét terv arra vonatkozóan, hogy esetleg mely saját ipari létesítmény mellett építhetik fel a következő direkt csatlakozású napelemparkot?
Ezzel kapcsolatban annyit árulhatok el, hogy minden olyan nagyfogyasztónk környékét vizsgáljuk, ahol a direkt csatlakozású naperőművek létesítésének egyértelmű előnye lenne.
A Mol hosszú távú stratégiájában olvasható előrejelzés szerint a cégcsoport megújulóenergia-fogyasztása várhatóan mintegy évi 2500 GWh-ra nő 2030-ra a cég downstream (finomítás és kereskedelem) üzletágának szén-dioxid-mentesítése miatt. Milyen tényezők befolyásolják majd azt, hogy a megújulóenergia-fogyasztás mekkora hányada származik házon belüli forrásokból, és mekkora részét vásárolják majd a piacról?
Alapvetően két nagy célt szeretnénk zöldáramtermeléssel ellátni. Az egyik az üzemanyagaink uniós előírások szerinti 2030 utáni megfelelése, a másik pedig a szén-dioxid-lábnyomunk 30%-os csökkentése 2030-ig. Ez az áramfogyasztásunk nagyon jelentős növekedését vonja maga után, amit szeretnénk zöld forrásból ellátni. Üzleti döntés kérdése, hogy házon belüli forrásokból vagy a piacról történő vásárlás útján biztosítjuk a megújulóenergia-fogyasztásunkat. Ez nagyban függ a villamosenergia-piaci helyzettől.
Jelenleg úgy látjuk, hogy a közvetlenül csatlakozó erőművek versenyelőnyt jelentenek, ezért alapvetően ilyen típusú beruházásokban gondolkodunk.
Az, hogy közcélú hálózatra csatlakozó erőművekkel bővítsük a portfóliót, egy opportunisztikus döntés kérdése, ha egy ilyen erőmű jó üzleti lehetőséget tud biztosítani, akkor invesztálunk majd ebbe.
Azt azonban elmondhatom, hogy szinte valamennyi telephelyünkön vannak további terveink arra vonatkozóan, hogy további jelentős kapacitást építünk be.
Fontos azt is kiemelni, hogy a Mol partnereivel együtt közel 74%-os tulajdonrésszel bír az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt-ben, amely a 220 MW-os erőművi portfólióján belül 110 MW megújuló kapacitással rendelkezik, így az Alteóval is szeretnénk szorosan együttműködni a 2030-as zöld céljaink elérése érdekében. Mindenképpen építenénk az Alteo megújulóenergia-szektorban szerzett üzemeltetői és telepítési tapasztalataira.
A megújuló energiára vonatkozó uniós direktívák közül a legfrissebb, tavaly októberben elfogadott uniós irányelv (RED III) értelmében milyen előírásoknak kell majd megfelelnie a Molnak?
A RED III a megújuló energia legalább 29%-os részarányának elérését írja elő a közlekedésben használt üzemanyagok terén oly módon, hogy a megújuló üzemanyagok egy részének nem biológiai eredetűnek kell lennie. Ezt a megfelelést tudja elősegíteni a megújuló vagyis zöld hidrogén kőolaj-finomítóinkban történő felhasználása és az üzemanyag-molekulába való beépítése.
A zöld hidrogén attól lesz zöld, hogy az az eszköz, ami előállítja, zöld árammal működik, amelyet pedig naperőművekkel vagy más megújulóáram-termelőkkel tudunk biztosítani, emiatt is fontosak a napelempark-beruházásaink. A százhalombattai finomítónknál szeptemberben adtuk át a 10 MW kapacitású zöld hidrogén üzemünket, amely évente 1600 tonna – az üzemanyaggyártás során felhasznált – zöld hidrogént állít elő.
A megújulóenergia-termelésben a napenergia-beruházások mellett még milyen más megújuló energiaforrások kaphatnak nagyobb szerepet?
A biogáz kapcsán elmondható, hogy tavaly megvásároltuk a Szarvasi Biogázüzemet, az ország egyik legnagyobb ilyen létesítményét. Az üzem szerves hulladékokat használ fel villamos energia és hő kapcsolt energiatermeléssel történő előállítására, amelynek áramtermelési csúcskapacitása mintegy 4 MW.
A geotermikus energiával kapcsolatban pedig az emelhető ki, hogy tavaly több geotermikus koncessziót nyertünk el Magyarországon és Horvátországban. Miután a hőforrások megtalálása és lefúrása a kőolajkutatáshoz nagyon hasonló tevékenység, ezért szervezetileg a Mol Upstream (kutatás-termelés) üzletágába helyeztük ezt a tevékenységet.
A cikk megjelenését a Mol támogatta.
Címlapkép forrása: Mol
